A Dumnaja-hegyi erőd Szverdlovszk környékén (a Közép-Urál legfontosabb átjárójánál) van, a rovásjelekkel rokonítható jelképekről (szójelekről) egy 1984-ben kiadott kötet tájékoztat.

A most tárgyalt leleteket a Drevnyije poszelenyija Urala i zapadnoj Szibiri c. kötet 140. oldalán található 4. ábra mutatja be. Az ábra a Gorodiscse Dumnoj gorü - meszto szpecializirovannovo metallurgicseszkovo proizvodsztva (Predvarityelnoje szoobscsenyije) c. cikkből való, amelynek szerzője G. V. Beltikova és V. E. Sztojanov.

Ez az 1984-es tájékoztatás fontos, de - ami az írástörténeti vonatkozásokat illeti - alig több a feltárt leleteket bemutató ábrák közreadásánál. Az olvasók számára rejtve marad az ábrázolások székely rovásíráshoz fűződő kapcsolata.

A leletek közül két plakettet ismertetünk, mert ezek ábrázolásai a székely jelpárhuzamok és a környezet további leletei segítségével jól értelmezhetőek. A plaketteken eltérő eszközöket alkalmazó, de azonos mondanivalójú ábrázolásokat, a világoszloppal azonos Isten jelképeit találjuk. A plakettek öntőformák lehettek, amelyek segítségével egy kidolgozott ősvallási elmélet magas színvonalú, olvasható jelképeit sokszorosíthatták.

Az első plakett 1/a. ábrán látható oldala a sarok hegyén álló világoszlopot ábrázolja, székely jelek megfelelőiből alkotott jelmontázsként. Ez a jelmontázs-szerű ábrázolás a világoszlop bemutatásának szokásos módja. Több hasonló elvű ábrázolás is ismert. Ilyen az énlakai \"Egy usten\" és a tusnádi \"Sarokisten\" ligatúra is - amelyek szintén a világoszloppal azonos Istent jelképezik.

1/a. ábra A világoszlopot, mint őst bemutató 1. sz. Dumnaja-hegyi plakett egyik oldala; alul a sarok hegyét ábrázoló sarok szójel - a székely \"s\" betű párhuzama ; középen talán két nagy levél, amelynek a keresztvonalai létrára, vagy sámánoszlopra utalhatnak; felül a Tejút hasadékát ábrázoló ős szójel - a székely \"us\" (ős) szójel párhuzama

1/b. ábra. A fenti plakett egyik párhuzama, az "Isten" olvasatú debreceni csigatészta-csináló borda; ez szintén tulipánszerű ligatúrával jelképezi az Istennel azonos égigérő fát (Tejutat); a tulipán felső-középső eleme az "us" (ős) szójel; két szélső szirma a székely írás \"nt/tn\" (Ten) jelével rokon

1/c. ábra. A Dumnaja-hegyi plakett párhuzama: a tusnádi Sarokisten ligatúra szójelekkel elolvasható jelmontázsa ; a sarok hegyén álló, Istennel azonos világoszlopot (Tejutat) ábrázolja

1/d. ábra. A Dumnaja-hegyi plakett párhuzama: a z énlakai Egy Usten ligatúra a sarok hegyén álló, Istennel azonos égigérő fa (Tejút) jelképe

1/e. ábra. A Dumnaja-hegyi plakett egyfajta párhuzama a z "us" (ős) jel uráli antropomorf szobra a Kr. e. III. századból (Szaveljeva nyomán); ez is az isteni őssel azonos Tejutat illusztrálja, akár a most tárgyalt plakettek

1/f. ábra. Veleméri (Őrség) rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa ábrázolásával; a fa tetején az ős szójele, a székely írás "us" jelének megfelelője (a veleméri Sindümúzeum kiállításából)

2. ábra. A világoszlopot, mint őst bemutató 1. sz. Dumnaja-hegyi plakett másik oldala; alul a sarok hegyét ábrázoló sarok szójel - a székely "s" betű párhuzama; a ligatúra középső és felső része a kopás miatt nem azonosítható (talán itt is tulipánhoz hasonló ligatúra volt)

3. ábra. Az egyes számú plakett három nézete a kötet 4. ábrájából

4/a. ábra. A kettes számú Dumnaja-hegyi plakett egyik oldala a székely írás kereszt alakú "d" (Du/Dana) jelének párhuzamával; az Éden egyetlen forrásból fakadó négy folyóját, a Teremtés helyszínét, a világ közepét ábrázolja; a kereszt az ősvallásban is az Isten jelképe volt

4/b. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez keresztje a a Tejút hasadékában kelő Du/Dana Isten jelképe, a székely írás "d" betűjének párhuzama; alatta a sarok hegye

4/c. ábra. A székelyderzsi Du/Dana ten \"Du/Dana isten\" ligatúra

4/d. ábra. Részlet a yazilikajai hatti/hettita sziklapantheonból; az isten kezében a tulipánra emlékeztető, "Du isten" olvasatú ligatúra

5/a. ábra. A kettes számú Dumnaja-hegyi lelet másik oldala az Isten antropomorf ábrázolása, az istenalak különös testtartása a székely írás \"nt/tn\" (Ten) jelét utánozza

5/b. ábra. A honfoglalás-kori kiszombori tarsolyveret egy felülnézeti világmodell; a világ sarkain álló istenalak a székely írás \"nt/tn\" (Ten) jelét utánozza

5/c. ábra. A székely írás \"nt/tn\" (Ten) jelét utánzó testalkatú isten az Ob vidékéről Pjotrovszkij nyomán az I-III. századból

6. ábra. A kettes számú Dumnaja-hegyi plakett nézetei a 4. ábrából

7. sz. ábra. A leleteket bemutató 1984-es cikk 4. ábrája, amelyből a két plakett képeit vettük

8. sz. ábra. A plaketteket bemutató 1984-es kötet címlapja; a kötetet Vándor Annától kaptam, amiért itt mondok köszönetet

9/a. ábra. A székely írás "us" (ős) szójele a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistent ábrázolja

9/b. ábra. A székely írás "s" (sarok) jele a sarok hegyét ábrázolja

9/c. ábra. A székely írás \"nt/tn\" (Ten) jele az Isten (régi nevén Ten) égigérő fát ábrázoló jelképe

9/d. ábra. A székely írás "d" (Du/Dana) jele a homoródkarácsonyfalvi feliratból

Az uráli plaketteken látható jelek a környezetben talált és a Kárpát-medencei párhuzamok alapján egy összefüggő gondolati- és jelrendszer rendszer képviselői. A bemutatott példák alapján könnyű arra gondolni, hogy anatóliai-mezopotámiai hatásra keletkeztek az Urálban, valamikor a fémkorok kezdetén, majd a népvándorlással, vagy legkésőbb a magyar honfoglalással jutottak el a Kárpát-medencébe. Ezek a jelek azonban megtalálhatók jóval korábbi leleteken is, ezért a sztyeppére kerülés idejét a kőkorba kell helyeznünk.

A most bemutatott írásemlékek összefüggései azonban annyira kézenfekvőek, hogy azt a magyar őstörténet kutatásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Varga Géza írástörténész