Nyomtatás

Magyarország államberendezkedése a kereszténységre épült, ebből adódik az is, hogy az államnak támogatnia kell azokat az egyházakat, amelyek megtartottak bennünket kereszténynek és magyarnak – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.


– Nemrég jelentették be, hogy a MÁV és a Misszió Tours 2018-ban is indít zarándokvonatokat Csíksomlyóra és a magyar alapítású pálos rend központjába, a lengyelországi Częstochowába, továbbá idén először a hercegovinai Medjugorjéba is. Hogyan látja a reformáció emlékéve után ezt a kezdeményezést?

– Ezek elsősorban a katolikusok számára fontos úti célok, hiszen katolikus zarándokhelyekről van szó. Csíksomlyó ugyanakkor az összmagyarság legfontosabb keresztény helyévé vált, amely az összetartozás élményén keresztül minden magyar számára adhat lelki feltöltődést. Az elmúlt években tapasztalt ökumenikus érdeklődés, valamint az, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke reformátusként is vállalta a zarándokutak fővédnökségét, jól mutatja, hogy ezeken a zarándoklatokon épp olyan szívesen vesznek részt más vallású keresztény emberek is, függetlenül attól, hogy ki milyen felekezethez tartozónak vallja magát.

– Milyen visszajelzések jöttek eddig ezekről a zarándoklatokról?

– A résztvevők száma évről évre növekszik: népszerű a közösségi zarándoklat, ez pedig a lelki és egyházi szempont mellett azért is fontos, mert a jelenlévők erősödnek magyarságtudatukban. Már a Csíksomlyóra, az elszakított, magyarlakta területeken át vezető út is emlékeztet a nemzet egységére, a zarándokhely pedig az elszakított nemzettestvérek és az anyaországiak közös találkozóhelyévé válik. A zarándokvonatok kulturális, hitéleti és történelmi támaszai is a magyarságnak, az ezeken részt vevő többezres sokaság, köztük sok fiatal jelenléte ezt jól mutatja.

– Két év múlva egyházi világ­eseménynek, a Nemzetközi Eucha­- ­risztikus Kongresszusnak ad helyet Budapest. Ho­gyan kapcsolódhatnak hozzá a zarándokvonatok?

– Az Eucharisztikus Kongresszus egy kifelé is nyitott világesemény, amelynek programját a szervezők határozzák meg. A zarándokvonatok természetesen segíthetnek eljuttatni a kongresszus üzenetét, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar katolikus közösség megmutassa magát. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójához kapcsolódó emlékév országos programsorozatához hasonlóan a kormány támogatni fogja az Eucha­risztikus Kongresszus rendezvénysorozatát is. Erre a nagyszabású eseményre számos templom és közösségi épület felújítását, infra­strukturális fejlesztését segítjük, ide tartozik például Budapesten a Bakáts téri templom vagy az Üllői úti Örökimádás templom.

– Milyen most a kormány kapcsolata az egyházakkal?

– Jó és korrekt az együttműködésünk. Különösen igaz ez akkor, ha teszünk egy európai kitekintést. Nyugat-Európában azt látjuk, hogy már jó ideje az egyház és az állam szétválasztását szorgalmazzák, az utóbbi időben pedig még inkább megragadható egy látványos hangsúlyeltolódás: a Szent II. János Pál pápa szobrához tartozó kereszt vagy az iskolai és temetői keresztek eltávolítása apropóján ez jól megmutatkozik. Van egy sor olyan jelenség, ami arra mutat, hogy a nyugati ember nemcsak önként feladja a kereszténységet, de saját kultúráján belül ki is irtaná. Ezzel viszont élesen szemben áll az, ami Közép- Európában zajlik.

– Milyen értelemben?

– „Egy kidőlő fa zaja mindig sokkal hangosabb, mint egy növekvő erdőé” – innen, Magyarországról nézve valahogy ezzel írható le az európai kereszténység helyzete is. Az alaptörvényünk nem véletlenül ismeri el a kereszténység nemzetmegtartó erejét: Magyarország államberendezkedése a kereszténységre épült, ebből adódik az is, hogy az államnak támogatnia kell azokat az egyházakat, amelyek megtartottak bennünket kereszténynek és magyarnak. Az egyház ugyanis az elmúlt kétezer évben nemcsak hitéleti tevékenységet folytatott, hanem fenntartott egy sor intézményt is, ezáltal szociális és oktatási közfeladatokat vállalt át. Például 2010-ben száztízezer gyermek járt egyházi fenntartású iskolába, ma viszont kétszázhúszezer. Rengeteg feladatot vállalnak a közösségépítésben is: 2011-ben a magyar lakosság ötvenöt százaléka vallotta magát valamilyen egyházhoz tartozónak. Erre azt mondani, hogy az egyházaknak ne lenne közösségmegtartó vagy közösségépítő erejük, minimum butaság. Itthon 2010 óta hatvanhárom új templomot vagy kápolnát építettünk, a Kárpát-medencében pedig összesen ezerötszáz templom felújítását végeztük el. Ezek támogatása ötmillió forinttól egymilliárdig terjedt. A most záruló ciklusnak két további fontos feladata volt: a vatikáni megállapodás és a református egyházzal kötött megállapodás módosítása. Hosszú és aprólékos munkát jelentett, ebből adódóan rendszeres kapcsolatban voltunk a két legnagyobb létszámú egyházzal.

 Vitéz Anita

 

Magyar Hírlap