erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A pápa és az új világrend megteremtése, avagy a Kalergi terv kivitelezése

A migránsok befogadására szólított fel Ferenc pápa üzenetében. Ezzel egyértelműen beállt a Kalergi terv kivitelezői közé (ezt erőlteti Soros is), mely szerint létre kell hozni Európában az emberalatti embert. Ez egy kevert faj kellene legyen gyökértelen identitás nélküli, melyet a hatalom kénye kedve szerint tud manipulálni.

 

Számos országban politikai okokból terjesztik a migránsokkal szembeni félelmet – hangsúlyozza Ferenc pápának a január elsejei béke világnapjára pénteken kiadott üzenete, amelyet ez alkalommal a migránsoknak és menekülteknek szentelnek.
A Migránsok és menekültek: férfiak és nők, akik a békét keresik című olasz nyelvű üzenet szerint a világban több mint 250 millió a migránsok száma és köztük 22 és fél millióan menekültek. „Irgalmassággal öleljük át mindazokat, akik háború és éhezés elől menekülnek, vagy földjüket diszkrimináció, üldözés, szegénység és környezeti csapás miatt kell elhagyniuk” – olvasható a béke világnapjára kidolgozott pápai üzenetben, amely hangsúlyozza, hogy a migránsok többnyire hosszú és veszélyes utat tesznek meg nehézségek és szenvedés közepette, „rácsokkal és falakkal szállnak szembe, amelyeket azért emeltek, hogy céljuktól távol tartsák őket”.

Miért nem teremtenek élhető feltételeket, ezeknek a pápa által dédelgetetteknek, ott ahol születtek? Miért kell ide hozni őket Európába és itt pénzt adni nekik és tartani mint a vakot?

A rájuk költött pénzből otthonukban is lehetne normális feltételeket biztosítani nekik.

Csak egy a magyarázata lehet, hogy alattomos gondolat áll az egész migráció mögött, amit a pápa is állszeretettel táplál és manipulálja híveit.

Egyre inkább beigazolódik, hogy amit 2015-ben a népvándorlás nyomán tapasztal most Európa az a Kalergi terv alapján jött létre.

De ki is Kalergi, mi az a terv, ami Sorosnak is annyira tetszik, hogy egy vagyont áldoz kivitelezésére?

A Kalergi terv lényege:
„Könyvében – melynek címe: “Praktischer Idealismus” (https://archive.org/details/Coudenhove-Kalergi-Praktischer-Idealismus) – Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye.

​Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.

Kalergi első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén.

Ahhoz, hogy Európát egy új vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji keveréknépesség létrehozását hirdette.” (Forrás: http://thisistotallyunreal.weebly.com/kalergi-terv.html)

Tóth

 

Ki Kalergi?
Édesapja Heinrich Coudenhove-Kalergi (1859.10.12.-1906.5.14.), osztrák–magyar gróf, a Monarchia diplomatája, édesanyja Aoyama Mituko (Aoyama Mitsuko, Aojama Micuko, 青山 光子, született Aoyama Mitu, Aoyama Mitsu, Aojama Micu, 青山 みつ) (1874.7.24.-1941.8.27.) japán szamurájcsalád leszármazottja volt.

Richard Coudenhove-Kalergi Tokióban született, majd iskoláit először Csehországban, majd Ausztriában, a híres Theresianumban végezte. Az érettségi után a Bécsi Egyetemen filozófiát és történelmet tanult, ahol ezt követően 1916-ban doktori címet szerzett.

Egyetemi tanulmányai alatt ismerkedett meg Ida Roland Klausner osztrák színésznővel, akit 1915-ben vett feleségül. Első felesége halála után, 1952-ben újra megnősült, Alexandra von Tiele svájci grófnőt vette el. Azonban boldogságuk - az asszony eltávozása nyomán - csak rövid ideig tartott, így 1969-ben Melanie Benatzky Hoffmann személyében új élettársra talált.

Alig 28 évesen, 1922-ben jelentette meg indítványát "Páneurópa - Egy indítvány" címmel , majd 1923-ban megjelent könyve "Páneurópa" címmel, mely megalapozta a Páneurópa mozgalom alapjait és eszmeiségét. Célja egy olyan európai közösség létrehozása volt, mely politikai és gazdasági érdekközösségként megakadályozhatja egy újabb világháború kirobbanását.

1931-ben könyvet írt Sztálinról és birodalmáról „Stalin & Co” címmel, 1937-ben pedig Hitlerről és nemzetiszocialista államáról írt egy újabbat „Teljes nemzet - teljes ember” címmel. Ezekben a műveiben szembeszállt a korszak mindkét totális és diktatórikus mozgalmával, a nemzetiszocializmussal és a kommunizmussal is. Mozgalmát 1933-ban a nemzetiszocialista hatalomátvétel után Németországban betiltották, így a gróf előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba távozott.

Tevékenységét a második világháború után is folytatta, az ő szellemiségét tükrözte Winston Churchill híres 1946-os zürichi beszéde, melyben egy "egyesült Európa" létrehozására tett javaslatot. Emellett Coudenhove-Kalergi kezdeményezte az Európai Parlamenti Unió létrehozását is 1947-ben.

1950–ben elsőként vehette át az európai egység megteremtésében játszott életművéért a Nagy Károly–díjat (Karlspreis vagy Charlemagne Award), amelyet Aachen városa adományoz azoknak, akik a legtöbbet tették az európai egység és az európai béke megteremtéséért.

Coudenhove-Kalergi fiatal korától tagja volt a bécsi Humanitas szabadkőműves páholynak, mely elsősorban karitatív tevékenységgel és pacifista kezdeményezések támogatásával hívta fel magára a figyelmet. (Wikipedia)

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog