erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A többség diktatúrája

A katalán függetlenségről az elmúlt vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt. És mindez az EU miniszterelnökének tekinthető személy szájából hangzott el, vagyis ez mondhatni a 28 tagországot tömörítő szervezet hivatalos álláspontja. Éppen ezért nem lehet és nem szabad szó nélkül hagyni.

Petőfi tudja!

Már a magyarok ezer évvel ezelőtti sikeres honfoglalása is csípte a „művelt Nyugat” szemét a kelet-közép-európai térségben.

 A velünk szomszédos németek a megtelepedést sem engedték volna a „szkítáknak” a Kárpát-medencében, Árpád fejedelem és a hét magyar vezér, majd utánuk az erőskezű és -akaratú Szent István király azonban nem hagyta ránk törni a germánokat.

Mi lenne ha Erdély sorsáról is népszavazást szerveznének?

Mi itt Erdélyben elsősorban magyarok vagyunk így határozzuk meg magunkat, azután vagyunk katolikusok, protestánsok vagy ateisták. Nem mindig tudunk megegyezni egymással de azt is magyarul tesszük. Mindezek után határozzuk meg, hogy a román határok közt élünk. Ugyan ezt teszi a józanul gondolkodó erdélyi román is, főleg azok akik ősei a transilvanista kultúrközegben civilizálódott. Erről akkor győződhetünk meg, ha a közösségi hálók bejegyzéseit követjük. Persze erről a Bukarestből irányított sajtó hallgat, csupán a sovén bejegyzések kerülnek be az országos médiába, tv-be, rádióba.

A demokrácia megcsúfolása

Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni. A történtek előzményeihez tartozik, hogy a spanyol kormány már első pillanattól elzárkózott a népakarat e témával kapcsolatos kinyilvánításától, az alkotmánybíróság pedig alaptörvénybe ütközőnek bélyegezte a kezdeményezést.

Hogyan (és miért) beszéljünk a románok múltbéli Székelyföldre vándorlásáról? – Neuer Weg

Fotó: neuerweg.ro

Székelyföldön, Erdélyben, Európa délkeleti részén a népességek időbeli „sokirányú” vándorlása nyilvánvaló jelenség és a társadalmat meghatározó elem –, de a közbeszédben tabusítják, vagy visszaélnek vele. Ahogy a székelyek is vándorként érkeztek néhány évszázaddal ezelőtt a később róluk elnevezett térségbe, ugyanúgy románok is vándoroltak oda, főleg a XVI-XVII. századok után Moldvából, Munténiából és Erdély más térségeiből.

Kényszerből fatemplomokat?

Nem mondom, hogy Marius Pascan marosvásárhelyi képviselő netán a saját vackát gyalázza. Ugyanis az a helyzet, hogy Marosvásárhely lakossága 1910-ben összesen 25 517 főt tett ki, ebből 22 790 magyar, 606 német; román mindössze 1717. Kevés tehát a valószínűsége, hogy ebből a maréknyi románból származna a képviselő, aki az ősi magyar várost, a székelyek egykori fővárosát képviseli most.

Már nem feltétlenül Magyarországra költöznének a külhoniak

Több ezer határon túli magyar fiatal bevonásával készült GeneZYs 2015 néven egy kutatás, ami átfogó képet kívánt adni a külhoni fiatalok életéről és céljairól. A felmérés költözésre vonatkozó kérdéseiből kiderült, hogy markáns különbségek vannak a határon túli térségek között: a felvidéki és erdélyi magyarság számára már nem olyan vonzó Magyarországra költözni, mint például egy vajdasági, pláne kárpátaljai ember számára.

„A kisebbségi magyarok részét képezik-e a magyar nemzetnek?” – újra porondon a milliókat érintő kérdés, amiről országunk vezetői az elmúlt évtizedekben megannyit vitatkoztak.

Büszkék lehetünk!

Cey-Bert Róbert Gyula magyarországi forradalmár, szabadságharcos, közgazdász és író ez év szeptemberében ismét Erdélybe látogatott. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megtartott előadásán pedig újból rávilágított a minket folyamatosan érő negatív hatásokra. Közülük múltunk elferdítését tartotta a legsúlyosabbnak, mert ez véleménye szerint a jelenünket és jövőnket egyaránt veszélyezteti. A meghamisított magyar történelem több mint 150 éve tartó belénk sulykolása által ugyanis nemcsak a tudatunkat, hanem a lelkünket is megfertőzték. Kishitű, reményvesztett, önpusztító nemzetté tettek minket.

Megfélemlítés vagy hadgyakorlat?

A török államfő nemrég kijelentette, hogy országa hadereje nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot a kurdok által lakott Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi tartományban. A közérthetőség kedvéért pedig azt is hozzátette, hogy amennyiben az iraki kurdok szeptember 24-én megtartják a népszavazást, és netán az általuk lakott terület függetlensége mellett döntenek (ami meg is történt), akkor „egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk,” vagyis lerohanhatják őket.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog