erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 

Az idei csíksomlyói búcsúi szentmisén szentbeszédet mondott Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Borsodi L. László, a Csíksomlyó Üzenete című folyóirat szerkesztője, a Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferense többek között a csíksomlyói ünnepről kérdezte a főpásztort.

"– 2017. január 11-én kelt körlevelében annak az aggodalmának ad hangot, hogy miközben „az új evangelizáció korszakát éljük”, az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken szerte Európában, így Magyarországon is a papi és szerzetesi hivatások száma. Miben látja ennek az okát, és mi a véleménye, ma milyen kihívásokkal és feladatokkal kell szembenéznie a fogyatkozó számú klérusnak?

– Úgy vélem, hogy Magyarországon ennek kettős oka van: most tapasztalhatjuk meg az ateista diktatúra „eredményét”, hiszen most már szülők, nagyszülők azok az emberek, akik az ateista diktatúra idején születtek és nőttek fel. A hitet csak az tudja továbbadni, aki maga is hisz, tehát azok az emberek, akiket eltávolítottak Istentől és az Egyháztól, nem tudják ezt a lelki örökséget közvetíteni. A másik nehézség az, hogy ránk köszöntött a jóléti társadalom, annak minden veszélyével, gondolok itt a konzumizmusra és a hedonizmusra, amelyek az embereket gyakorlati materialistává tették. A kommunista rendszer ennek az elméleti megalapozását adta. Ezek semmiképpen sem kedveznek a papi hivatások megszületésének. Napjaink társadalmi közegében nem könnyű egy fiatalnak teljesen szembehelyezkedni a szülei, nagyszülei életstílusával. Egy hívő fiatal számára még a kortársak között is nehéz elfogadtatni értékrendjét, gondolkodását. Ezt nem mindenki meri vállalni.
– Az 1990-es években az Egri Papnevelő Intézet prefektusaként és az Egri Hittudományi Főiskola tanáraként, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docenseként, majd a római Pápai Magyar Intézet rektoraként kapcsolatba került az oktatás területével is. Egykori pedagógusként és mai egyházi vezetőként hogyan értékeli a tanulás helyzetét, szerepét, és mit gondol, milyen típusú tudásra van szüksége a mai társadalomnak?
– A tanulás, a tudás minden korban meghatározó szereppel bír, nemcsak az egyes ember, hanem a közösség, a társadalom életében is, éppen ezért szükség van arra, hogy ma is legyenek, és sokan legyenek, akik a tudásra szívesen áldoznak időt, fáradságot, pénzt. Sajnos a mindenkori ideológia próbálja behatárolni az emberek gondolkodását, ennek következtében a tudását is. Ezért fontos, hogy kritikus gondolkodást sajátítson el az, aki az intellektuális pályát választja. Amit leginkább köszönök a bencés atyáknak az az, hogy minden tantárgy tanítása során, kezdve matematikától, irodalomon, történelmen, kémián, biológián át, mindig a tankönyvekben leírtak felülvizsgálatára bátorítottak. Ami az ateista diktatúra idején a tankönyvben megjelent, még tudományosan sem volt mindig igazolható, éppen ezért jó volt, hogy megtanítottak bennünket kritikusan gondolkodni. Amikor kezembe veszek egy újságcikket vagy egy könyvet, kritikát gyakorlok a leírtakkal, az olvasottakkal kapcsolatban. Meglátásom szerint akkor tudunk maradandó tudásra szert tenni, ha sikerül kifejleszteni önmagunkban ezt a kritikai érzéket. Pusztán az, hogy egy állítás le van írva, különösen ma, az internet világában, ahol mindennek az ellenkezőjét is megfogalmazzák, nem szabad kizárólag egy forrásra hagyatkozni. Biztos helyről, biztos tudást kell elsajátítani, ez fogja előbbre vinni az egyén és a közösség életét is.

– Az Új Ember 2017. február 26-i számában Konrad Adenauerre hivatkozva úgy fogalmaz, hogy egy demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, és ha egy társadalom ezt nem fogadja el, ott anarchia keletkezik, ami pusztulásához vezet. Hogyan látja a kereszténység helyzetét a világban és Európában, milyen esélye van egy keresztényibb társadalom megvalósulásának Közép-Kelet Európában, ezen belül a Kárpát-medencében?

– Konrad Adenauer véleményét magam is osztom, azért is idéztem az említett cikkben. Meggyőződésem, hogy igazi szabadságot csak az Isten tud adni az embernek. Jézus azt mondta: ha elfogadjátok az Evangéliumot, megismeritek az igazságot, s az igazság szabaddá tesz titeket. Az Evangélium nemcsak a hívőket, hanem minden embert képes az igazságra vezetni. Mert az Evangélium által hirdetett igazság minden emberi gondolkodástól függetlenül létező, abszolút igazság, és ezt mindnyájunknak érdemes megismerni. Nyilván ettől az igazságtól sokan eltértek napjainkban, nem követik, talán nem is ismerik ezt az igazságot. Fontos, hogy legyenek olyan fórumok, amelyek keretein belül az emberek számára lehetőség nyílik ennek az igazságnak a megismerésére, és szükség van olyan személyekre, akik alkalmat adnak arra, hogy ezt az igazságot minél többen megismerjék. Hogy milyen lehetőségeink vannak a mai világban? Azt gondolom, hogy nem rosszabbak és nem nehezebbek, mint korábban bármikor, még akkor is, ha aktuálisan a saját helyzetünket látjuk a legnehezebbnek vagy a legkilátástalanabbnak. De biztos vagyok benne, hogy a valóban elkötelezett keresztények korunkban is tanúságot tesznek az igazságról. Ha valaminek az igazságáról meg vagyunk győződve, akkor ember legyen a talpán, aki az ellenkezőjét bebizonyítja számunkra. És ez így normális, így természetes. Ha nem tudunk kiállni az igazság mellett, önmagunkat sem tudjuk elfogadni. Hogy egy másik példát említsek: ha a barátomat gyalázzák, és én tudom, hogy valótlan dolgokat állítanak róla, akkor nem mernék többet tükörbe nézni, ha nem állnék ki a barátom ártatlansága mellett. Így van az igazsággal és a keresztény értékekkel is. Ezeket egy elkötelezett ember minden körülmények között fel fogja vállalni, még akkor is, ha a társadalom sok szempontból nem kedvez ennek. Bár ne felejtsük el, hogy jobb a helyzet, mint korábban, hiszen nem kell egy társadalom ideológiai hatalmával szembehelyezkedni ahhoz, hogy a keresztény értékrendet képviselni tudjuk, ugyanakkor számítanunk kell arra, hogy számos kritika fog érni bennünket emiatt, de ezt vállalnunk kell. Jézus nyilvánvalóvá tette, hogy aki tanítványává szeretne válni, annak fel kell vennie a keresztet, és az üldözéssel is szembe kell néznie. Ebben nincs semmi meglepő, a kötelességünket kell tennünk. A keresztényebb társadalom megvalósulása Közép-Kelet-Európában, ezen belül a Kárpát-medencében azon múlik, hogy hány elkötelezett keresztény lesz, és mennyire merünk a hitünkről tanúságot tenni a világ felé. Papként, püspökként azt kívánom, hogy legyen minél több hívő ember, akiknek tanúságtételét bátorítani, segíteni kívánom.

– Az utóbbi másfél-két évtizedben a világegyház számos, talán a korábbi évtizedekhez képest több szentévet, egy-egy egyházmegye pedig különböző jubileumi éveket hirdet meg. Ön a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökeként 2017. február 17-én Győrben nyitotta meg a Szent László-évet. Mi (lehet) egy-egy szentév, illetve jubileumi év jelentősége az Egyház, egy ország és nemzet, a hívők és az Istent keresők életében?

– Azért hirdetünk egy-egy életműnek szentelt tematikus évet, mert szeretnénk az adott életutak nagyságára felhívni a figyelmet, és azok követésére kívánjuk bátorítani az embereket. A Szent László-évben a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója mellett két másik jubileumra is emlékezünk: a László király által vezetett szabolcsi zsinat 925., valamint a Szent László-herma Győrbe érkezésének 410. jubileumára is. Szent László az Egyház és a társadalom számára egyaránt fontos. Szent László valóban szent volt, és minden keresztény, hívő ember számára követendő életpélda ma is. Uralkodóként egy olyan birodalmat tudott létrehozni a keresztény értékrend alapján, amely által sok nemzetiségnek, sok népközösségnek tudott tartós békét teremteni. Jó lenne, ha ma is ilyen békés viszonyok lennének Európában. Bízom benne, hogy minél többen megértik a Szent László-év üzenetét, és ez az esztendő alkalmat kínál sokak számára a vallási életben való megújulás és megerősödés mellett a nemzethez való kötődés elmélyítésében is."

magyaridok.hu: Hitben megerősödve hazatérni Csíksomlyóról

MAGYAR KURÍR, CSÍKSOMLYÓ ÜZENETE/BORSODI L. LÁSZLÓ
 
 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog