erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Megint megosztanák az erdélyi magyarságot

Nem elég nekünk, hogy ideológiákra, pártokra, nézetekre felosztódtunk. Most itt van ez az ostoba kezdeményezés: a Nemzeti Választási Bizottság július 25-én hitelesítette a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. Az ötlet honnan máshonnan mint Amerikából származik. Megint jön valaki és megmondja nekünk mi a jó.

Jön egy magyar aki elhúzott e tájról, hátha ott jobb élete lesz és vissza látogat időnként, ossza az észt és tudja, hogy mi a jó nekünk. Aztán meg ahol a székelyek élnek Erdélyben a románok röhögnek a markukba, na megint sikerült az ősellenségnek saját magát rombolni. Már Ceasescu is ezen ténykedett, hogy a székelységet külön nemzetiségként titulálják. Nem ekkor kezdődött, hanem még az osztrákok találmányának felelevenítése volt. Még a Bach korszakban volt hasonló ötlet. Szerencsére nem sikerült egyik sem.

Ki is áll a kezdeményezés háta mögött?
András Mihály Dallasban él,a Székelyek Világszövetségének elnöke. Csíkszeredában született, dolgozott az amerikai hadseregnél, jelenleg sales-szel és marketinggel foglalkozik, és az általa vezetett szervezet áll a kezdeményezés mögött, mely zöld utat kapott a magyar Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB). A cél, hogy a székelyeket Magyarországon „honos népcsoporttá” nyilvánítsák. Ezek szerint a székely nem magyarok és egy tolerált nemzeti kisebbség Magyarországon, és harcolnia kell a jogaiért.

Nézzük a tényeket:
- Nem Magyarországon élnek tömben a székelyek, akik ott vannak is nagyrészt Erdélyből származnak.
- Magyarok, sőt mi több nem a magyartól eltérő nemzetiség.
- Magyarul beszélnek, a nyelv egy dialektusát beszélik.
- Ezer szállal kötődnek az anyaországhoz, egy székely se állítja, hogy ő nem magyar.

András Mihály szerint: „Ha elfogadja a Parlament, ha nem, nekünk székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni.” Szerinte ez a kérdés alkalmas arra, hogy színvallásra kényszerítse a magyar politikai erőket főleg a kormányt, mennyire támogatják „a székely ügyet”. (írja az index.hu). A kezdeményező szervezet mottója: „A székely önrendelkezésért! Független Székelyföldért!”. Ha ez a céljuk, vajon miért Magyarországon küzdenek a székel identitásért? A mostani kezdeményezést jogilag magánszemélyként az a Csibi Barna adta be, aki a Magyar Gárda mintájára megalapította a Székely Gárdát, amelyik egy markánsan radikális jobbos gyülekezetnek látszik. Ő az aki 2011-ben szimbolikusan felakasztotta Avram Iancu magyar ellenes mócvezér bábut. Az utóbbi években Kárpátalján él és az ottani magyarok jogaiért harcol, és Putyintól várja a magyar kérdés megoldását a Kárpát-medencében.
Visszatérve a kezdeményezéshez, most megint ott vagyunk mint a Bach korszakban osszuk meg az erdélyi magyart, székelyt anyaországi kísérlettel. Úgy látszik a szervezetnek érdeke elővenni az osztrákok ötletét és az „oszd meg és uralkodj elve” alapján a románok kezére játszani, lehet nem tudatosan, de így aztán nem is lesz 1,3 millió magyar Romániában, ami megint a románoknak jó. Vajon ezt akarják?

Esetleg máshol kell keresni a magyarázatot?
Ne kerülgessük a forrókását radikális szervezetek kijelentéseivel, azok vezéreinek a ténykedéseivel, mondjuk ki: arról van szó, hogy Orbán és vele együtt a Fidesz egységes szavazó bázisát megosztani Erdélyben. Létteret teremteni annak az ellenzéknek az anyaországban, amelyik majd kiszolgáltatja a magyarságot Brüsszel kénye kedvének.

Tóth

 

Fotó: Index

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog