Kalondai elsőáldozók a II. világháború idején (Fotó: Papp Sándor archívuma)
Szerző: Papp Sándor
Egyedül maradtunk. Teljesen. Pedig olyan sokan voltunk valamikor. A város főterén, aztán a falu kultúrházában. Lelkesen, nagy terveket szőve: földreform, úrbéres erdők, saját önkormányzat és határnyitás. Olyan szépen indult minden, mert sokan voltunk, magyarok.
rianon 100 címmel olyan digitális oktatási anyag készült a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára, amely 10 fejezeten keresztül – a Monarchia összeomlásától kezdve a békeszerződésen, nemzetiségi és gazdasági viszonyok tárgyalásán át a soproni népszavazásig – az események pontos és objektív bemutatásával nyújt segítséget elsősorban diákok, de a szélesebb olvasóközönség számára is a történések megismerésében és megértésében.
Kép: A Budavári Palota Mátyás Király kútja 1920-ban. Forrás: Fortepan/Vargha Zsuzsa.
Fotó: Gergely Előd Gellért (azonnali.hu)
Szerző: Bedő Zoltán
Hétfőn jelent meg az Azonnali portálon (itt olvasható: azonnali.hu) Galavits Patrik Salat Levente politológus-filozófussal készített interjúja, amely többek között Székelyföld autonómiájának kérdését feszegeti. A marosvásárhelyi születésű, Kolozsváron tevékenykedő egyetemi oktató a beszélgetés folyamán több megfontolásra és továbbgondolásra méltó észrevételt tett a témával kapcsolatban. Bizonyos megállapításai azonban nem tükrözik a valóságot, és a közösségi gondolkodást is rossz irányba befolyásolhatják, ezért nem mehetünk el szó nélkül mellettük.
Most 225 éve végezték ki Martinovics Ignácot és társait: kudarcba fulladt mozgalmuk 1825-ig elodázott minden észszerű reformot a birodalom, s benne a Magyar Királyság érdekében.
Szerző: Paár Ádám
Most 225 éve, 1795. május 20-án a pesti „generális kaszálón”, a mai Vérmezőn hóhérpallos sújtott Martinovics Ignác és az általa szervezett két titkos társaság (Reformátorok Társasága, Szabadság és Egyenlőség Társasága) négy igazgatójának fejére. Két hét múlva Őz Pál ügyvédet, írót és Szolártsik Sándor joggyakornokot ugyanezen a helyen végezték ki. A császári udvar és rendőrsége meggyőződésük szerint a „jakobinus összeesküvés” fejére tapostak ezzel.
Oton Ivekovics festménye a Horvát honfoglalást ábrázolja
Szerző: Gyetvai Mária
Mérföldkövek a magyar-balkáni kapcsolatokban. A középkorban Bizánc gyengülésével a déli szláv népek a magyar királyság felé fordultak védelemért. A török hódoltsággal azonban a magyar nagyhatalmi pozíciók elvesztek. Ma a legfőbb kérdés, hogy összefoghat-e Magyarország a balkáni országokkal.
8 / 57 oldal
Kézdivásárhely főtere 1917-ben
„Romániának akkora szerencséje volt, hogy politikusokra már nem is volt szüksége.”
Mondta Petre P. Carp román politikus 1837–1919, a konzervatív párt tagja,...
A románok lerohanják székelyföldet 1916 augusztusában (1)
A nyugati hatalmak, főleg azonban a német birodalom és a monarchia mintegy Oroszország útjába állították Romániát, hogy a nagy orosz...
Szék-helyek.ro
525400 Kézdivásárhely
42-es Udvartér 1.sz.
Telefon: 0040 742 210 505
E-mail: szekhelyek@gmail.com
Kapcsolattartó: Tóth László
Minden, a Nagy haború oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál (továbbiakban Portál) jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.