A belső-ázsiai Sárga-folyó nagy kanyarulata rejti a hun népek ősi szállásvidékét, az Ordoszt. A területet a Kr. u. 5. században a hun eredetű Ta Hszia dinasztia uralta. A hunok emlékezete nem tűnt el még ezerötszáz év után sem, a helyiek máig mesélnek történeteket az utolsó nagy királyról, Helian Boboról.

Halom mellett

A híres Fehérvár, más néven Tongwancheng hun város környékén élő mongolok úgy tudják, hogy a nagy király nagyon szeretett vadászni. Az akkor még zöldellő ligetek, a folyók által körülölelt vidék igazi paradicsom volt az élőlények számára. Az ott élt értékes vadak egy részét a hunok csodálatos fémtárgyaikon örökítették meg. Helian Bobo a hagyomány szerint a Csi vu sang (mongolul: Alag tolgojt ovoo- Szürke fejű halom) helyen vadászott, mely Fehérvártól északra terület el.

A hun király neve

A hun nyelv iránt érdeklődő kutatókat máig foglalkoztatja az a kérdés, vajon hogyan hívták eredetileg a nagy királyt? Abban egyetértés mutatkozik, hogy a Bobo név Papát jelentett, melyet ma is előszeretettel használnak törökök, mongolok egyaránt, de nálunk, magyaroknál is ismert kifejezés ez. A helian név már inkább fejtörést okozott a nyelvészeknek. A mongol Ucsiraltu úgy véli, hogy az a kereit törzsnevet rejtheti, mely a sztyeppe egy részét egészen a 13. századig uralta. Az elméletet támogatja az a tény, hogy a kereitek - a magyar kér törzs rokona - máig is Fehérvár környékén élnek és ápolják ősi hagyományaikat és sok legendát őriztek meg a nagy hun királyokról.

OB

barikad.hu