A Verbunk Napja a Kárpát-medencében (Toborzók öt helyszínen)

A Hagyományok Háza első alkalommal rendezi meg június 12-én a Verbunk Napját. A rendezvényen Kapuvártól Székelyudvarhelyig, Felvidéktől Sárközig több száz táncos egy időben táncolja a különböző tájegységek verbunk táncait.

 

 Hagyományteremtő céllal rendezi meg a Hagyományok Háza június 12-én a Verbunk Napját; az eseménnyel a Kárpát-medencei néptánchagyomány sokszínűségére és formagazdagságára kívánja felhívni a figyelmet. A 18. századtól kezdve a katonák toborzása táncos-zenés mulatság volt, hagyományosan ezeken az alkalmakon táncolták a verbunkot, amely később a parasztság táncéletében önálló, gazdag motívumkincsű, virtuóz férfitánccá vált, és nemzeti társastáncunk, a csárdás kialakulásában is szerepet játszott. A két emblematikus tánc 2018-ban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára is felkerült.

Az ország különböző vidékein eltérő formában alakultak a verbunk táncok, különböző változatai terjedtek el a teljesen kötött formáktól a félig kötött, félig improvizatív táncalkotásig, az egyéni előadástól a körtáncon át a csoportos formákig. A Kárpát-medence egyes tájegységeinek verbunkját öt különböző helyszínen mutatják be, a rendezvényt öt tájegység táncosainak egyidejű produkciója teszi különlegessé. A kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten jelenítik meg. A Bodrogköz és Szatmár táncait Nyíregyházán mutatják be, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a szlovákiai Komáromban adják elő, Székelyudvarhely az erdélyi anyagot bemutatva kapcsolódik a programhoz június 12-én.

Európában a nemzeti táncok a 18-19. század folyamán alakultak ki. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből ekkorra már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepet kaptak. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív előadás a verbunkban élt tovább.

A Verbunk Napján egy 18. században kialakult tánctípust mutatunk meg a nézőknek – részletezi a programot Babinecz Sándor, az Intézmény néptánc szakelőadója. – Napjainkban, ha megkérdezik egy átlag magyar embertől, milyen hagyományos magyar táncot ismer, akkor először a csárdást jelöli meg, aztán talán a verbunk jöhet szóba. Az utóbbit kívánjuk megismertetni a nagyközönséggel és egyúttal a szakmával is, hiszen egy nagyon színes táncról beszélhetünk. Férfitáncként könyveljük el, pedig Szatmárban páros formája is létezik. Nagyon sok variánsát ismerjük. Rábaközben korán kialakult egy kötött formája, ami a korai toborzásokból eredeztethető. Több formában él tovább ez a tánctípus, csoportosan körben táncolják, általában egyrészes, de létezik kétrészes formája is. Igazi gömöri ritkaság, amikor hajnalban, a lakodalomban tréfás verbuválást ropnak. Az olvasó fantáziájára bízom e felvidéki mulatságok vaskos mozdulatait, s kevésbé szalonképes szövegeit.”

A rendezvény a májusi, pünkösdi időszakhoz kapcsolódik, mivel a nyugati verbunk táncaink a pünkösdi időszakhoz kapcsolódó legényavatás szokásához is szervesen kötődtek.

 További információ:https://hagyomanyokhaza.hu/hu/verbunknapja

 Társszervezők: Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Néptánc Egyesület, Rábaköz Öröksége Alapítvány, Táncfórum-Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete, Asociata „Kaszaj” Kulturális Egyesület, Udvarhely Táncműhely

 Kapcsolat: Adonyi Adrienn – 06 30 487 5131 – adonyi.adrienn@hagyomanyokhaza.hu



Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog