Dr. Nagy István (b) és Dezső Vencel

Az újonnan alapított Gróf Széchényi Imre Díjat adományozta Nagy István agrárminiszter Dezső Vencelnek, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola nyugalmazott igazgatójának a szakmai ismeretek átadásán felül az emberi értékek közvetítésében végzett munkájáért, nyugdíjba vonulása alkalmából, tudósított a magyarmezogazdasag.hu. A díjátadás augusztus 19-én történt a budapesti Pesti Vigadó dísztermében. Ahogyan az anyanyelv ápolása, úgy a nemzeti földvagyon megművelése is az ország függetlenségének, a nemzeti identitás és szuverenitás megőrzésének a biztosítéka – mondta a miniszter a díjátadó ünnepségen.

 

 Tanár úr, gratulálunk, mint a 2021-es év anyaországi agrárminisztérium egyik díjazottjának. Hogyan tudta meg, hogy jelölték a díjra? Váratlanul érte?

 Kaptam egy értesítést és egy meghívót a díjátadásra, de azért sejtettem, mert felkeresték a tanintézetet és az elmúlt évekről érdeklődtek.

Húsz évi igazgatóskodás után egy működő szakközépiskolát hagyott maga mögött, pedig a megszűnés szélén állt. Gondolom a megmaradáshoz hozzájárult a kialakított magyarországi kapcsolat is?

 Igen.

 Húsz évig végig küszködtem, azt mondhatom szinte semmiből létrehoztam ezt az iskolát mert, úgy volt meg szűnik. Hál Istennek nem ezt, hanem a sepsiszentgyörgyit számolták fel, de az is hiba volt.Szerintem ez a vidék megbírt volna két mezőgazdasági iskolát, mert bármennyire erőlködünk még mindig a termelés nagy részét a mezőgazdaság adja.Nekünk a földművelésre, az erdőgazdálkodásra és a vadgazdálkodásra kell összpontosítsunk. Sikerült felszerelni az intézményt minden szükséges mezőgazdasági géppel. Ehhez anyagi segítséget is kaptunk az anyaországból, például a Földművelésügyi Minisztérium 2016-ban traktorral támogatta a szaklíceumot. El kell mondjam, azt is, hogy Bukaresttől is sikerült sok segítséget kiharcolni.

 Hogyan kezdődött a magyarországi kapcsolat, ami sokban hozzájárult a diákok gyakorlati oktatásához?

 Nekem mindig volt egy olyan tervem, a gyerekek gyakorlati felkészültségét bővítsem. Ebből a meggondolásból történt, hogy Magyarországra viszem ki, olyan iskolákba, melyek jól felszereltek. Ebben a agrárminisztérium határokon kívüliekkel foglalkozó osztálya élén, Torda Márta osztályvezető asszony segített. Ennek köszönhetően diákjaink kéthetes turnusban többször Piliscsabán, Jánoshalmán, Orosházán gyakorlatozhattak. Ezen kívül, kapcsolatot alakítottam ki a nagykanizsai Thury György Közélelmezési és Kereskedelmi Szakközépiskolával, annak érdekében, hogy az én diákjaim is gyakorlatozzanak nyaranta a Balaton-parti vendéglőkben. Utólag ez a tanintézmény testvériskola lett.

Úgy láttam hogy van mit tanulni vendéglátásban, a mezőgazdaságban akár a mezőgépészetben és ezért arra törekedtem minél több gyakorlati tapasztalathoz jussanak diákjaink. A mezőgazdasági Minisztérium külhoniakkal foglalkozó osztály több alkalommal segített nekem abban is ,hogy az országos mezőgazdasági kiállításra az OMEK-re eljussunk egy autóbusznyi diákkal. Minden osztályból a legjobbakat vittem el, ismerkedjenek az újdonságokkal a földművelés terén. Ezek között nagyrészt szakiskolások voltak. Nagy élményként élték meg az ilyen alkalmakat.

 Gondolom ráharaptak a diákok a gyakorlati képzésre?

 Jánoshalmán tavalyelőtt diákjaink találkozhattak, egy automata kapcsolásos traktorral, megismerhették mit jelent, az hogy ne kelljen kapcsolgatni hanem a gép tudja hogy mire mi következik. Igyekeztem, hogy minden osztályban tanuljanak informatikát, mert a „jövő zenéje” erről fog szólni. Egyre inkább betör a mezőgazdaságba is az informatika és az automatizálás.

Sajnos, még oly távol vagyunk ettől. Szerettem volna ha a diákok elmennek gyakorlatra, és belekóstolnak a modern számítógépes vezérlésű mezőgazdasági gépek működésébe, javításába. Ez nem sikerült. Mindazok mellett, hogy teljes ellátást biztosítottak volna, ezt a diákok elutasították.

 Mely tevékenységek voltak vonzóak a diákok számára?

 Azok, ahol a gyakorlat mellett kifizették a munkájukat. Az előbbi esetben pénzt nem kaptak volna.

Tizennyolc éven át Mezőhegyesre150, 200, 250 tanulót vittem ki gyakorlatra. Ők úgy látták, hogy pénzt keresnek. Én, mint igazgató meg tudtam mutatni a modern mezőgazdasági nagyüzemet, a munkaszervezést, a gépesítést és az új technológiát. A csak diák azt látta, amit kap pillanatnyilag, mennyi pénzt, négyszeri ellátást és panzióba szállást. Ezt nagyon sok éven keresztül egyéni kezdeményezésre, semmilyen engedély nélkül csináltam. A nyereség az volt hogy a diákjainknak nyílott a horizontja arrafelé, hogy egy olyan nagy nagyüzemi gazdasággal találkozik, amely 14000 hektáron gazdálkodik, ebből 8550 öntözéses. Nem beszélve arról, hogy olyan teljesen automatizált, légkondis, nyolc és fél méteres asztallal rendelkező kombájnnal ismerkedhettek meg, mely itt nálunk még ma is ismeretlen, és ez csak egy példa..

Hát én mind ebbe az irányban nyitottam, nyilván ezeket ténykedéseimet értékelték pozitívan Magyarországon és kaptam a minisztériumi elismerést.

Végezetül csak annyit mondhatok el, csak az anyaországi agrárminisztérium, figyelt oda a munkámra, itthon nagyon ritkán említették meg az eredményeinket az elmúlt húsz évben.

 

Kérdezett: Tóth László

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog