Jordan B. Peterson a Turning Point USA konzervatív diákszervezet dallasi konferenciáján fotó: Gage Skidmore

Szerző: Takács Dániel

"2018-ban (magyarul is akkor) megjelent, 12 szabály az élethez – így kerüld el a káoszt! című könyve és ennek promóciója kapcsán adott tévéinterjúk, podcastok, nyilvános viták és előadás-sorozatok hozták meg számára – nagy részük megtekinthető a YouTube-on. Ekkor vált a konzervatív értelmiségi globális ikonjává, aki képes végre meghátrálásra kényszeríteni a genderideológia harcosait, kritikával illetni a radikális feminizmus alapfeltevéseit, lerántani a leplet a nyugati toleranciakultusz ürességéről, és ezzel együtt újra felmutatni a hagyományos intézményrendszerek és kultúrák értékét." 

(..)

"Az új „szabálygyűjtemény” talán legjellemzőbb vonása, hogy érezhetően kiegyensúlyozottabb

az elsőnél. Ez azt jelenti, hogy éppen azok a gondolatmenetek szelídültek és tolódott el a hangsúlyuk, amelyek az előző könyvében még a leghevesebb ellenreakciókat váltották ki. Az első kötet például az azóta már hírhedtté vált, a homárok párválasztási szokásairól szóló fejezettel kezdődik, amely történetet Peterson mintha analógiaként használná annak bemutatására, hogy az emberi párválasztást is hasonlóan kegyetlen és kiszámítható dominanciaharc törvényei uralják. Ezt a párhuzamot sokan komoly kritikával illették, mondván, áltudományos, továbbá a legrosszabb szociáldarwinista asszociációkat mozgósítja. Az új könyvben már nem találkozhatunk hasonlóan egyszerűsítő analógiákkal, az egészből megmaradt annak hangsúlyozása – például az első szabály („Ne tüntesd fel gondatlanul rossz színben a társadalmi intézményeket vagy a kreatív vívmányokat!”) kifejtése során –, hogy a különböző intézményes társadalmi hierarchiák nem a túlhatalom önkényes konstrukcióin, hanem az emberi csoportok létfeltételeinek megteremtéséhez zükséges rátermettségen és hozzáértésen alapulnak. Ajánlatos tehát először tisztelettel közelíteni ezekhez a képződményekhez, legyen ez a család vagy munkáltató vállalat – és feltételezni, hogy a hatalmi pozícióban lévő szereplők olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekkel mi még nem rendelkezünk.

Azután az új könyvben más árnyalatot kapott az a mitológiai séma is, amely a 12 szabály az élethez kötetében még abszolút meghatározó volt.

A Rend és a Káosz szimbólumainak vagy princípiumainak a szembeállításáról van szó, ahol Peterson a Rendet a férfival, a férfiassággal, valamint a kultúrával párosítja, a Káoszt pedig a nővel, illetve a nőiességgel és a természettel.

A Túl a renden e baljóslatúan egyszerűsítő séma mindkét tagjának más színezetet ad. Itt sem szűkölködünk ugyan tanulságos mitológiai vagy éppen meseelemzésekben – Harry Potter, Pán Péter és Pinokkió –, ám a Káoszt, feminin jellegének hangsúlyozása helyett, Peterson inkább mitológiai szörnyekkel, a sárkánnyal, a kígyóval azonosítja. A maszkulin Rend esetében pedig sokkal inkább a személyiségpszichológiai vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt, vagyis a személyes ideálokra, célokra, az elköteleződésre és a felelősségvállalás fontosságára. 

Az új könyvből részben elmaradtak azok a markáns politikai, ideológiai kirohanások is, amelyek sokaknak szintén meghaladták a toleranciaküszöbét. Itt csupán a Felejtsd el az ideológiát! című fejezet foglalkozik kifejezetten ezzel a témával, de az érvelés nem megy túl annak kimondásán, hogy „nem jó ötlet túlságosan leegyszerűsíteni a valóságot”, és „a liberális beállítottságúak hajlamosak túlértékelni az újítás szerepét, míg a konzervatív beállítottságúak a fennálló jelentőségét hangsúlyozzák túlzott mértékben”. A 12 szabály az élethez átfogó és sokszor konkrét utalásokkal tűzdelt támadása a neheztelés, a ressentiment kultúrájával szemben itt jó tanácsokká szelídült, és feltűnésmentesen belesimult Peterson általános világmagyarázó sémáiba. A Túl a renden fő mondanivalója tömören így szól: „Mindenkinek szembe kell néznie saját élete káoszával – a sárkánnyal –, különben az előbb vagy utóbb olyan alakban fogja fenyegetni őt, amellyel szemben tehetetlen lesz.” A „sárkány” lehet a traumatikus gyerekkor, esetleg az emberi természetből származó gonosz. A személyes felelősségvállaláson keresztül struktúrát, értelmezési kereteket kell adni az életünknek, és a nagy mitikus történetekben elénk állított, illetve a vallásos hagyományokban meghatározott erkölcsi ideálokhoz kell igazodnunk."

 A teljes cikk itt olvasható: orszagut.com

• < Előző
• Következő >