Kitettük, kitesszük és ki is fogjuk tenni a szűrét



Konferencia és kiállítás egy sikeres pályázat lezárásaként

A Bihari Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével és a Hagyományok Házával együttműködve hirdette meg a IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatát idén. A sikeres kezdeményezést a szervezők egy kiállítással egybekötött konferencián értékelték.

 

A berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Ház adott otthont június 11-én a IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatot értékelő konferenciának és kiállításnak. Az intézmény nagyterme teljesen megtelt a jeles eseményre. Az egybegyűltek megismerhették a szűrkészítés, a szűcshímzés múltját, jelenét és a továbbéltetéséért folytatotterőfeszítéseket. A szimpózium jó hangulatát Heit Lóri és zenekara és Gyönyörű Zsigmond a magyar kultúra lovagja, nagyvőfély alapozta meg kalotaszegi muzsikával, s egykori katonadalokkal.

Dr. Sándor Ildikó a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a cifraszűrkészítés a magyarság keleti öröksége: a sztyeppék vidékéről hoztuk magunkkal. A parasztság öntudatra ébredésével a „legmagyarabb ruhadarabbá” vált, így 1848 után a magyar címer is visszatérő motívumként szerepel. A szűr a társművészetekben is helyet kapott, a parasztábrázolásnál is gyakori, s a népdalkincsben – a szerelmes párosító dalokban – is előfordul. Napjainkban reneszánszát éli a népművészet és ez a cifraszűrről is fokozottan elmondható. E bevezetőhöz illeszkedett szervesen Gyönyörűné Erdei Judit, az Egyesület alelnökének előadása Erdőháti Károlyné konyári szűrrátét-készítő népi iparművész hagyatékáról. „A mester életműve annak az időszaknak jellegzetes példája, amikor a cifraszűröket már nem hordták, de díszítményét a népi iparművészek tovább éltették, s munkájukat állami szinten is támogatták az 1960-as évektől. A legkiválóbb alkotóközösségek azokon a településeken alakultak ki, ahol a hagyomány megmaradt. A bihari rátétes cifraszűrök díszítményét, szűrrátét néven emelte művészi szintre Berettyóújfaluban Mezei András és tanítványa Tóth Lajos, Derecskén az Erdei család. Erdőháti Károlyné a mintakincset Derecskén tanulta meg, s vitte magával Konyárra. Két évtizedig dolgozott a Népművészek Budapesti Háziipari Szövetkezetében főállású bedolgozókét. Páratlan hagyatéka lakástextilből, viseleti darabokból, eszközökből, sablonokból, személyes tárgyi dokumentumokból áll, s egy korszak lenyomatát jelenti. Külön öröm számomra, hogy e gyűjtemény a berettyóújfalui Bihari Múzeumban mindenki számára elérhető.”

A pályázat iránti érdeklődést Dr. V. Szathmári Ibolya, etnográfus, a zsűri elnöke foglalta össze. A beérkezett pályamunkákat rendkívülinek tartja, az eredményt – a két évvel ezelőttivel összevetve – előrelépésnek tekinti. A 2019-ben beadott 210 pályázattal szemben idén 362 munka érkezett, ezzel párhuzamosan a pályázók száma is jelentősen emelkedett, korábban 49 alkotó jelentkezett, idén viszont már 63 mester darabjait bírálhatták el. Az alkotóközösségeket is egy pályázónak tekintették. A zsűri 23 pályamunkát – 16 egyénit és 7 csoportost – jutalmazott. „A pályázat egykoron a szűrről, a szűrkészítésről szólt – teszi hozzá a döntnökök vezetője. – A szűrkészítés ismét népszerű lett, hagyománytisztelő egykori pásztorok vásárolják, együttesek, néptánccsoportok karolják fel a viseletet. A díszítmények mind a szűr, mind a szűcshímzések megjelennek korszerű lakástextíliákon, ruhákon és viselet-kiegészítő ruhadarabokon. Újdonságként alkalmazzák női felsőkabáton báránybőr rátétdíszítéssel. Ugyancsak említhetem a nemezalapú női kabátot bőrrátét-díszítménnyel."

A kiállításon végigsétálva magunk is meggyőződhettünk az elmondottak igazáról. A női kollekció darabjai minden ünnepi rendezvényen, szalonban megállnák a helyüket. Különösen érdekesnek találtam a népi mintákkal díszített telefon-, laptop- és iPad tartót, amiket egy mutatós táska egészített ki. Készítője Moka E. Tünde, fiatal franciaszakos tanárnő, a tárgyegyüttesével különdíjat nyert: „Első alkalommal veszek részt egyéni tervezőként kiállításon. Öt éve tanulmányozom a népművészetet, s a Békés megyei szűcshímzés különösen kedves számomra. A néptáncnak is szerepe volt választásomban. Szeretem az alkotás örömét, munka, hobbi, kikapcsolódás, s egyfajta terápia is számomra. Célom, hogy másoknak is példát mutathassak ötleteimmel, s megálmodott tárgyaimat használják is.”

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog