Fotó: MTI

Szerző: Szék-helyek

Áder János felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!"

A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.

"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő.

Szerző: Bedő Zoltán

Jelen írásunkkal a Párizs melletti Kis– és Nagy–Trianon-palotát összekötő folyósón napra pontosan száz évvel ezelőtt aláírt békediktátumra emlékezünk, amely Magyarországot területének 67, összlakosságának 60 és magyar anyanyelvű polgárainak 30%-tól fosztotta meg. Továbbá szarvasmarha állományának 70, erdeinek 89, vasérclelőhelyeinek 83, sóbányáinak 100, arany- és ezüstbányáinak 99%-tól, és még hosszason folytathatnánk. A ránk nézve tragikus és kis híján végzetes történések időrendi sorrendben való felelevenítésekor elsősorban, de nem kizárólagosan Raffay Ernő történésznek a Trianonnal kapcsolatos kutatásai során feltárt tényekre, valamint az okmány szövegére támaszkodtunk.

Szerző: Névai Gábor, Mandiner

Melyek az országvesztés valós okai, ki vagy mi a felelős érte, mit lehetett volna megmenteni az összeomlás közben és után? Mi volt a fekete terror? Egyáltalán: jóvátehető-e egy ekkora sokk valaha is? Demkó Attila író és Gyulai György politológus „Napról napra Trianon” című, friss műve a begyepesedett narratívák megtörésével is közelebb vihet az igazságok megismeréséhez és az értelmes diskurzushoz. A szerzőpárost arról is kérdeztük, miért tűnik feldolgozhatatlannak Trianon, ha csak a múlt egy eseményeként kezeljük. Interjú részlet

Csütörtökön 20.15-kor lesz látható a Duna TV-n  Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát láthatjuk.

 
1920. január 15-én Apponyi Albert megérkezik a béketárgyalásra Versailles-ba, és átveszi a békediktátumot a d'Orsay palotában Forrás: Wikipedia

Szerző: Kovács András

Még ma is nagyon sok emberben az él, hogy az urak és az elitek dolga volt Trianon, ugyanis ez volt évtizedekig a kommunista olvasat. Ezzel szemben minden magyar embert érintett a békediktátum, mindenkinek rossz volt, már csak azért is, mert egy működő gazdasági térséget szakított szét - mondta Máthé Áron

Szerző: Nagy D. István

Mivel a járványhelyzethez kapcsolódó korlátozások miatt a nagyobb számú résztvevővel zajló szabadtéri megemlékezésekre sincs lehetőség, a magyar politikai szervezetek Háromszéken áthidaló megoldáshoz folyamodtak a trianoni szerződés évfordulóján. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint a Székely Nemzeti Tanács felhívással fordul a lelkészekhez és polgárokhoz, amelyben azt kérik: június 4-én, a trianoni döntés századik évfordulóján szólaltassák meg a templomok harangjait, a székely nép tagjai pedig viseljenek fekete gyászszalagot, és tűzzék ki gyászszalaggal a magyar vagy székely zászlót házaikra, tömbházak erkélyére.

Ungár Péter

„Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem is hagyják, hogy elfelejtsük.” Markó Béla
A magyar történelem egyik legsikeresebb korszaka a dualizmus időszaka volt. Ha végignézünk épített emlékeinken, egyértelművé válik, hogy a dualizmus a fejlődés, a modernizáció és a középhatalmi státuszunk korszaka volt. Ehhez egy sikertelen forradalom, egy sikeres politikai kompromisszum és egy pragmatikusan gondolkozó politikai csoport kellett.

A nagy háborúban leszerelt harangok

Szerző: Borsodi Attila

A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉGE MÉG VÁRJA A KEZDEMÉNYEZÉSHEZ CSATLAKOZÓKAT

Szerző: Bihari Dániel

Az első világháború győztes nagyhatalmai, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni békeszerződést. Elkeseredés, tehetetlen düh járta át a magyarságot vallásra, társadalmi állásra és lakóhelyre való tekintet nélkül, egy emberként.

Szerző: Bihari Dániel

Trianon az amerikaiak felől is megvalósulhatott, Wilson ide, vagy oda.

A köztudatban elterjedt az a vélekedés, hogy az Egyesült Államok nem írta alá a trianoni békeszerződést – a történész szerint viszont ez így nem igaz. Az USA – párizsi nagykövete révén – aláírta a békét, de a kongresszus nem ratifikálta, mint ahogy egyetlen más, az első világháborút lezáró békeszerződést sem.

Szerző: Bihari Dániel

A trianoni határok megállapításánál a francia politikusokat nem gyötörték olyan dilemmák, mint a briteket. Kezdettől meg akarták fizettetni a “háború árát” a vesztesekkel, bár fennen hangoztatták az önrendelkezés elvét – ám azt alárendelték hatalmi érdekeiknek.