Május 13-án, szerdán 235 igen, 21 nem (RMDSZ) és 25 tartózkodás (Mentsétek Meg Romániát Szövetség) mellett a román képviselőház megszavazta azt a törvénytervezetet, amely a trianoni békediktátum napját, vagyis június 4-ét ünneppé nyilvánítja. Hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.

Szégyenletes, hogy a világszerte áldozatokat szedő és a Földgolyó gazdaságát megbénító koronavírus-járvány közepette, a román politikai elit szellemi képességeiből csak a magyarellenes hangulat és gyűlölet keltésére futja. És egyben tragikus is az országra és lakosságára nézve, mert a kór okozta nehézségekből való kilábalás lehetőségei keresése helyett folyamatosan álgondok felvetésére és megoldására összpontosítanak. Ráadásul ezt a magyarokba való belerúgás aljas szándékával teszik, és mit sem érdekli őket, hogy Románia közben a maradék függetlenségét is kénytelen feladni a naponta növekvő adóssága miatt.

Évezredek tapasztalatán alapuló bölcs mondásunk azonban azt állítja, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele. És ennek igazsága a legújabb magyarellenesnek szánt lépés esetében is nyilvánvalóvá válik, ha azt összefüggéseiben szemléljük. A mindenkori bukaresti hatalmi körök ugyanis eddig fennen hirdették, hogy Erdély a népakarat következtében egyesült Romániával 1918. december 1-én. Ugyanakkor hevesen tagadták, hogy többszörös árulásuk jutalmául kapták ajándékba az I. világháborúban győztes antant államoktól. Most viszont, a Nagy-Trianon-kastélyban aláírt békediktátum évfordulójának ünneppé való nyilvánításával, mintegy elismerik ennek tényét. Így fordul visszájára az ártó szándék.

Állításunk alátámasztásaként álljon itt Francesco Saverio Nitti (1868–1953) olasz miniszterelnök 1924 szeptemberében tett, a szerződésnek csúfolt diktátumra vonatkozó kijelentése: „Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat.”

Ez a történelmi igazság, ami ellen Bukarestben hiába kapálóznak, az akkor is igazság marad!

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó

• < Előző
• Következő >