További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Miben hasonlít Erdély Katalóniához? Avagy honnan ered a függetlenedés gyökere?

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke Aradon a vértanúk tiszteletére rendezett ünnepségen nyilatkozta: Egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja”. Ezzel egyet is lehet érteni de azt kihangsúlyozva, hogy Erdély és Katalónia helyzet közt nagyon is sok párhuzamot lehet vonni, szembetűnőek a hasonlóságok.

Az ország többi részével összehasonlítva ugyanis a katalán gazdaság viszonylag erős. Spanyolország GDP-jének 20 százalékát teszi ki, míg lakossága az ország népességének csupán 16 százaléka, amely az ország területének 6 százalékán él. Katalán közgazdászok azt állítják, hogy 8 százalékkal több adó hagyja el Katalóniát, mint amennyit a régió a központi kormányzattól kap.

 

A 2015-ös statisztikai adatok szerint az erdélyi megyék fejlődtek a legnagyobb mértékben Az ország GDP átlagának szinte felét adják. Ezzel ellentétben a visszaosztásban lényegesebben kevesebbet kapnak mint a regáti megyék.

A történelmükben is nagyon sok a hasonlóság. Igaz pár száz év eltolódással de szinte ugyanúgy zajlottak le a történések mint Katalóniában. Erdély történetét nem kell taglalni – a kedves olvasó ismeri – miután a győztes antant oda ígérte Erdélyt Romániának be is vonultak és elfoglalták. Trianon után megindult a regáti románokkal a betelepítés, ami a kommunizmus alatt tömeges betelepítéssé alakult. Ezt történt Katalóniában is.

Katalónia történelme, avagy honnan ered a függetlenedés gyökere?

A barcelonai grófságot még Nagy Károly frank császár hozta létre a 9. században, afféle ütközőállamként az ibériai arab államok és a frank területek között. A grófság, amely a 10. századtól már lényegében önállóságot élvezett, a 12. században dinasztikus módon egyesült Aragóniával. Az Aragóniai Királyság a következő időszakban nagyhatalommá vált, bekebelezte Valenciát, a Baleárokat, és egy időben uralta Nápolyt, Korzikát és Szardíniát is. 1469-ben II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő házasságával megszületett az egységes spanyol állam, amelyben azonban mindkét korábbi királyság, így Katalónia is megőrizte politikai intézményrendszerét, parlamentjét és törvényeit.

Amerika felfedezése (1492) után a spanyol ambíciók az Újvilágot vették célba, így a Földközi-tenger partján fekvő Katalónia vesztett jelentőségéből. A madridi udvar központosítási törekvései 1640-ben, a harmincéves háború idején felkelést váltottak ki, és a francia támogatást is élvező katalán rendeknek az 1652-es békében sikerült jogaikat újfent elismertetniük. A konfliktus azonban nem oldódott meg véglegesen, a spanyol örökösödési háború kitörése után pedig már kenyértörésre került sor.


Barcelóna a XIX században

Az utolsó spanyol Habsburg, II. Károly 1700-ban gyermek nélkül halt meg, trónjára igényt tartottak az osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok is. 1701-ben Madridban XIV. Lajos francia király unokáját, V. Fülöpöt koronázták meg, mire válaszul az osztrák-angol-holland "Nagy Szövetség" hadat üzent a Napkirálynak. A harcok egész Európára kiterjedtek, spanyol földön pedig polgárháború dúlt, amelybe külföldi erők is beavatkoztak. A katalánok kezdetben Fülöpöt támogatták, de miután a Nagy Szövetség által támogatott Károly Habsburg főherceg (I. Lipót osztrák uralkodó fia) csapatai 1705-ben bevették Barcelonát, őt ismerték el királyuknak.

1711-ben Károly megörökölte a bécsi trónt, és így egy kézbe került volna a spanyol és az osztrák örökség, ami Ausztria szövetségesei számára elfogadhatatlan volt. Az angolok és a hollandok 1713-ban békét kötöttek a franciákkal, elismerve V. Fülöpöt Spanyolország királyának, amibe a következő évben Ausztria is beleegyezett. A francia születésű új uralkodó kemény kézzel látott neki a centralizált királyi hatalom kiépítésének, az "áruló" tartományok megbüntetésének, ami Katalónia számára katasztrófával ért fel.

Miután 1713 nyarán a brit és császári seregek a béke előírásainak megfelelően távoztak Barcelonából, V. Fülöp megkezdte a város ostromát. A várost mintegy negyvenezer katona vette körül, a védősereg alig pár ezer, katonai képzettséggel alig rendelkező emberből állt. Az ostrom megfelelő ágyúk híján mégis több mint egy évig elhúzódott, a nyomasztó túlerőben lévő királyi katonaság csak 1714. szeptember 11-én tudta bevenni a katalán fővárost. A bevonulás után V. Fülöp azonnal életbe léptette már korábban kiadott rendeleteit, amelyek megszüntették a katalán autonómiát, eltörölték a több évszázados múltra visszatekintő katalán intézményeket, és még a katalán nyelv használatát is megtiltották.

A katalán nemzeti reneszánsz (renaixenca) a 19. század végén kezdődött, napjainkban is tart, sőt egyre erősödik. A saját nyelvvel, kultúrával, polgári jogrendszerrel, kollektív identitástudattal bíró katalánok ma állam nélküli nemzetnek érzik magukat. Minden év szeptember 11-én megemlékezést tartanak az 1713-14-es harcokban elesett védők temetője fölött létesült barcelonai téren, és függetlenségpárti tüntetések is zajlanak.

Az 1936 és 1939 közötti polgárháborúban a katalánok a számukra autonómiát ígérő köztársasági kormány mögé álltak. Franco átütő győzelme után a kivégzés vagy jobb esetben a börtön elől menekülő spanyolok 60 százaléka katalán volt. Az ezt követő években Franco megindította a spanyolok tömeges betelepítését Katalóniába. Szétzúzta a katalán kultúra tartóoszlopait, betiltotta a katalán nyelvet, irodalmat, filmeket, még a táncokat is. A nacionalista uralom az 1970-es évekig sok szenvedést és keserűséget okozott Katalóniában, ami tovább erősítette a katalánok függetlenségi aspirációit. Ekkor sikerült kiegyezniük a spanyolokkal és széleskörű autonómiát kaptak de 2010-ben ezeket megnyirbálták gőleg a gazdasági megegyezéseket vették el. Azóta sem sikerült megegyezésre jutni a pénzügyi autonómia visszaállításának kérdésében.

Tóth

Kapcsolódik: Erdély és Katalónia

Forrás: http://mult-kor.hu/Wikipedia/Ziarul financiar

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog