erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Petőfi tudja!

Már a magyarok ezer évvel ezelőtti sikeres honfoglalása is csípte a „művelt Nyugat” szemét a kelet-közép-európai térségben.

 A velünk szomszédos németek a megtelepedést sem engedték volna a „szkítáknak” a Kárpát-medencében, Árpád fejedelem és a hét magyar vezér, majd utánuk az erőskezű és -akaratú Szent István király azonban nem hagyta ránk törni a germánokat.

 

Nézzetek a régi térképre! Ezeregyszáz éve fennáll Hungária. Azóta is, a Duna menti határvidék korai csatáitól fogva, még a mai napig is megvan a felemás „kutya–macska barátság” a két sikeres európai nemzet között.

Az Árpád-házi uralkodók idejében vagy tíz erős hadjárattal próbálták a németek meghódítani Magyarországot, hogy bekebelezzék a német–római császár birodalmába. Ha az akkor megtörtént volna, ma a Kárpátoktól le az Al-Dunáig, az Alpok-aljától a Székelyföldig mindenki németül imádkozna és káromkodna.

Anjou-házi királyaink, majd a luxemburgi császárok uralma idején Magyarország okkal-joggal vetekedett rangban a nyugati szomszédjával, nem hiába nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Csak a 16. században értette meg Germánia, hogy milyen is egy másik nép – a moszlim török –, amikor meghódítja a magára hagyott keleti szomszédját. A magyarok 1526-tól 1697-ig küzdöttek a „két pogány” közt, vérük árán védelmezve a nyugati határt. Utóbb, egészen az első világháború végéig, négyszáz éven át a kretén Habsburg uralkodók szolgálójaként.

A német vér sem válik vízzé – főleg, amikor valamit kapni akar. Megszerzi, mert nagy és erős ország, hatalmas anyagi és szellemi potenciállal. Kétszer is elbukott, majd felállt a 20. században, újra meg újra Európa élére tört. De mintha nem maradt volna elég esze: Willkommen! – mondta, tévében hirdetve a meghívót az Európától Afrikáig és Ázsiáig sok millió számra élő, jobb sorsra, anyagiakra ácsingózóknak. Még azok is útnak indultak, akiknek volt, van mit enniük, és nem hívták meg őket a „Germán paradicsomba”.

Eltelt öt, tíz, húsz év, és Németországot belakták a bevándorlók. Nagyobb részük idegen kultúrájú és vallású, családos és sokgyermekes migráns. Azonban fordult az irány: immár kalandnak, potyapénznek tekintik a segélyeket és az ellátást, tesznek a szabályokra, kötelességekre. Végül odáig fajult a dolog, hogy a németnek előre kell köszönnie a burnuszos arabnak, ha nem akar egy csárdás pofont.

Két évvel ezelőtt nyáron mi, magyarok is megélhettük az ellenőrizetlen migránsáradat nyomasztó átvonulását békés országunkon. Sose lássunk még egy ilyen siserahadat! A németek pedig azóta már pénzt is kérnek a többi érintett európai országtól. Nem is keveset: hetvennyolcmillió forint ára eurót minden egyes bevándorló kvóta szerinti letelepítése fejében. Püff neki!

A hihetetlennek hangzó bejelentés hallatán régi jó barátomhoz, Petőfi Sándorhoz fordultam egy kis segítségért. Neki van egy nagyon szép, éppen az alkalomhoz illő verse, amelyet 1848. májusban költött Pesten, a címe, Mit nem beszél az a német. Íme néhány strófája, érdemes lenne megfogadni:
Mit nem beszél az a német, / Az istennyila ütné meg! / Azt követeli a svábság: / Fizessük az adósságát. // Ha csináltad, fizesd is ki, / Ha a nyelved öltöd is ki, / Ha meggebedsz is beléje, / Ebugatta himpellére!... // Ha pediglen nem fizetünk, / Aszondja, hogy jaj minekünk, / Háborút küld a magyarra, / Országunkat elfoglalja. // Foglalod a kurvanyádat, / De nem ám a mi hazánkat!... / Hadat nekünk ők izennek, / Kik egy nyúlra heten mennek. (…)

 Ludwig Emil 

 

Magyar Hírlap

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog