erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A katalán helyzet nem segíti az autonómiák ügyét

 

Vincze Lóránt, a FUEN elnöke a Mandinernek

Nem foglalnak állást a katalán-kérdésben, ám a spanyolországi fejlemények veszélyeztethetik az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. A 68 éve működő FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok ernyőszervezete. Vincze Lórántot, a szervezet elnökét kérdeztük a katalán helyzetről és a kisebbségi önrendelkezés lehetséges útjairól.

 


A FUEN-nek van hivatalos álláspontja a katalán népszavazás, illetve a kialakult helyzet kapcsán?

A FUEN-nek nincs hivatalos álláspontja a kérdésben, tagjaink nagyon sokfélék ahhoz, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki. Személyes véleményem szerint a népszavazással a katalán kérdés nem oldódott meg, sőt több kérdés nyílt meg, mint ahányra választ kaptunk. A spanyol kormány szándéka, hogy leállítsa a népszavazást, nem járt sikerrel; de ahelyett, hogy ezt látva bölcsen visszavonulót fújt volna, kivezényelte a rendőrséget a saját, védtelen polgárai ellen. Az atrocitás és a rendőri brutalitás elfogadhatatlan bárhol a világon, Európában pedig ilyen indokkal szinte példa nélküli.

Tartok tőle, hogy a spanyol kormány elveszítette a nemzetközi közvélemény szimpátiáját,
miközben magatartása Katalóniában egyenesen mozgósított, jelentősen növelve a részvételt és az igenek arányát is. A következő időszakban azonban meg kell találni az együttműködést Spanyolországban, akár úgy is, hogy harmadik fél közvetít a felek között. Ebben a pillanatban furcsa módon a spanyol kormánynak könnyebb engednie és tárgyalóasztalhoz ülni, mint a katalán vezetőknek. A nők, idősek, általában ártatlan polgárok elleni rendőri bántalmazások után a katalán vezetőknek nagyon meg kell tudniuk indokolni hazafele, ha tárgyalóasztalhoz ülnek.

Elégségesnek tartja azt, ahogy az Unió politikai elitje kezeli a katalán helyzetet?

Az európai elit még soha nem szembesült soha ennyire kiélezett helyezettel egy tagállamon belül. Az osztrák Szabadságpárt kormányra lépése volt ilyen téma még annak idején, de abban a fősodor nem volt eltérő véleményen, a skót népszavazás pedig London támogatásával történt meg. Spanyolország viszonylag éltanulónak számít az EU-ban, ezzel a helyzettel nem tudnak mit kezdeni az uniós vezetők. Vélhetően szép lassan jönnek majd a nyilatkozatok, de előbb Katalóniában és Madridban is válságtanácskozások követik egymást, ezt még megvárják a reakciókkal. Az EU-nak később lehet kedvező szerepe, ha a szembenálló feleket valamilyen módon asztalhoz ülteti.

A katalánok tagjai a FUEN-nek?

Nincsen spanyol tagszervezetünk. Katalán szervezetek sem tagjai a FUEN-nek, hiszen a katalánok nem tartják kisebbségnek magukat. Ezzel szemben a FUEN tagszervezetei abban érdekeltek, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak és azzal az állammal alakítsanak ki jogszabályokkal körülbástyázott együttműködési modellt, amelyben élnek.

A FUEN-ben hogyan viszonyulnak általában a függetlenségi vagy autonómia mozgalmakhoz?

A két törekvés között hatalmas különbség van. A függetlenségi törekvések az adott állammal konfrontációs helyzetet teremtenek, amely évtizedekre meghatározhatja egy közösség életét.

Az autonómia azonban a kisebbségi közösségek legmagasabb szintű jogérvényesítése.
Nem minden kisebbségnek vannak ilyen igényei, de a nagyobb lélekszámú identitásában erős közösségek, amelyeknek teljes vertikumú társadalma van, természetszerűen önrendelkezésre törekednek. Magas szintű anyanyelvhasználati jogok mellett legalább oktatási és kulturális intézményeik adminisztrálását szavatoló kulturális autonómiát szeretnének, vagy gazdasági és regionális kompetenciákat is magába foglaló területi autonómiát. Ezek a megoldások azonban végső soron az adott állam keretein belül annak egyetértésével születhetnek meg, de a törekvések nemzetközi támogatása nem lényegtelen elem a sikerhez.

Mire számít a most kialakult váláságnak milyen végkimenetele lesz?

Hosszú tárgyalások következnek, amelynek a végkifejlete egyelőre nem látszik. Félsikernek számít majd az is, ha a felek asztalhoz ülnek, vagyis elfogadják, hogy van közös megoldanivaló. A sündisznóállás középtávon nem lesz sikeres.

A FUEN támogatja Székelyföld autonómiáját?

Az erdélyi és a felvidéki autonómiatörekvések támogatásáról a FUEN kongresszusa 2015-ben határozatot is elfogadott, amely felszólítja Romániát és Szlovákiát, hogy biztosítsa a szubszidiaritás, a regionalizmus és az önrendelkezés feltételeit a diszkriminációmentesség, a nyelvi és az etnikai identitás alapján. Ezekhez a dél-tiroli, a finnországi és a német-dán határvidék sikeres modelljeit ajánlottuk alapul. Ez a támogatás a FUEN-ben töretlen, a Dél-Tirol és Erdély közötti partnerség fontos kerete a szervezet belső reformjának és átalakulásának.

A Spanyolországban kialakult helyzet megnehezítik a Székelyföld autonómiatörekvését, illetve az autonómiákról folytatott diskurzust általában?

Kétségtelenül nem segít, az egyik tagállamban élő közösség szakadár törekvései mindenütt még nagyobb óvatosságra intik a nemzetállamokat. Nekünk az a feladatunk, hogy partnereinket a tagállamokban és az EU intézményeiben is arról győzzük meg, hogy törekvéseink EU-konformak, egy európai értéket az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségének erősítését célozzák. A mi tervünk, a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés éppen ezért született. A FUEN ernyője alatt megvalósuló kezdeményezés Erdélyből, az RMDSZ-től indult el, nemzetpolitikai támogatást élvez, és Európa 50 millióra tehető őshonos kisebbségének kínál megoldásokat.

Miért jött létre a FUEN? Miben tudja segíteni a kisebbségbe szorult népek törekvéseit, életét?

Európában több mint 400 különböző őshonos nemzeti kisebbség él. Ezen kisebbségek élethelyzete nagyon változatos. Míg egyes kisebbségek számos joggal rendelkeznek, és együttműködésük a többségi társadalommal zökkenőmentes, más csoportokat viszont államuk nem ismeri el, vagy harcolniuk kell az asszimilációs törekvések ellen. A FUEN ernyőszervezetként ezen érdekek következetes képviselője és védelmezője, a szervezeten belüli szolidaritásnak és európai kapcsolatrendszerének köszönhetően pedig jelentős szereplője a kisebbségvédelemnek mind a tagállamok, mind Európa szintjén. Legfontosabb projektünk, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amelynek most zajlik az aláírásgyűjtési kampánya, azt a célt tűzte ki, hogy a kisebbségvédelmet emelje ki az EU tagállamainak kizárólagos hatásköréből, olyan jogszabályok kidolgozását kérve, amelyek által az Európai Unió a kisebbségi jogok védelmezőjévé és szülőföldön való megmaradásuk, fejlődésük biztosítékává válhat.

SZALMA GYÖRGY 


Mandiner

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog