További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Törvényi védelmet követelnek az unióban élő kisebbségeknek

Ha az Európai Bizottság elfogadja a kezdeményezést, már jövő ősszel sor kerülhet a vitára, amelyet a határon túli magyar közösségeket is érintő jogalkotás követhet

A napokban indul a Mentőcsomag a kisebbségek számára című európai polgári kezdeményezés intenzív aláírásgyűjtő kampánya – értesültünk. Az őshonos európai nemzeti és nyelvi kisebbségek uniós szintű jogi védelmét célzó hivatalos akciót az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kezdeményezésére már regisztrálta az Európai Bizottság.

Európában ma több mint négyszáz őshonos nemzeti kisebbség él, s ezekhez mintegy ötvenmillió európai polgár tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet. Némelyik csoport számos jogot élvez, és együttműködése a többségi társadalommal zökkenőmentes, más kisebbségeket viszont saját államuk sem ismer el, vagy harcolniuk kell az asszimilációs törekvések ellen. Az erdélyi magyarság Európa legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közössége, mégis veszélyben vannak a jogai, korlátozzák anyanyelve és nemzeti szimbólumai használatát. 


Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Mentőcsomag a kisebbségek számára (Minority Safepack Initiative) néven polgári kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy az unió jogi védelmet nyújtson kisebbségben élő polgárainak, és tagállamait rákényszerítse a kisebbségek jogainak betartására. A kezdeményezés legfontosabb törekvései a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználat, a kisebbség és többség közti egyenlő bánásmód biztosítása, a nemzeti kultúrák és hagyományok támogatása, valamint az uniós pályázatok és támogatások elérhetőségének megkönnyítése a kisebbségek számára. Emellett fontos cél még az európai uniós jogvédelem a kisebbségek számára és az anyanyelvű sportközvetítések és kulturális tartalmak biztosítása országhatároktól függetlenül. 

Ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) döntsön a kezdeményezésről, jövő év március végéig legalább egymillió aláírást kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek. A bizottság feladata kidolgozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvénycsomagot, amelyet aztán minden uniós tagállamnak alkalmaznia kell.

Az EB április 2-án regisztrálta a kezdeményezést, az intenzív aláírásgyűjtő kampány a napokban kezdődött Horvátországban és Szlovéniában, s hamarosan Magyarországon is elindul – mondta lapunknak a FUEN elnöke. Vincze Lóránt, aki egyben az RMDSZ európai parlamenti képviselőcsoportjának tanácsadója, közölte, hogy a külhoni magyarlakta területek mellett Magyarországon is kampányolni fognak a javaslatcsomag mellett, és szeretnének minél több aláírást gyűjteni. Hangsúlyozta: nagy szüksége van az összefogásra és a szolidaritásra a külhoni magyarságnak az anyaországi magyarok részéről. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány támogatást ad a FUEN aláírásgyűjtő kampányához, de több európai ország pártja és az Európai Néppárt is támogatja a kezdeményezést. 

Hozzátette, Európa minden tagállamában gyűjtik az aláírásokat, számos kisebbségtől várnak támogatást. Legfontosabb partnerként említette a dél-tiroli, a karintiai szlovén, a belgiumi, lengyelországi és dániai német, a hollandiai fríz, a németországi fríz, dán, szorb és a görögországi török kisebbségeket. A FUEN elnöke szerint a legfontosabb cél az az elv, hogy a kisebbségek ne veszíthessék el korábban megszerzett jogaikat, illetve megosszák egymással a jó kisebbségvédelmi gyakorlatot. Közölte, szervezetük a civil támogatók mellett szeretné „erős tagállamok” és autonóm területek hivatalos támogatását megnyerni, amelyek napirenden tarthatják a témát az Európai Tanácsban. Németország például állami szinten, hivatalosan támogatja a kezdeményezést – tette hozzá. 

A FUEN-elnök közölte, Románia június 28-án keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, amelyben a kezdeményezést regisztráló határozat semmissé nyilvánítását kéri. Bukarest ezzel már másodszor próbál keresztbe tenni a kisebbségek védelmét szolgáló törekvésüknek, annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek megígérte, nem fogja azt akadályozni – hívta fel a figyelmet Vincze Lóránt. Hozzátette, ez azonban csak szimbolikus politikai gesztus, ugyanis mire a román keresetet elbírálnák, az már okafogyottá válik. Vincze Lóránt úgy véli, van ok az optimizmusra, és ha az EB elfogadja a kezdeményezést, már jövő ősszel sor kerülhet a meghallgatásra és a vitára az Európa Parlamentben. Úgy fogalmazott, ahhoz képest, hogy eddig az európai jogrendszerben szinte egy betű sincs leírva a kisebbségek védelméről, bármely javaslat elfogadása előrelépés lesz.

Az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek, köztük a külhoni magyarság jogi védelmét szolgáló kezdeményezést, minden tizen­nyolcadik életévét betöltött uniós állampolgár aláírhatja. Az aláíróíveket a FUEN vagy az RMDSZ honlapján lehet elérni. Az aláírónak itt meg kell adnia a személyes adatait, amelyeket a gyűjtő szervezet csak ehhez a kezdeményezéshez használhat fel.


Etnikai csoportok ernyőszervezete

A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok európai ernyőszervezete, amelynek célja a kisebbségek jogainak védelme és érdekeik képviselete regionális, országos és különösképpen európai szinten, s 2017-ben kilencvenkét tagszervezetet számlál. A szervezet együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel, valamint az európai kisebbségvédelemben érintett egyéb felekkel, és konzultatív státusszal rendelkezik az ENSZ-ben és részvételi státusszal az Európa Tanácsban.


Határidők, kötelezettségek és feltételek

A lisszaboni szerződésben deklarált európai polgári kezdeményezés arra nyújt lehetőséget, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedéből egymillió állampolgár kérje az Európai Bizottságot: a hatáskörébe eső területeken jogszabályjavaslatot tegyen. A kezdeményezést úgynevezett polgári bizottság szervezheti, amelynek tagjai legalább heten vannak, és legalább hét tagállamból érkeztek. A bizottságnak egy éve van arra, hogy összegyűjtse a szükséges egymillió aláírást. A sikeres kezdeményezések szervezői az Európai Parlament által szervezett meghallgatáson is részt vesznek. Az Európai Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról, hogy ennek kapcsán elfogad-e jogalkotási javaslatot. Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, a jogalkotónak (rendszerint az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak) kell megvizsgálnia az indítványt, majd elfogadnia azt.

Pálfy Dániel Ábel

 

Magyar Hírlap

Fotó: Vincze Lóránt optimista  (Forrás: Rmdsz.ro)

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog