Batthyáneum: a román állam tulajdonjogot formál a magyar kulturális örökségre


 

Felháborító, hogy jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a római katolikus érsekségnek. A bíróság egyszerűen fittyet hány a parlament által hozott törvényre. A 2021. május 25-én kedden kimondott ítélet kivonatát szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. Mindazok ellenére történt, hogy 2002-ben a parlament törvényerőre emelte az 1998-ban történt visszaszolgáltatást, de a román állam intézményei azt nem hajtották végre. 2019-ben a tárgyalást 2021. május 25-re halasztották. A jelenlegi ítélet a kommunizmus jogtalan elkobozás megerősítésének tekinthető. Ezzel a román állam egyszerűen ráteszi a kezét az erdélyi magyar kulturális örökségére a kezét. Feltételezhető, hogy rövid időn belül pedig csak különleges engedéllyel lesz látogatható, hogy a Erdély magyar történelme feledésbe merüljön.

 

A Batthyáneum könyvtár restitúciós ügye 2017 novemberben került a legfelsőbb bíróság asztalára, azt követően, hogy az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság két és fél évi tárgyalássorozat után 2018 júliusában megalapozottnak találta a restitúciós bizottságnak a visszaszolgáltatást elutasító határozatát. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2012-ben hozott ítélete nyomán a román államnak egyszer már bírságot kellett fizetnie azért, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.

Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza az MTI-nek elmondta: a keddi tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy

nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket. Azt például, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt.

Azt, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, mely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a "Csillagda" bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület tulajdonosához.

Komáromi Attila azt is megemlítette, hogy a román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, ráadásul az utóbbit indokolás nélkül.

A jogász hozzátette: a Batthyáneum esetében az épület csupán "a doboz" melyben a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény található. Érvként említette azt is, hogy

a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egykor rendeletet fogadott el a román kormány, mely ma is érvényben van.

 A jogász mindezek fényében valószínűsítette, hogy ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik a jogi küzdelem. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.

Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei a restitúciót azóta sem hajtották végre.


    A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon.


    A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.


    A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt.

A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.


A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.

  

Az 1711 előtti magyar nyelvű és magyarországi nyomtatványok száma kétszáznál is többre tehető. A Batthyáneum őrzi a felbecsülhetetlen értékű, arannyal díszített zsoltároskönyvet a XIII. századból, az esztergomi misekönyvet a XIV. század végéből, amely Henrik csukárdi plébános munkája, 

 

A MAGYAR KÖNYVMŰVÉSZET EGYIK LEGELSŐ EMLÉKE. 

 

Batthyány püspök még a könyvtár alapítása előtt megvásárolta Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök több ezer kötetes könyvgyűjteményét. Ezzel a vásárlással került a Batthyáneum kötetei közé a gyűjtemény egyik legnagyobb értékű kincse, a Codex Aureus. Az említett tétel értékéről némi fogalmat alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a kódex a kommunizmus idején Románia nemzetközi kölcsöneinek a fedezete volt. 25 millió dollárra biztosították.

 

A Batthyáneum egyik legnagyobb értékű darabja a IX. században bőrből készült pergamenre, arany tintával íródott Codex Aureus kódex. Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen egyes darabjai más-más városokba kerültek: felső fedele a londoni Victoria and Albert Museumban, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ban található. Lukács és János evangéliumát a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik, míg a Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit tartalmazó rész a harmincéves háborúban kifosztott kolostorból a bécsi érsek tulajdonába került.

 

Batthyány püspök Kolozsvárról Gyulafehérvárra vitette a püspöki nyomdát, kiadványaival szintén a könyvtári gyűjteményt gyarapította. Saját kézirataiból álló magángyűjteményét is a könyvtárban helyezte el. A többi közt a püspökség gazdálkodásával kapcsolatos naplószerű feljegyzéseit, amelyekből kiderül, hogy az egyházi gazdaságot kifogástalan szakértelemmel, alapossággal kezelte.
A könyvtár becsült leltára szerint, több mint ezerkétszáz történelmi értékű kézirat, hatszáz ősnyomtatvány, a XVI–XVIII. században nyomtatott ötvenezer kötet, s mintegy tizenkilencezer történelmi dokumentum található a gyűjteményben. 

A BATTHYÁNEUM ŐRZI A ROMÁNIA TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÖZÉPKORI LATIN KÓDEXEK 80 SZÁZALÉKÁT, AZ ŐSNYOMTATVÁNYOK 50 SZÁZALÉKÁT. 

 

Batthyány Ignác 1798 novemberében meghalt. Könyvtára az idők folyamán egyházi és magánszemélyek hagyatékával, adományaival a többszörösére gyarapodott. A könyvtárnak adományozni társadalmi rangot jelentett. Többek között Kováts Miklós, Lönhart Ferenc és Majláth Gusztáv püspökök, illetve Beke Antal, Buczy Emil könyvtára is a Batthyáneumba kerültek. Fogarassy Mihály püspök körülbelül ötezer kötetes könyvtárát szintén a Batthyáneumban helyezték el. Az akadémiai kiadványok jelentős része is helyet kapott az intézmény polcain.

