Trianon a jelen – és ma is veszélyes

 

Szerző: Névai Gábor, Mandiner

Melyek az országvesztés valós okai, ki vagy mi a felelős érte, mit lehetett volna megmenteni az összeomlás közben és után? Mi volt a fekete terror? Egyáltalán: jóvátehető-e egy ekkora sokk valaha is? Demkó Attila író és Gyulai György politológus „Napról napra Trianon” című, friss műve a begyepesedett narratívák megtörésével is közelebb vihet az igazságok megismeréséhez és az értelmes diskurzushoz. A szerzőpárost arról is kérdeztük, miért tűnik feldolgozhatatlannak Trianon, ha csak a múlt egy eseményeként kezeljük. Interjú részlet

 

"Miért végződik szinte törvényszerűen kudarccal minden trauma-feldolgozási kísérlet, különösen, ha Trianon a téma?

Gy.Gy: „Túl forró a pite”. Annyi aktuálpolitikai vonatkozása él, hogy minden értelmezés a jelen ügyeiben bukkan fel. Ráadásul mély érzelmeket szólít meg.

D.A.: Azért nem lehet múltfeldolgozási eszközökkel „túllenni” rajta, mert Trianon nem a múlt. Nem vált múlttá, ugyanis még kétmillió magyar él ezeken a földeken, a jórészük elnyomásban. Aki nem hiszi, olvassa el az ukrán nyelvtörvényt vagy kövesse Románia vezetőinek aranyköpéseit.

Mivel lehet mégis enyhíteni a traumát?

Gy.Gy.: Az igazságok kimondásával. A begyepesedett narratívák feltörésével.

D.A.: Persze az is kérdés, hogy ki mit tart igazságnak.

A legfontosabb, hogy legyen vita, és hogy ne vallásként kezeljük a történelmet.
Nem szabad fekete-fehérben látni sem a jelent, sem a múltat. A Napról napra Trianonban igyekszünk mutatni egy másik utat.

Csakhogy ez a kérdéskör a Nyugatot sem érdekli. Illúzió volt azt gondolni sokáig, hogy az európai álom majd feloldja a kérdést.

Gy.Gy.: Igazából zavaró jelenség az egész nemzeti kisebbségi kérdés, nem tudnak mit kezdeni vele. Bármi, amely érinti a status quót, tabutörés, nem akarnak zavaró turbulenciát. A határon túli magyarok megmaradási kísérlete a szemükben egy „etnonacionalista” vállalkozás, nem fér bele az elvárt keretekbe. Ráadásul hatalompolitikai szempontból is interferencia a határon túli magyarság, az érte való küzdelem pedig gyanús, nem annyira szép dolog, határozottabb formában pedig már szalonképtelen. Így csak „szalonszéli”.

Legendás baloldali toposz a német-francia megbékélés emlegetése. Mi a véleményetek róla?

D.A.: Németország totálisan megsemmisült a második világháborúban: erkölcsileg is.

Mi erkölcsileg nem voltunk rosszabbak a XX. században, mint bármelyik szomszédunk,
ajánlom mindenkinek tanulmányozásra a szlovák, horvát és román állam történelmét a második világégés alatt. A magyarok és szomszédos nemzetek közötti megbékélés nem alapulhat az 1945 utáni status quo teljes elfogadásán. Csak azon alapulhat, hogy szomszédaink nem kisebbségként, hanem egyenrangú nemzetként ismerik el a hatalmukba került magyarokat és feladják az asszimilációs politikát. De amíg sikeresen felmorzsolhatják a magyarságot, ez történik ma is, miért ne folytatnák a nemzeti homogenizációt?

Az álmos felvidéki kisváros, Léva trianoni hétköznapjai – mintegy mellékszálként – végigfutnak a könyvön. Miért éppen Léva a „háttérképetek”?

Gy.Gy.: Vincze László érdeme, hogy létrehozta Léva trianoni történetét felidéző Facebook-oldalt: ezt kezdtem követni, és a vele való megismerkedésünk nyomán gazdagodott ezzel a szállal a könyv. Léva fontos más szempontból is: a városhoz kapcsolódik Pálmay Ernő százados és különítménye, akik alakulatával egy elfeledett felvidéki „mini Székely hadosztályként” mindent megtett a haza védelméért. Megérdemli, hogy megismerjük harcait.

D.A.: Léva sorsára juthatott volna Balassagyarmat, Makó, sőt, Pécs, Szeged és Békéscsaba is. Az a célunk, hogy a lévai szállal megértessük azt, hogy mit élt át egy túlnyomóan magyar többségű kisváros azokban az években."

 

A teljes cikk itt olvasható

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog