Mit tanulhat a Nyugat a Koldustól?

 

Szerző: Huub Ruël

Megmentheti egy szobor a Nyugatot?

A Koldus segítséget kér

A képen látható szobor címe a Koldus. A csodálatos budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, a múzeum állandó gyűjteményének része. A művész neve Leonhard von Brixen, dél-tiroli szobrász és festő. Ezt a szobrot 1460-1470 között faragta, az abban az időben meglehetősen eredetinek számító realista és naturalista stílusban. A Koldust korábban egy betlehemi szoborcsoport egyik pásztorának tartották, de ezt az elképzelést mára elvetették. (A múzeum egyébként kihagyhatatlan a műkedvelők számára.)

 

A Koldus pénzt vagy valami ennivalót kér a járókelőktől. Alig van rajta ruha, alázatos, szerény, és távolról sem túlsúlyos. Biztosan nem túlfogyasztó.
Ez a szobor egy olyan korban készült, amikor a szegénység még általános volt, nem pedig marginális, mint ahogy ez manapság a nyugati társadalmakra és sok más országra is jellemző.

A Koldus segíthet nekem

A Koldus miatt kellemetlenül érzem magam, mélységesen nyomasztó érzést kelt bennem. Ugyanúgy, ahogy a legtöbb utcai koldus és hajléktalan ember, akik mellett elhaladok. Gondolhatom én, hogy szükségük van a pénzemre vagy a segítségemre, vagy, hogy más módot kellene keresniük a boldogulásra, valójában úgy éreztem, hogy nekem van szükségem a koldusra! Nekem van szükségem az ő segítségére. Ő megtaníthat arra, hogyan éljek egyszerűbben, hogyan szabaduljak meg a túlfogyasztás rabságából, hogyan legyek boldog és elégedett a szép, jó minőségű dolgokkal. Segíthet abban, hogy ahelyett, hogy egyszerűen kidobnék vagy lecserélnék valamit, hogyan lehet azt újra felhasználni. Segíthet nekem felismerni, hogy nem minden új ing, nadrág, cipő, szemüveg tesz boldogabbá. Nem fogok tőlük jobban kinézni, és másokat sem fogok vele elkápráztatni.

A fogyasztás és a szélsőséges individualizmus a Nyugat legfontosabb vívmányai fölé kerekedett

A Koldus miatt a Nyugatnak kényelmetlenül kell éreznie magát.
Ma sok nyugati társadalom összezavarodott. Tévesen azt gondolják, hogy a szélsőséges individualizmust a középpontba állító fogyasztói társadalom eszméjének terjesztése a legfontosabb vívmányuk. Erre van szüksége a világ minden emberének, ez teszi őket boldoggá. De a Nyugat legfontosabb vívmánya nem a fogyasztói társadalom és a szélsőséges individualizmus. Ezek a demokrácia, a nemzetállam, a viszonylag homogén polgári társadalmak kiépítése a keresztény értékek köré, az emberi méltóság és integritás, egy olyan tudományos rendszer létrehozása, amely szembefordult a középkor autokratikus és önző vallási elitjével, a szabad vállalkozás és a hatékony jogállamiságnak. Ezek a kulcsfontosságú vívmányok tették lehetővé az iparosodást, a tömegtermelés rendszerét, a munkamegosztást, és a munkavállalói jogok kialakulását. Az iparosodás elősegítette a nyugati és más társadalmak felvirágzását, jobb és egészségesebb életet biztosított.

Azonban valahol útközben ezek a kulcsfontosságú vívmányok elvesztették erkölcsi iránytűjüket. E miatt alakult ki és hatalmasodott el az arrogancia, a naivitás, a szélsőséges individualizmus és a fogyasztásközpontúság. Minél "szabadabb" az egyén, és minél többet tud fogyasztani, élvezni és szórakozni, annál jobb. A több társadalma, a több étel, több divat, több utazás, több izgalom, több szórakozás, több buli, több koktél, több streaming társadalma, feltéve, hogy az egyéné a vezető szerep. Ez az ideológia, a legfontosabb nyugati vívmányok ezen következménye elterjedt az egész világon, beleértve a szegényebb nemzeteket és régiókat is.

A Nyugat teremtette zűrzavar

És most a Nyugat egyszer csak ebben az önpusztításhoz közel álló, nehéz helyzetben találja magát. A túlfogyasztás és a szélsőséges individualizmus az óceánokban hatalmas műanyaglevest eredményezett.
Egyebek mellett rengeteg e-hulladékot, a természeti erőforrások kimerülését, a növény- és állatvilág gyorsabb kihalását, az édesvíz hiányát hozta magával. Ha az emberiség el tud kerülni egy újabb világháborút, akkor a környezet, illetve az ember és a természeti környezet kapcsolatának helyreállítása, újbóli kiegyensúlyozása lesz a nemzetközi kapcsolatokat és az üzleti életet kimondva - kimondatlanul meghatározó legfontosabb kérdéskör. A gazdagabb és a szegényebb országok ugyanolyan felelősséggel tartoznak - nincs helye az egymásra mutogatásnak. A gazdagabb országoknak innovatívnak kell lenniük, hogy kitalálják, miként változtathatnak viselkedésükön, hogy alternatívákat dolgozzanak ki a kaszinókapitalizmus helyett. A túlfogyasztástól és a szélsőséges individualizmustól eltávolodó, fenntartható innovációk bevezetésére van szükség.

A Koldus utat mutathat

A Koldus segíthet a Nyugatnak megtalálni az utat. Ahelyett, hogy mi sajnálnánk a Koldust, ő szánakozhat a Nyugaton. Körbenéz, és azon gondolkodhat, hogyan segíthetnék nektek abban, hogy egyszerűbben éljetek? Hogyan segíthetnék nektek, hogy irányt változtassatok? Ez egyszerű is lehet. Ha a Nyugat képes elgondolkodni valódi kulcsfontosságú vívmányain, és ezekre alapozva jobb társadalmakat építeni, akkor a gazdagabb és szegényebb országok számára is fényesebb lehet a jövő. A Koldus megmutathatja a Nyugatnak az utat.

Forrás: corvinak.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog