Lemaradásban Európa

Szerző: Ferkelt Balázs
az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője

Olvasási idő: 7 perc

"Az 1990-es évek óta folyamatosan nőtt a versenyképességi szakadék az USA-val szemben, a 2000-es években pedig megjelent egy új rivális: Kína. Hogy állunk most és miért marad(t) le Európa?

 

A következőkben nézzünk meg néhány lehetséges magyarázatot:

  1. A kutatás-fejlesztési kiadások és a szabadalmak alacsony szintje. Az Európai Unió 20 év alatt meg sem tudta közelíteni a GDP-arányos K+F-kiadások már 2010-re célként kitűzött 3 %-os szintjét, miközben ez az USA-ban már régóta 3% körül mozog, míg Délkelet-Ázsiában tartósan 4% körüli ez az érték. Nemcsak a kiadások mértéke számít, hanem az eredmények is. A világon bejelentett szabadalmak közel 70%-a az USA-ból, Japánból, Dél-Koreából és Indiából származott 2018-ban, míg Németország 10 %-os részesedést ért el. Fontos lenne az országhatárokon átnyúló kutatások szerepének növelése is. A K+F gyengesége a pandémia kezelésében is megmutatkozott: Franciaországban egyáltalán nem sikerült vakcinát szabadalmaztatni, míg a napokban tesztelt Curevac német vakcina hatékonysága mindösszesen 47%. A kutatás-fejlesztésnek, mind az alap- mind az alkalmazott kutatásoknak a felsőoktatásban is nagyobb szerepet kellene játszania és vonzóvá kellene tenni a fiatalok számára a kutatói pályát is.
  2. Lassú reakcióképesség. Az 1991-es, a 2001-es és a 2008-2009-es válság is az Amerikai Egyesült Államokból indult, az USA néhány hónapon belül talpra állt, ugyanakkor Európában több mint egy éves stagnálás, vagy recesszió következett be. Több tagország egyenként is lassan reagált, ugyanakkor az Európai Uniónak a válságkezelése kimondottan lassú volt. Ez egyfelől keresendő a döntéshozatal lassúságában, valamint abban, hogy az uniós költségvetésben eddig nem különítettek el válságkezelésre tartalékokat. Válság idején ráadásul több országban is automatikusan a protekcionista személet kerekedik felül.
  3. Rugalmatlan munkaerőpiacok, alacsony munkaerő-mobilitás. Több országban és ágazatban munkaerőhiány alakult ki az utóbbi években, amin egy rugalmasabb munkaerőpiaci struktúra és a tagországok közötti munkaerőáramlás (az EU-n kívülről érkező munkavállalók helyett) segíthetne. A munkaerőpiac rugalmatlanságára különösen jó példa Franciaország, ahol 35 órás a munkahét, nagyon szigorúak a munkavédelmi szabályok és 62 év a nyugdíjkorhatár.
  4.  Az Európai Unió költségvetésének még nagyobb részét kellene növekedésösztönzésre, kutatás-fejlesztésre és versenyképességnövelésre fordítani. A mezőgazdasági támogatások aránya bár csökkenő, de még mindig nagyon magas, a regionális-kohéziós forrásokon belül pedig növelni lehetne a versenyképességnövelő kiadások arányát. Önmagában a foglalkoztatás számszerű növelése még nem biztos, hogy a vállalkozások és a régiók versenyképességét is feltétlenül növeli.

Az Európai Unió relatív versenyképessége romlott az elmúlt 25 évben.

Az Uniónak és intézményeinek sokkal inkább ennek a problémának a megoldására kellene koncentrálnia most, hogy lassan maga mögött hagyhatja a válságot. Mindennek az Európai Unió jövőjéről szóló vitában is markánsabban meg kellene jelennie.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy amellett, hogy a tartós európai békéhez hozzájárult, az európai integráció elsősorban a gazdasági együttműködés elmélyítése révén lett sikeres és lehet az a jövőben is."

A teljes cikk ITT olvasható: corvinak.hu

Kép: shutterstock.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog