Hamarosan mindannyiunkat lehallgathat a nagy testvér!



A Mandinerben megjelent cikk taglalja a  hivatalosítható megfigyelést az unióban a lehallgatást. Nem kapta fel a fejét nyugaton de még keleten sem senki. Nem rég fogadott el az Európai Parlament egy olyan jogszabály-tervezetet, ami megengedné a techcégeknek, hogy a gyermekek védelmére hivatkozva automatikusan megfigyeljék üzeneteinket és hívásainkat. A nemzetközi közbeszédet napok óta a Pegasus lehallgatási ügy tartja lázban, mellette elsiklik a lehallgatást és megfigyelést hivatalosító döntés. Az embernek az az érzése, hogy a Pegásus ügy gumicsont, tesztelik a véleményt, hogy aztán az unió bedobja a sajátját. Erről eszébe jut az embernek egy másik lehallgatási botrány a Snowden-ügy. Még sokan emlékezhetünk rá. Amerikaiként Oroszországban él mert otthon, börtönbe tennék, netán ki is végeznék. "Edward Joseph Snowden (Elizabeth City, Észak-Karolina, USA, 1983. június 21. –) amerikai számítógépes szakember, volt CIA-alkalmazott, aki azzal vált közismertté, hogy nyilvánosságra hozott szigorúan titkos NSA-dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte." (Wikipedia) Most mi lesz? Ez a cikk is hírkiszivárogtatás lesz. vagy már azon túl vagyunk, hogy egy kis lehallgatás botrányt okozzon, persze ha nem sérti a nagy testvér, unió hatalmasságainak az politikai üzelmeit. 
A jelenlegi uniós törvény még nem végleges de világszerte sok politikus szimpatizál vele.

 

Szerző: Greczula Levente László

"Lopakodó hatáskörbővítés?

A „probléma” az, hogy a 2002/58/EK irányelv egy irányelv, vagyis „csak” egy kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg, az pedig többé-kevésbé a tagállamokra van bízva, hogy ezt hogyan érik el.

Az Európai Bizottság értékelése szerint viszont ez az irányelv nem teljesen felel meg a céljaiknak, a technológia fejlődése és az Európai Unió egységes digitális piaci stratégiája pedig szükségessé teszi azt, hogy uniós szinten alkossanak jogszabályt ebben a kérdésben.

A Bizottság és a Parlament gyakran hivatkozik ilyesféle célokra, amikor arra törekszik, hogy a korábban a nemzetállamokhoz tartozó hatásköröket az Unióhoz vonja, így jó eséllyel ebben az esetben is diszkrét hatáskörbővítéssel állunk szemben, ami ráadásul azzal is járna, hogy – a Parlament és a Bizottság ígérete szerint csak átmenetileg –

még lazítanának is az internetes magánszféránkat védő jogszabályokon.

Nem mindenki lelkesedik a dolog iránt. A Tanács például több mint négy évig nem is volt hajlandó foglalkozni ezzel az üggyel. A testület által felkért független szakértők szintén óvatosságra intenek az automatizált megfigyelés kapcsán: szerintük nagyon jól meg kell válogatni azokat az adatokat, amikből a mesterséges intelligencia dolgozhat, és arra is oda kell figyelni, hogy ne történjen a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozás a felhasználók magánszférájába.

Nem ujjonganak az ötletért a zöldek és a kalózpártiak sem: az egyik kalózpárti EP-képviselő szerint a mesterséges intelligencia csak az esetek tizennégy százalékában szűri hatékonyan a zaklató üzeneteket. Marcel Kolaja EP-alelnök egyenesen „elfogadhatatlannak” nevezte üzeneteink válogatás nélküli megfigyelését. 

A rendelettervezettel kapcsolatban kerestük a LIBE bizottság jelentéstevőjét, a német szociáldemokrata Birgit Sippelt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

A magyar képviselők támogatják

A LIBE bizottságban, ami az Európai Parlamentben az új jogszabályért volt felelős,

a magyar képviselők mind támogatták a Chatcontrolt.

Mellette szavazott a fideszes Deli Andor és Járóka Lívia is, de a momentumos Donáth Anna is egyetértett vele. Rajtuk kívül egyébként még olyan, Magyarországon is közismert képviselők szavaztak igennel, mint az Orbán-kormányt rendszeresen súlyos kritikákkal illető Katarina Barley, vagy éppen a holland Sophie in t’ Veld, aki szerint a jogállamiság nem jogi, hanem politikai kérdés.

A tervezetet az Európai Parlament plenáris ülése is nagy többséggel támogatta: 537-en szavaztak mellette, 133-an ellene, 20-an pedig tartózkodtak.

Mindez még nem jelenti azt, hogy a techcégek mostantól kedvük szerint kutakodhatnak üzeneteinkben. A Chatcontrol rendelet ugyanis a rendes jogalkotási eljárás keretében születne meg, ami azt jelenti, hogy mind az Európai Parlamentnek, mind pedig az Európai Unió Tanácsának rá kell bólintania a tervezetre.

A labda jelenleg a Tanács térfelén pattog: a tagállami miniszterekből álló intézmény még nem mondott igent a rendelettervezetre, a döntéshozatal pedig még hónapokig is eltart majd."

 Ateljes cikk itt olvasható: mandiner.huA címet a Szék-helyek szerkesztősége adta. Az eredeti cím: Chatcontrol: üzeneteink megfigyelésére bólintott rá az Európai Parlament

Kép: europarl.europa.eu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog