Az egyház a tudomány ellenlábasa


Középkori egyetem Párizsban (Forrás: Wikipedia.com)

Gyakorta hallhatjuk, hogy a Római Katolikus Egyház a tudomány állandó ellenlábasa (volt). Valóban gáncsoskodások jellemezték az egyház és a tudomány kapcsolatát? Megsúgjuk: nem. Akkor mégis hogyan alakult ki ez a tévképzet?

Egyesek a középkor világát mozdulatlannak és sötétnek látják. A Római Birodalom bukása után a kereszténység volt az, mely képes volt hidat építeni a kontinens népei közé. Az egyház nem csak a középkori államrendszer alapja volt, hanem egyben a tudomány fő szervezője is. Mégis, egyes közéleti hangadók, valamint a városi legendák terjesztői úgy tartják, hogy a Szentszék szándékosan eltitkolta a „világi” tudást hívei elől, hogy a Biblia igazát bizonyítani tudja.

 


Bolognai egyetem, 1350 körül (Forrás: Wikipedia.com)

A vallás mindig iránytűt jelentett a hívek lelki életében. Az egyházi ünnepek, hagyományok határozták meg a hétköznapokat, azok alapján szerveződött az élet. Mindez nem azt jelenti, hogy az egyház maradi lett volna, sőt éppen ellenkezőleg!

A középkor folyamán a tudomány egyedüli letéteményese az egyház volt,

elég csak arra gondolnunk, hogy az írástudók kizárólagosan az egyházi iskolák keretein belül nevelődtek ki. A tudás őrzői és gyarapítói voltak, mely nem korlátozódott csupán a teológiai ismeretekre. Egy középkori egyetemen a teológiai kar mellett kötelezően megjelentek a jogi, orvosi és művészeti karok is. A Szentszék védelmet és szabadságot is nyújtott az egyetemeknek, a kutatás, a fejlesztés és a művészeti újítások is az egyházi megrendelések finanszírozásával jöttek létre. Akkor hogyan alakult ki ez a téves elképzelés, hogy a katolikus egyház állandó gátja volt az újításnak?

A középkori eredmények a felvilágosodás korában újraértelmeződtek. Az új filozófiai irányzatok szakítottak a hagyománnyal és megvetették a korábbi korok eredményét és tapasztalatát.

Elsősorban a liberális-materialista filozófiai nézetek voltak azok, melyek állandóan igyekeztek az egyházat tudománytalansággal bélyegezni.

Mindez egy olyan tudománytörténeti korrajz, melynek részleteit, mozgatórugóit ma már pontosan ismerjük.

A támadások és félreértések ellenére elmondható, hogy nem csak a középkorban, hanem az újkorban is kiemelkedő szerepe volt az egyházi iskolarendszernek és a tudománynak. Se szeri, se száma azoknak az egyházi vezetőknek, kutatóknak, gondolkodóknak, akik nem csak iskolát, hanem irányzatokat, módszertanokat is kidolgoztak, mellyel a modern tudomány új lendületet kapott.

Tóth Gábor

Forrás: vasárnap.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog