Háborús politika gyártása

Bradley J. Birzer recenziója a The Imaginative Conservative oldalán jelent meg az amerikai háborús propagandáról a Manufacturing Militarism címmel (Háborús politika gyártása) szerzők Christopher J. Coyne és Abigail R. Hall.. A könyv is de a jelen írás is lerántja a leplet az amerikai agresszív háborús propagandáról, melyet kiterjesztett az egész világra, valamint módszereiről. Azokról a kifinomult propaganda eszközökről, melyet pénzel vagy zsarolással ráerőltetnek a médiára és a játékfilm gyártásra. Erre példa Hollywoodban készült filmek, tele fegyverekkel öldökléssel robbantással. Adott esetben inkább pirotechnikai remekművek bemutatása, mint játékfilmek és a a megosztás mi és másokra, nézzétek mi a jók fegyverrel teremtünk békét és uralkodunk a rossz felett.

Bradley J. Birzer szerint, a Manufacturing Militarism  egy rendkívüli könyv, egyszerre intelligens és ijesztő. Olvasás közben úgy éreztem, mintha Cicero hallgatnám a köztársaság végéről. Reméljük, nem vagyunk olyan közel mindehhez, mint amilyennek látszik. De továbbra is aggódom, hogy igenírja Bradley J. Birzer

 


A szakszerűen kutatott és jól megfogalmazott Manufacturing Militarism  a propaganda amerikai történelem utolsó 100 évének történetét vizsgálja, különös tekintettel az iraki háborúra és a folytatódó terrorizmus elleni
harcra. Coyne és Hall professzorokírják az Egyesült Államok soha nem volt teljesen mentes a propagandától – jelen volt mindig bizonyos információk szándékos hangsúlyozása más információk rovására azzal a szándékkal, hogy meggyőzze a lakosság többségét egy kormányzati politikáról vagy irányról -, ez a propaganda többé -kevésbé szisztematikus 1917 óta.

Az első világháború alatt Woodrow Wilson elnök kiadta a 2594. számú rendeletet, amely létrehozta a Közinformációs Bizottságot. Alig huszonöt évvel később Franklin Roosevelt elnök kiadta a 9182 rendeletet, létrehozva a Háborús Információk Hivatalát. Mindössze hat évvel később, 1948-ban a Kongresszus elfogadta a Smith-Mundt törvényt, megalkotva az Amerika Hangját az Egyesült Államok külpolitikájának állandó részeként. Öt évvel ezután, 1953 -ban Eisenhower elnök létrehozta az Egyesült Államok Információs Ügynökségét, és megpróbálta egységesíteni az amerikai kormányzat PR-jét (Public Relations)1 itthon és külföldön. Nagyjából ezzel egy időben a CIA2 megalkotta a Mockingbird akciót, amely kísérletet tett arra, hogy befolyásolja a hazai és külföldi újságírókat, fogadják el az amerikai kormány álláspontját a világ eseményeiről. Emellett a Honvédelmi Minisztérium milliárdokat költött PR -ra. Az ilyen kiadások a tájékoztatásokra csak nőtt az évek során, és ahogy a szerzők megjegyzik, különösen a 2003 -as iraki háború óta. Bár csak néhány információ áll rendelkezésre a nyomon követésére, az Egyesült Államok kormánya csak 4,3 milliárd dollárt költött PR -ra 2007 és 2014 között. „Az alkalmazottak száma alapján - írják Coyne és Hall professzorok - az amerikai kormány a világ második legnagyobb PR -vállalata.” Ha ezt hozzáadjuk a „Terrorizmus elleni háború” költségeihez - a kezdetektől 2020 -ig körülbelül 6,4 billió dollárt -, ezek a költségek egyszerűen megdöbbentőek.


Coyne és Hall professzorok az amerikai propaganda négy tulajdonságát
fejtik ki.

Először is a hatóságokhoz fordulnak.

Másodszor, a hazafiságra apellálnak.

Harmadszor, manicheista3 módon határozza meg a dolgokat, helyzeteket és személyeket, hangsúlyozva: „mi vs. ők”.

Végül, negyedszer, mint minden propaganda esetében, az amerikai propaganda is az egyszerűségre hivatkozik, különösen képeiben és szlogenjeiben.

Ahogy a szerzők megjegyzik, szinte lehetetlen, hogy egy társadalom szabad, nyitott és alkotmányos maradjon, ha a kormány az emberek erőforrásait használja fel arra, hogy ilyen szelektív módon meggyőzze a lakoságota politikum igazságosságáról. A szerzők figyelmeztetnek, a propaganda nem erő, és csak olyan népességre hat, amely fogékony - történelmén, szokásain keresztül.

A propagandistáknak úgy kell cselekedniük, hogy meggyőzzék a kiszemelteketelveikről, az elfogadható józanság határin belül, vagy rávegyék őket arra, hogy változtassák meg nézeteiket az általuk elfogadhatónak ítélt keretek között” - jegyzik meg a szerzők. „Mindkét esetben a kiszemelteknézetei korlátozzák a propaganda hatását.”

A szerzők szerint, a vezetők szeretik a propagandát a kormányzati politika részeként használni, mint méltó „nemes megtévesztést”, vagyis az erőforrások és információk felhasználását a meggyőzés érdekében.

A könyv első fele elemzi a propagandát, valamint az iraki háború történetét, valamint az amerikai kormány lenyűgöző meggyőző próbálkozását, különösen a végrehajtó hatalom erőfeszítései révén, ahogyan kommunikált a néppel. Az biztos, hogy George W. Bush elnök nem áll túl jól ebben a történetben. Hihetetlenül manipulatív és kétszínű volt. Nem annyira Bush, mint az alattvalói voltak a felelősek, de végül is természetesen övé volt a végső döntés.

A könyv második fele azt a számtalan módot vizsgálja, ahogyan a kormány a társadalom különböző rétegeinél felhasználja befolyásait. Néhány meglepő, példa a sporteseményeknél, feldühítőek,a TSA4 esetében. A „Fizetett hazafiság” című fejezetben a szerzők rámutatnak arra, hogy a hadseregben a katona tiszteletétés hűségét megmutassák be, sokszor - az NHL5 -ben és az NFL6 -ben – vásárolták meg a reklám felületeket, amiért a hadsereg ténylegesen fizetett. "A DOD7 legalább 6 millió dollárt fizetett az NFL csapatoknak az ilyen tevékenységekért 2012 és 2015 között" - érvel Coyne és Hall. "Mind ezt az adófizetők, a játék résztvevői és a nézők egyáltalán nem tudták, hogy ezeket a hazafias megjelenítéseket az amerikai kormány propaganda formájában vásárolta meg és fizette ki." Más szóval, az ötlet az, hogy a katonaság tiszteletét spontánnak és hazafiasnak tüntessék fel, míg a valóságban ezek cinikus kereskedelmi trükkök. A sport nem csak az amerikaiak összefogásának egyik módja (az amerikaiak túlnyomó része szereti a sportot, különösen a labdarúgást), de metaforájaként szolgál az amerika katonai külföldi kalandoknál is, különösen a „mi és ők” propaganda használatában. Továbbá, a szerzők szerint, viszonylag könnyű összekapcsolni a háborút és a sportot. „A háború metaforája és módszerei átalakulnak olyan szórakozássá, amelyet az amerikaiak rendszeresen fogyasztanak” - írják a szerzők .


Coyne és Hall professzorok „Repülni kell a meghirdetett égbolton” című fejezetükben világossá teszik, hogy a TSA nemcsak bizonyíthatóan nem tett semmit az Egyesült Államok elleni további terrorcselekmények megakadályozása érdekében, hanem azzal, hogy egy értelmetlen „biztonsági színházat” hozott létre, valójában meggyengítette a lakosság egészét
Amerika megfelelő védelmében. Ennek ellenére az ügynökség közel 8 milliárd dolláros költségvetést kért a 2020 -as pénzügyi évben. Ezenkívül szinte minden felügyelet nélkül a TSA évek óta gyűjti az amerikaiak fényképeit az ország egész területén, és legalább néhányat „propagandacélokra” tárol.

Végül a szerzők egyáltalán nem megnyugtatóan írnak a DOD, az NSA és a CIA finanszírozásának felhasználásáról a hollywoodi filmekben. Ez a három ügynökség ellenőrzést gyakorol a hollywoodi forgatókönyvek felett, és gyakran ők írják azokat oly módon, hogy az ügynökségek tagjai hősiesebbnek és kevésbé cinikusnak tűnjenek. Egy ilyen szövetség Hollywood és az amerikai kormány között az első világháború idejére nyúlik vissza, amikor Woodrow Wilson először támogatta a filmet, mint eszközt, amellyel sokakat meggyőzött az úgynevezett igazságáról.

 Tóth László a The Imaginative Conservative nyomán

1 Az angol Public Relations szóból eredő rövidítés. A PR azt a tevékenységet jelenti, ahol egy cég vagy szervezet meghatározza, hogyan kommunikáljon tudatosan környezetével. Egy cég vagy szervezet profilja más és más lehet, így kommunikációját ahhoz kell alakítania. A PR tevékenységnek rengeteg meghatározása van, az egyik legismertebb szerint lényege a hírnév gondozása.

2 A Központi Hírszerző Ügynökség (angolul: Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hírszerző szervezete, a Hírszerző Közösség tagja. Az 1947-ben alapított ügynökség fő feladata titkos információk szerzése az USA kormányzatának igényei szerint más államok politikájáról, gazdaságáról, társadalmáról; külföldi kormányokról, intézményekről és magánszemélyekről, ezek feldolgozása és továbbítása az amerikai kormányzat illetékeseihez, illetve az elnökhöz, valamint az elnök utasítására titkos akciók végrehajtása külföldön.

3 manicheizmus: iráni, buddhista és keresztény elemekből vegyített, szinkretista vallás. - Alapítója →Mani.

4 A Közlekedési Biztonsági Igazgatóság (TSA) az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának olyan ügynöksége, amely felhatalmazással rendelkezik a az Egyesült Államokban utazó közönség biztonsága felett.

5 A National Hockey League (NHL) egy profi jégkorongliga, melyben 31 észak-amerikai csapat szerepel. Az NHL-t tartják a világ vezető, legnagyobb jégkorong ligája.

6 Az NFL hírek, videók, futball játéknapos tudósítás, menetrendek, statisztikák, eredmények és egyebek hivatalos forrása.

7 Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a szövetségi kormány végrehajtó hatósági osztálya, amelynek feladata az összes ügynökség koordinálása és felügyelete a kultúrától a sporton át az oktatásig.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog