A régi krónikáink magyar nyelvű fordításában olvashatunk blakokról, kunokról, szlovénokról. Utóbbi népről az akadémikusok azt állítják, hogy az ószlávokhoz tartoztak. Vajon tényleg harcias szlávok éltek a Kárpátok peremén Árpádék bejövetele előtt?

Szlovén helyett sclaui

A Gesta Hungarorum ismeretlen szerzője sokszor emleget egy bizonyos sclaui népet, akik a Kárpát-medence peremvidékén éltek. Ezt a nevet szlovénnek fordították le és a történészek szlávoknak tartják, akik az avarok után telepedtek. Az akadémiai elképzelés szerint a szlovénok, vagyis a sclauik olyan földműves ószlávok lehetek, akik gyorsan beolvadtak a 10. századi „nomád” magyarok közé. Azt azonban nem tudták megmagyarázni, hogy a szláv tömeg mely részéből származhattak.
Kutatói eredmények

A 19. században már Szentktolnai Bálint Gábor nyelvészeti úton, valamint a történeti források elemzése révén rámutatott arra, hogy a késő-ókori antik forrásokban feltűnő szklavinok nem lehettek szlávok, hanem a kifejezés egy ősi, a hunokkal szövetséges nép nevét rejthette, melyet később a szkíta-hun népekre rátelepedett szlávok is átvettek. A magyar nyelvészen kívül külföldi kutatók figyelmét is felkeltette ez a kérdés és a 20. század folyamán sok történész és keletkutató leírta, hogy a Kárpátoktól keletre, a Kaukázus előterében élő ilyen nevű törzsek nem lehettek szlávok, hiszen ők a 10. század folyamán sem a Kaukázus északi peremén, sem a Fekete-tenger vidékén nem telepedtek le nagy tömbben. Ezeket az eredményeket a Szovjetunió idején nem lehetett nyilvánosságra hozni.

A bolgár elem

Néhány történész felvetette, hogy 10. századi arab geográfusok által emlegetett szaklab, vagy asz-szakaliba nép nem más, mint a latin sclavus. Bár voltak olyan elképzelések, akik a keleti szlávokat látta bennük, de a kijevi Ruszra sok tekintetben nem illett sem az arab leírás, sem a magyar krónikák beszámolói. Néhányan úgy vélték, hogy a térségben élő bolgárokat kell érteni a fenti kifejezés alatt. P.D. Sesztakov például úgy gondolta, hogy a szaklab, vagy szklavin a Meotisz-vidékén elő szkíta-utód bolgár törzs neve lehetett. Sokan inkább ma már azon a véleményen vannak, hogy a szklavi vagy szakláb hunok vagy bolgár törzs lehetett, de van olyan vélekedés, miszerint az „ugorokkal”, azaz velünk, magyarokkal lennének rokonok.
Szkíták, mint szklavinok?

A korabeli szerzők szerint a szklavinok a Balkánon is éltek, de talán a Volga volt eredeti hazájuk. Az újabb kutatási eredmények a fenti hun, még inkább a szkíta eredetet látják bizonyítottnak, legfőbb érvük, hogy a sz-k-l mássalhangzók alapján szinte ugyanarról a névről lehet szó. A nyelvi egyezésen kívül a két nép lakóhelye is megegyezik, hiszen a középkori szklavinok éppen azon a helyen éltek,melyet egykor szkíták népesítettek be. Nem elképzelhetetlen, hogy a szkíták egyes csoportjai továbbéltek eredeti lakóhelyeiken és megőrizték ősi törzsi nevüket. Ne feledkezzünk meg a Kárpát-medencéről sem, ahol szintén nagy tömbben éltek a szkíták és a velük rokon népek, a szarmaták csoportjai.  Róluk egyébként nem nagyon emlékeznek meg történészeink, holott teljesen bizonyos, hogy nem tűntek el a Kárpátokból, hiszen még a nagy hun birodalom felbomlása után is egységes tömböt alkottak a felbomló római területeken, sőt királyaik alatt szervezett keretek között éltek. Megélhették Árpád bejövetelét és mivel rokon népről lehet szó, nem is kellett „beolvadniuk” a magyarság tömegébe, hanem egymás mellett békességben éltek.

barikad.hu