 

1912-ben a magyar művelődésügyi minisztérium közgyűjteménnyé nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy az intézmény a magyar államtól támogatást kapott könyvek vásárlására. Páncéltermet hoztak létre a legértékesebb könyvek őrzésére. Majláth Gusztáv püspök 1912-ben egyházművészeti múzeummal egészítette ki a Batthyáneumot.

 

A két világháború közötti időszakban a román állam az egyházi birtokokat és a nemesi nagybirtokokat elkobozta, azonban az ingóságokra még nem merték rátenni a kezüket. A kommunista hatalomátvétel után azonban ennek semmi nem szabott gátat. 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, és 1950-ben államosította. Kizárólag külön engedéllyel rendelkező kutatók látogathatják a mai napig.

 

A kommunista diktatúra alatt Márton Áron püspök a megfélemlítések és a bebörtönzése ellenére is harcolt a Batthyáneumért, hogy az ne kerüljön a román állam kezére. Tiltakozása azonban nem sokat ért. 1949 és 1955 között börtönben tartották fogva. 

 

A Batthyáneumot bírósági döntés nélküli, erőszakos úton kisajátították. Márton Áron, börtönből való szabadulása után is folytatta a tiltakozását a törvénytelen állami eljárás ellen, beadványaira azonban egyszer sem kapott választ.

 

A román kommunista vezetés egy bevált gyakorlathoz folyamodott. 1960 márciusában a gyulafehérvári telekkönyvben az épület tulajdonjogát átírták egy új telekkönyvbe, mint a román állam tulajdonát. A törvényellenes cselekedetet úgy tüntették fel, mintha egy olyan jogi személy ügyében jártak volna el, amelyik feloszlatásra került, alapszabályzata ellentétessé vált a törvényekkel, illetve a szocialista elvekkel.

 

Bár Márton Áron püspök sosem mondott le az egyházmegye tulajdonjogáról, ennek ellenére a román kommunisták rátették a kezüket Batthyány Ignác hagyatékára.

 

Márton Áron utódai, Bálint Lajos és Jakubinyi György a rendszerváltás után benyújtották az egyház Batthyáneumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérelmét.

 

Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa, a több évtizede húzódó visszaszolgáltatási perről elmondta, hogy 1998. július 7-én egy sürgősségi kormányrendelet egyszer már visszaadta a Batthyáneum könyvtár épületét az egyháznak. Ez nem vonatkozott az ott lévő könyvtári gyűjteményre.

 

Az épületátadásra azonban nem került sor, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezete beperelte az Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát, valamint Románia Kormányát. A feljelentés tárgya az volt, hogy Batthyány Ignác 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. Ezt a PSD úgy értelmezte, illetve azóta ezt az érvelést a román állam képviselői is átvették, hogy a trianoni békediktátummal az Erdélyből származó minden közjavak a román állam tulajdonába kerültek. Mivel a püspök a könyvtárat fele részben Erdélyre is hagyta, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, ezért a sürgősségi kormányrendelet szerintük alkotmányellenes, és kérték, hogy az ingatlan továbbra is az állam tulajdonában maradjon.

 

A tárgyalásokon az állam képviselői Ioan Aurel Pop kolozsvári történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát kérték fel a végrendelet lefordítására. Pop természetesen a román állam érdekének megfelelően „fordította" a végrendeletet, amit a katolikus egyház képviselői visszautasítottak.

 

„Az egykori püspökség, azaz annak jogutódja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató csoportok és pártok, Batthyány püspök végrendeletéből kiragadtak egy fél mondatot, és azt próbálták félremagyarázni. Minden szövegértelmezés esetén a teljes szöveget kell figyelembe venni, és a végrendelet teljes szövege alapján, napnál világosabban kitűnik, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, abban az esetben pedig, ha nincs püspöke Erdélynek, akkor a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyta" – magyarázza Komáromi Attila.

A BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÖRTÉNETE 

Az ügy az Alkotmánybírósághoz került. A PSD kérte a sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenesnek nyilvánítását és az ingatlan törlését a sürgőségi kormányrendeletből. Az Alkotmánybíróság az Érsekség javára döntött, elvetve a Szociáldemokrata Párt kérését. A tárgyalás visszakerült az alapfokra, a Gyulafehérvári Bírósághoz. Ezután egy hosszú és bonyolult jogi folyamat kezdődött, aminek az lett a vége, hogy mivel az állam továbbra sem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért az erdélyi katolikus érsekség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán perelte be a román államot. A bíróság 2012. szeptember 25-én jóváhagyta az egyház keresetét, megállapította, hogy Románia nem tartotta be az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Az ítélet 15 000 euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot.

 

„A kifizetése megtörtént, és kértük az Visszaszolgáltató Bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat. A Bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést azon a címen, hogy a visszaigénylő, azaz a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem azonos a telekkönyvi tulajdonossal.”

 2018 júliusában a Gyulafehérvári Táblabíróság újabb ítéletében utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. 

Az MTI és az origo.hu nyomán

 

 

Nyítókép: Transilvanian Reporter

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog