A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora a karácsony hetét a kalotaszegi népszokásoknak szenteli. A zenei válogatásban is helyi muzsika szól.

 

 

A Kossuth Rádió a „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor e héten a kalotaszegi népszokásokkal ismerteti meg a hallgatókat.

A karácsonyi ünnepkörbe számos tradíció tartozott, a betlehemezés, a kántálás és regölés mellett a karácsonyi asztal is fontos szerepet játszott a néphagyományban. December 24-én a katolikus családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a hús nélküli vacsorát, ami eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma és húsmentes vajas bableves, végül mákos guba volt. A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét jelképezte. Sok helyen az asztalt nem szedték le, hogy a betérő Kisjézus ne maradjon éhen. Ezzel szemben a reformátusoknál nem volt kifejezetten böjti időszak, de ők is böjtös jellegű ételeket ettek, és olajjal, vajjal főztek. A karácsonyi terítés kultuszát mindkét felekezetnél megtalálhatjuk, az asztalra gabonát helyeztek, az asztal alá pedig a betlehemi jászol emlékére szalma került.

Az erdélyi Kalotaszegen különös hagyomány élt, az emberek délelőtt templomba mentek, délután karácsonyi bált tartottak az ünnep első, második és erdélyi szokás szerint annak harmadik napján is. Az ünnepélyes bevezetést jelentette a kántálás, majd folytatódott az Istvánok és Jánosok köszöntésével, azaz névnapi kántálással. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódtak köszöntők, jókívánságok és rigmusok is. A magyar nyelvterület egyes vidékein például Mezőségen, Székelyföldön és Moldvában ez még ma is élő hagyomány. A legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokás a betlehemezés volt, amit az egész Kárpát-medencében ismertek. A paraszti betlehemezés középpontjában a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes dramatikus játéka állt: fő eleme a pásztorjáték volt, amelyben a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg szerepelt. Fő kelléke a templom alakú betlehem volt a Szent Családdal. Általában karácsony másnapján, 26-án került sor a regölésre, amely a téli napforduló ősi, pogány-kori szokásából maradt fenn. A kifordított báránybőr bundát viselő férfiak zajkeltő eszközökkel jártak házról-házra és bőség-, termékenyvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák éneküket. Ezután beköszöntőt mondtak, majd a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása következett, amit a házigazdának szánt jókívánságok és az adománykérés követett. Minden versszak végén a következő refrén hangzott el:

Haj regö rejtem azt is megadhatja az a nagy Úristen!”

 

Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető:www.mediaklikk.hu/mediatar/

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog