További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Fekete földrész

Terra africa… napsütötte föld – így nevezték meg a rómaiak mindazt, ami „odaát” volt a Földközi- tenger túlpartján

Nos, bár a nap valóban minden más kontinensnél többet süt errefelé, de nemcsak az itt élők bőrszíne miatt szokás fekete földrésznek nevezni Afrikát, hanem azért is, mert története a modern ember történetének legsötétebb fejezete.

 

Az emberi létezés legcsodálatosabb édenkertje is lehetett volna ez a földrész, de nem az lett. Hanem inkább egy felfoghatatlan brutalitású tragédiasorozat nyomán az emberiség közös szégyenfoltjává vált, egy olyan ökológiai, szociális és kulturális értelemben vett globális hulladéktárolóvá, amely most minden eddiginél nagyobb veszélyforrást jelent a világ egésze számára. Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a 21. század egyik legsúlyosabb kihívását Afrika fogja megtestesíteni.

Ráadásul ma nemcsak, hogy közös értelmezési készlet, fogalomkészlet nincs ennek az iszonyatnak az elbeszélésére, de minden eddiginél távolabb vagyunk egy ilyen nyelv felépítésének lehetőségétől. Tökéletesen összehangolatlan, „jótékonysági” akciókkal próbálja történelmi lelkiismeret-furdalását csillapítani az európai fehér ember, de ezzel valójában csak még tovább mélyíti az enélkül is éppen elég súlyos válságot.

A tragédia mélységének megértéséhez egy kicsit messzebbre kellene visszanyúlni a történelembe. A nyugatias modernitás létszerveződési módjának lényege az expanzió. A tőkének, a mind magasabb profit elérésére törekvése során, olyan erőforrásmezőket kell keresnie, ahol a megtérülés a lehető legmagasabb. A frissen felfedezett Új Világról, az amerikai kontinensről hamar kiderült ugyanis, hogy az igazi „aranybányát” nem a valódi aranybányák jelentik, hanem az ültetvényes gazdálkodás. A cukornád, a gyapot, a dohány, aztán a kávé és kakaó termesztése és Európába exportálása a világtörténelem legnagyobb profittömegével kecsegtetett, ám volt egy kezdetben megoldhatatlannak látszó probléma: nem volt munkaerő. Az őslakosság szinte teljes kipusztítása, illetve az a szomorú tény, hogy alkatuk egyébként sem tette volna alkalmassá őket arra a nehéz fizikai munkára, amit az ültetvényes gazdálkodás igényelt, súlyos dilemmát jelentett a hódítók számára.

Felmerült volna még annak lehetősége is, hogy Európa népességfeleslegét szivattyúzzák át, de ebben az esetben a munkaerő újratermeléséhez olyan hatalmas összegekre lett volna szükség, ami a mesésnek ígérkező profitokat tüntette volna el. Ráadásul az európai fehér ember alkatilag nagyjából ugyanannyira alkalmatlan lett volna, mint az őslakos indián.

És ekkor lépett be a képbe Afrika. Az ezt követő közel háromszáz éven át legalább húszmillió, egyes becslések szerint hatvanmillió fekete afrikait hurcoltak át rabszolgaként Amerikába. Hogy milyen körülmények között, azt jól jellemzi az, hogy az Afrikában behajózott szerencsétleneknek legjobb esetben is csak legfeljebb a fele jutott el élve az amerikai rabszolgapiacokra. Pedig egy rabszolga nem volt olcsó, mai áron számítva öt- és tízmillió forint között lehetett egy életerős, húsz–harminc év körüli férfi rabszolga ára, de még egy két–három éves gyerekért is elkértek egymilliót. Mindez a leírhatatlan emberi szenvedésen túl azt jelentette, hogy a fehér ember évszázadokon keresztül roncsolta brutálisan Afrika demográfiai szerkezetét. Jellemző módon, évezredeken keresztül nagyjából azonos lehetett Európa és Afrika népessége, ám 1830 körül a fekete földrész népessége már csak alig több mint egyharmada Európáénak, összesen hetvenmillió fő lehetett, és még egy évszázaddal később, 1930-ban sem érte el a százmilliót. Ám 2030-ban már több mint 1400 millió, és 2130-ban akár 5000 millió (ötmilliárd) is lehet. Ez utóbbi roppant szám az európai fehér ember akkorra várható összes létszámának nagyjából a húszszorosa. Afrika tehát visszavág!

De mi is zajlik valójában, és főként akkor mi történik majd, ha a globális demográfiai közlekedőedény-mechanizmus „spontán” módon egyenlíti ki ezt a gigantikus feszültséget? A nyugatias modernitás létszerveződési módjának főkonstruktőrei számára évszázadokon keresztül az engedelmes munkaerőállatok globális csordáinak a létrehozása volt a legfőbb cél, hisz, ha valamiből tartós túlkínálat van, akkor annak az ára tartósan alacsony lesz. Nem látszik tehát megalapozatlannak az a sci-fi horrorba illeszkedő feltételezés, hogy a világ „nem létező” urai szándékosan provokálták ki ezt a rákos burjánzásként kezelhetetlen afrikai népességrobbanást. A leállíthatatlan burjánzás azonban most már tökéletesen feleslegesen ontja magából a globális veszélyes hulladékká tett embernek látszó tárgyak százmillióit, sőt inkább milliárdjait. Mégpedig azért feleslegesen, mert közben a világ urainak másik stratégiai „projektje”, vagyis az embernek (pontosabban az engedelmes munkaerőállatnak) géppel való helyettesítése minden elképzelhetőnél jobban felgyorsult. Így a túlburjánzó, a jövőben legfőképpen afrikai népesség tökéletesen feleslegessé vált, nincs és egyre kevésbé lesz, marad számára hely a Földön.

Ez azt jelenti, hogy a nagy földrajzi felfedezéseknek nevezett brutális kirablás során a fehér embert használta fegyverként ez a „főkonstruktőr” az összes többi civilizáció kifosztására és elpusztítására, most viszont ezt a „bevándorlónak” nevezett globális veszélyes hulladékot próbálja fegyverként használni az európai fehér ember maradékának felszámolására. Afrika tragédiája így válik most a fehér ember, és az egész világ tragédiájává, s félő, hogy ma már ez a pusztító folyamat véglegesen visszafordíthatatlanná vált.

Bogár László

 

Magyar Hírlap

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog