Világválság

Nem sokat változott a világ, vagy csak a mostani hasonlít a 90 évvel ezelőttihez? A történelem megismétli magát? Vannak gondolkodók elődeink közt, akiknek munkáját időnként érdemes elővenni és újra elolvasni. Hamvas Béla 1936 derekán a világ válságos állapotáról gondolkodik. A világválság okait, eredetét és távlatait kutatja, tárgyilagos pontossággal lajstromozza a tudomány, a politika, a társadalmi mozgalmak eredménytelenségeit, félmegoldásait, kudarcait; tudományos pontossággal értekezik az emberiség megmenthetetlenségéről. Hamvas krízisről elmélkedik, a gondolatai az emberbe markol és így közel száz év után rádöbbenünk ma is aktuális, amit ír. Esetleg a nagy krízisek a világban mind egyformák?

 

Tanulságos most a krízis irodalmában ilyen elvi állásponttal körülnézni. Mindegy, hogy az ember hol kezdi. Kierkegaard * azt írja: „a szenvedélytelen időnek nincs valutája, az egész élet áthelyeződik a reprezentáció vonalára, nincs hős, nincs gondolkozó, nincs szerelmes, nincs lovag, mindez csak szerep és képmutatás”. 

Csaknem szó szerint Hölderlin: * „iparosokat látsz, de nem embereket, gondolkozókat, de nem embereket, papokat, de nem embereket, urakat és szolgákat, de nem embereket – nem olyan ez, mint a csatatér, ahol kezek, karok, lábak és mindenféle tagok hevernek feldarabolva, mialatt az élet vére a homokban szétfolyik?” + Hogyan magyarázza Kierkegaard * ezt a sajátságos változást? „Mindent úgy hagynak ahogy van, de titokban mindennek elcsalják az értelmét; ahelyett, hogy az élet nagy szenvedélyes lendületben kulminálna, kimerül abban, hogy a viszonyok belső valóságát a reflexióba helyezi át, amely mindent érintetlenül hagy, de az életet kétértelművé teszi… privatissime más értelmet tulajdonít neki… a szenvedélyes idő
előrelendül, kiemel vagy letör, a reflektált idő megfojt, megakadályoz, nivellál… a nivellálás a modern korban annak felel meg, ami az ókorban a sors volt”.

De ez még nem az a hang, ami a pusztulás visszavonhatatlanságát jellemzi, úgy, ahogy Spengler * használja: „ebbe az időbe születtünk, és bátran meg kell járni utunkat. Nincs más lehetőség, mint helyünkön kitartani, remény nélkül, a megmenekülés hite nélkül…” + És ez még mindig nem az a hang, amelyik a dekadenciát a maga bőrén érzi: „a rettegést, a démonikust, az unalmat, a gyengeséget, csömört, elsorvadt természetérzést, szociális idegenséget, misztifikációra való hajlamot, hazátlanságot, a család szétzüllését” + Az ember csak egy pillantást vessen a társas formákra: „a találkozás helye a kávéház, tele kereskedővel, katonával, síberrel, forradalmárral és kétes erkölcsű nővel”. „Cinizmus, prostitúció, perverzió és elveszettség.” 

Az európai szellemiséget Gundolf * így jellemzi: „az európai megszökik a tropikus növényszerűség nyugalmához, az egzotikus állatokhoz, az orosz lelkiséghez, az amerikai gépvilágba, a kínaiságba, aztán az úgynevezett »emberiségbe«. Ezek a világok egyszer, ott, a maguk órájában tényleg igazak voltak, és igazak, de gyökértelenek az európai számára, és nem világok, hanem izgalmak vagy narkotikumok, a legjobb esetben nyugtalan és feldúlt menekülés jelei egy időben, amely az emberrel együtt lezuhan.” 
Coudenhove a fokozatos elzüllést négy fokon látja: az elfordulást az egyháztól (reformáció), a dogmától (felvilágosodás), az Istentől (materializmus), végül amoráltól (cinizmus) – „ahol nincs isteni princípium, ott nincs érték, ahol nincs érték, ott nincs morál… a kereszténység csődjét követte az idealizmus csődje s ezt az erkölcs csődje”. „A morál konvencionális hazugság lett, arra való, hogy a tudatlanokat elnyomják… az altruizmus álarcában kapitalisták, demagógok, kizsákmányolók és csábítók osztoznak a világ uralmán… Erkölcs, tisztesség már az ostobaság jele lett, és nevetség tárgya…”

Hamvas Béla: Világválság; Budapest : Neumann Kht., 2003

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog