Szerző Krómer István

Kényes geopolitikai egyensúly felbillentésével fenyeget Erdoğan török elnök isztambuli hajózócsatorna-építési terve. Mindez leginkább Oroszországot érintheti érzékenyen, hiszen Törökország a majdani csatornán keresztül – ha úgy tartja kedve – szabad utat biztosíthatna a NATO-szövetségesek hadihajóinak, ezáltal megváltoztatná az erőviszonyokat a Fekete-tengeren. Az orosz szakértők szerint az Ankara által megálmodott csatorna teljesen felboríthatja a térség geopolitikai egyensúlyát, és a Fekete-tenger militarizációjához vezet. Ettől tartanak az admirálisok is: szerintük a montreux-i egyezmény megkerülése háborúba sodorhatja az országot. A tiltakozók közül azóta többen előzetes letartóztatásba kerültek…

Április 18-án világszerte a Műemléki Világnapot ünnepeljük, amelyet annak idején az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete (ICOMOS) kezdeményezett. Az 'ICOMOS' meghatározó szerepet tölt be a világ műemlékvédelmében, az általa kidolgozott irányelveket a legtöbb ország átülteti saját műemlékvédelmi gyakorlatába.

Szerző Bíró Béla
maszol.ro

Az irodalmi műveknek különös életük van. Az 1984 például 1984-ben, miután a szovjet birodalom a '68-at követő ideológiai lazulást feladva ismét visszatért egyfajta agresszív sztálinizmushoz (lásd Csehszlovákia, majd Afganisztán lerohanását), ismét divatba jött. 1989 után azonban úgy tűnt, örökre aktualitását veszítette, lassanként egy letűnt kor immár érdektelen adalékává homályosul. Hogy aztán az elmúlt két évtizedben meglepő módon épp Nyugat-Európában térjen vissza.

Iráni és kínai külügyminiszterek találkozója 2021-ben Teheránban (Kép: AFP)

Szerző: Kiss Dávid

Bár hivatalosan Oroszország és Kína nem kíván egymással katonai szövetségre lépni, azért még érdemes lehet odafigyelnünk a trióra, amely 2019 végén közös tengerészeti hadgyakorlatot is tartott az Ománi-öbölben. Ugyanis, ha mégis formalizálódna egy ilyen szövetség – aminek felvállalásához Irán atomhatalommá válása és a Nyugat további, mindhárom országot érintő szankciói is hozzájárulhatnak –, annak igen komoly geopolitikai vonzatai lennének.

Atlasz, a titánok leszármazottja. Fellázadt az olümposzi istenek hatalma ellen, de a lázadást leverték. Zeusz büntette meg Atlaszt azzal, hogy az égboltot a vállán kell tartania

Az előző cikk itt olvasható: Összeesküvés-elméletekről, avagy futóbolondok mindig is voltak…

Manapság az igazi legény az, aki el tud igazodni az információ dömpingben. Lehet ma már az Isten se tud kiigazodni, hogy mi a hír és mi az álhír, mi az igazság és mi a manipulált igazság. Egyáltalán eljutnak az istenadta néphez  a tények, már csak azért is ha valaki veszi a fáradságot és értelme is van, hogy kibogozza az igazságot, kapjon esélyt rá. A tény ellenben az, ha valami nem politikailag korrekt akkor nem juthat a tömegek fülébe elhallgatják mindegy milyen oldalról jön jobbról vagy balról. 

Szerző: Porkoláb Imre
 MCC

„Bizonyára emlékszünk Sziszüphoszra, akinek büntetésül szabták, hogy egy hatalmas kősziklát gurítson fel egy hegyre, majd le a másik oldalon. Amikor azonban már majdnem felért a csúcsra, ereje elfogyott, a szikla pedig visszazuhant az eredeti helyére. Sziszüphoszhoz hasonlóan érezhetik magukat azok a szervezetek is, amelyek képtelenek a változásra, viszont egy véget nem érő versenyhelyzetben kell túlélniük.