Ha az alkohol legális, akkor a marihuána miért nem? Miért legális a házi pálinkafőzés, ha a pálinka nehéz drognak számít? Képesek-e mérlegelni az emberek a kockázatot? Zacher Gábor ellenzi a marihuána legalizálását, Puzsér Róbert támogatja azt. Az orvos és a publicista egy szerdai vitaesten ütköztette álláspontját a füves cigi legalizációja kapcsán. Mindent szabad, ami másnak nem árt? – Puzsér-Zacher vita a droghelyzetről - mandiner.hu

A marihuána nem jó, felesleges, egy értelmes, okos, egészséges fiatal magától nem akar marihuánát vagy bármi mást szívni.

 

„Olvasom Zacher Gábor és Puzsér Róbert vitáját a marihuána legalizációjáról, és végig azon gondolkodom, hogy erre az egészre mégis miért van szükség? Nem magára a vitára gondolok természetesen, sokkal inkább magáról a marihuánáról mondom, hogy nem tudom, mi szükség van rá, hiszen számomra evidens, hogy a marihuána és az összes többi butító szer: hülyeség.

Nem erről kellene beszélni. Nem arról, hogy legalizálják-e a könnyűdrogokat, vagy sem, lehessen-e legálisan marihuánás cigarettát szívni, vagy sem. Szerintem ez nem is kérdés – a marihuána nem jó, felesleges, egy értelmes, okos, egészséges fiatal (vagy nem fiatal) magától nem akar marihuánát vagy bármi mást szívni. Mégis, mintha a nyugati társadalmak szépen rá lettek volna kényszerítve arra, hogy erről vitázzanak, hiszen az évtizedek alatt egyesek ügyesen felépítették a marihuána brandet: hatvanas évek, lázadás, Jamaica és India, filmek, zene, az egész olyan lazának, vagánynak, viccesnek vagy éppen komolynak és leginkább »értelmiséginek« számított. (Tagadva természetesen negatív hatásait.) Aztán, amikor a köztudatba már sikerült a brandet elültetni, kellőképpen beetetni vele a megfelelő korosztályt, jött egy-két ember, és feltette a kérdést, hogy mégis, nem kellene-e legalizálni a marihuánát?

És jöttek az érvek, amelyeket Puzsér Róbert is mantráz, hogy nem is rossz, meg ez nem is drog, meg a pálinka sokkal károsabb, meg milyen képmutatás már, hogy az alkohol legális, a fű meg nem. Így aztán egy szép napon a felvilágosult államok elképesztően felvilágosult politikusai azt a hihetetlenül felvilágosult döntést hozták, hogy akkor mégis lehet legálisan füvezni. És mindenki elismerően csettintett és bólogatott, és úszott a mámorban, és tényleg, igazán jó volt minden. És az a végtelenül egyszerű kérdés, hogy egyáltalán miért kell drogot használni, miért kell füvet szívni, kinek, minek, miért jó ez, csak nagyon keveseknek fordult meg a fejében, de ők csendben, a sarokban gubbasztva hallgattak, nehogy valaki szélsőségesnek, mi több, rasszistának bélyegezze őket.

(...)

A legalizáció/nem legalizáció helyett valójában arról kellene beszélni, hogy a fiatal generációk hogyan igazodjanak el az életben, hogyan váljanak felnőtté, hogyan legyenek önállóak, hogyan jussanak el odáig, hogy mernek felelősséget vállalni, családot alapítani, házasságot kötni. Arról kellene szólni, mit tegyen az, akit húz-von, megpróbál az élet, akinek őrült gondjai vannak önmagával, a világgal. Mit tegyen, aki unatkozik, mit, aki csak szórakozni, kikapcsolódni akar. Ezek az igazi, valódi, életbe, szívbe markoló kérdések.

Talán sokan tudják a fenti kérdésekre a választ, másoknak azonban naponta el kellene mondani: ha unatkozol, keress értelmes elfoglaltságot, tanulj, dolgozz, sportolj, légy része egy valódi közösségnek, ahol helyt kell állnod a döntésedért, ahol szeretnek. Ha problémád van a világgal, az élettel, oldd meg azokat ahelyett, hogy elmenekülsz előlük, vagy kérj segítséget. Ha szórakozni akarsz, tedd örömmel, de felelősséggel. Másra semmi szükség. Ne feledd, felelős vagy az életedért, a testedért, lelkedért, fiatalságodért, a jövődért. Gyáva és hazug, aki szerint csak önmagadnak élsz.”

A teljes írást itt olvashatja el. Reposzt; Székely Attila: Néha úgy hiányzik?