Publicisztika
A székelyföldi autonómiatörekvés számára jubileumi év az idei. A Székely Nemzeti Tanács hosszú előkészítő folyamat után, 2003. október 26-án alakult meg. Aki részese volt ennek a közel egyéves folyamatnak, és az azt követő küzdelemnek, szívesen emlékezik a tízéves évfordulóra is, amikor Bereck és Kökös között százötvenezer ember vonult fel az országúton, követelve Székelyföld területi autonómiáját. De a tízéves évfordulóra készült el a Székelyföldi Stúdió egyórás összefoglaló filmje az első évtizedről. Legyen ez a közlemény nyitánya a visszaemlékezéseknek, értékelő összegzéseknek, amelyek ösztönözzenek új utak keresésére, új távlatok megnyitására.
Tiszai ciánszennyezés (fotó Wikipedia)
Soha nem érdekelte nyugatot, Kelet-Európában mi történik. Ahogy most se. Csupán a haszon, hogy minél többet lehessen kisajtolni ha már gyarmatnak tekinti. Ja meg katonai támaszpontot építsen, és az ős ellenségét az oroszokat elrettentse, távol tartsa. Mindazok mellett, hogy 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát. Valami csoda vagy csodás beavatkozások, esetleg hanyagság miatt az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító. A legutóbbi szennyezéskor több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. 2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része elpusztult.
Kérdésünkre „válaszolva” a ChatGPT válaszolva elismerte, hogy Romániában létezik a magyarokkal szembeni diszkrimináció. A székely autonómiával kapcsolatban a véleménye: "Bizonytalan, hogy a székelyek autonómiát kapnak-e Romániában." (Interjú)
Modellek a 2019-es Mercedes Benz Fashion Week-en, Berlinben. Fotó: NurPhoto via AFP/Emmanuele Contini
Nincs vibrálás, nincs egyediség. Kíméletlen az egész.
Világunk - a benne lévő tárgyak - kezdnek szürkülni:: szürke tónusú, színtelen, lapos, mindegy, szín világunk és iízlésünket egyre inkább a reklámok durva erős színei határozzák meg. Forma világunkat is a reklámok alakítják. A divatot is vagy a rikító színek, fekete, piros, fekete narancssárga, sárga sötétkék vagy a fekete és szürke uralja. A formáknál az átlagosságra nevelés a cél. Mi lett „a furcsa, az új normális”.
Bővebben: A furcsa, az új normális (Beszürkült az ízlésünk és forma világunk)
A szemtanuk leírása szerint Berlin január elsején elhagyott csatamezőre emlékeztetett.
"A megvetés és az adományok élvezete, sőt kikényszerítése, nem mondanak ellent egymásnak, éppen ellenkezőleg: A főként iszlám országokból származó migránsok Németországot kezdettől fogva zsákmánynak tekintették, amit minden adandó alkalommal bizonyítani igyekeznek. Ehhez tartozik a szociális rendszerek tudatos kirablása és az uralkodó klánok kriminális tevékenysége, amely többek között felöleli a rablást, fosztogatást, illegális szerencsejátékok szervezését, védelmi pénzek kizsarolását és a nőkkel való kereskedelmet. Tudatosan azt a célt követik, hogy szétrombolják a társadalmat, és ebből a törekvésből magyarázható az állam intézményei elleni gyűlölet, amelyet minden lehető alkalommal erőszakos tettekkel juttatnak kifejezésre. Bár a közvetlen célcsoportot a tűzoltók, mentők és rendőrök képezik, de az igazi cél az egész társadalom szétzúzása – amint alkalom nyílik rá akár a fegyverek erejével is."
A teljes cikk: itt olvasható: Krisztina Koenen/ https://neokohn.hu
Szerző: Boris Kálnoky
Míg Magyarországot "jogállamisági" hiányosságokkal vádolják, addig Németország baloldali kormánya most fogadott el egy törvényt, melynek következtében a kormánnyal egyet nem értő állampolgárok akár az állásukat is elveszthetik.
December közepén két olyan dolog is történt, ami segíthet megérteni, miről szól az EU "jogállamisági" vitája.
Bővebben: Mi történne, ha Orbán azt tenné, amit Németország tett most?
A tejcsarnok hátsó része. Baloldalt a hőközpont, mellette a saját ülepítő-berendezés látható. Fotó: Székely Hírmondó
A Kézdi Lacto-Coop tejszövetkezet egy éves működés után sikeresnek volt mondható. 2017. augusztusban így fogalmazott „Máthé István Olivér »állattartó gazdaként, az almási marhatartók egyesületének elnökeként, a Kézdi Lacto-Coop Szövetkezet alelnökeként és természetesen a Kézdi tejtermékek fogyasztójaként« felidézte, a tejszövetkezetet azzal a céllal alapították, hogy ne 50 baniért értékesítsék a gazdák a tejet, hanem a nyersanyagot feldolgozva nagyobb jövedelemhez jussanak.” (Székely Hírmondó 2017. 08. 18.)
Hét év munka és sok utána járás valamint átvészelve a koronavírust 2022 végén elkészült a tejfeldolgozó üzem és működni is kezdett.
A tejszövetkezet létjogosultsága már 1933-ban felvetődött, az elképzelések is hasonlóak, hogy jövedelemhez juttassák a gazdákat, de halva született akkor. Nem úgy mint 2016-ban.
Az 1933. 11. 23-ai Székely föld így számol be a a szövetkezet alakulásának elképzeléséről és működéséről:
Bővebben: Felső-Háromszék: 1933-ban elképzelték, 2016-ban kivitelezték
Szerző: Rodrigo Ballester
Atlantico.fr: Az egyes európai parlamenti képviselőknek a szavazatuk befolyásolása érdekében kifizetett pénzek botránya rávilágít a brüsszeli korrupció problémájára. De sokkal inkább egy politikai kihívást jelent, mivel Európa a Nyugat "puha gyomrának" tekinthető. Miről szól ez a Qatargate?
Bővebben: A QatarGate mögött az iszlamisták európai intézményekbe való bejutásának polipja áll
A FEHÉR KÖPENY MÖGÖTT II.
Illusztráció a januári rendezvényből.
Alkotó egészségügyi dolgozók digitális tárlata
FELHÍVÁS DIGITÁLIS KIÁLLÍTÁSON VALÓ RÉSZVÉTELRE
A Studium–Prospero Alapítvány célja ismét bemutatkozási lehetőséget teremteni azon egészségügyi dolgozóknak, akik hivatásuk, szakmájuk művelése mellett szabadidejükben alkotó tevékenységet is folytatnak valamely kreatív dekoratív-, képző- és iparművészeti ágazatban, feltöltődés, illetve kikapcsolódás céljából.
Tudományos rangsorba került, digitalizál, és új kart indítana
2012-ben vált a Sapientia EMTE a romániai nemzeti felsőoktatási rendszer szerves részét képező, törvénybe foglalt és akkreditált intézménnyé, 2022-ben viszont már ugyanennek a rendszernek megkerülhetetlen és figyelmen kívül nem hagyható intézményévé fejlődött mind az oktatás, mind a kiválósági kutatás, mind pedig a közösségi, társadalmi szerepvállalás tekintetében. Évzáró sajtótájékoztatójukban többek között az akkreditáción szerzett kiemelt bizalmi minősítést, a nemrég szerzett Metaranking-besorolást, az egyetemen lezajlott és tervben levő digitalizációs folyamatokat is terítékre helyezték, valamint szó esett infrastrukturális fejlesztésekről és Sepsiszentgyörgy növekvő fontosságáról.