erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Erdély, Románia ősi föld elmélet kezdete

„Lassan, óvatosan, igazi oláh módra kezdődött meg az aknamunka Erdély ellen. Az erdélyi oláhság vezetői az első perctől kezdve nemcsak kész munkatársak, hanem buzdító, irányító, sőt vezérlő agitátorok lettek. Sajrnos, a határozott, céltudatos irredenta mozgalomnak két körülmény valósággal a közére játszott:
az egy k a kettős monarchia
diplomáciájának fölényes közönye,


kicsinylő nemtörődömsége, amely csak 1915-ben, már későn eszmélt a valóságra, a másik pedig a kettős monarchiának, közelebbről Magyarországnak általánosságban oly kíméletes, nagylelkű nemzetiségi politikája.
Így történhetett, hogy alig három évtizeddel az oláh királyság létrejötte és az első irredenta egylet, a" Societcate Carpatii megalakulása (1881—1882) után a keresztül-kasul
zavartalanul előkészített hódító oláh betörés reánk szakadt .

Az oláh irredenta álma és célja a szétszórtan élő összes oláhok egyesítése, vagyis röviden
az oláh egység egy állam (Rumania maré) keretében. Erre vonatkozólag Beksics már Régen megírta, hogy az oláh. egység gondolatának az európai nagy népek ezredéves eszmeáramlatához semmi köze sincs, csak bitorlás címén került az eszmeközösségbe, mert az oláh sohasem szerzett fegyverrel házát, hanem beszivárgás és csendes betelepedés által és igy a történelemben nincs időpont, amelyben az ekként szétterjedt oláhság akár kultúrái, akár állami egységet alkotott volna. „Az oláh politikai egység eszméje egészen a legújabb politikai kor szülötte, amely híjával van minden történeti fejlődésnek.
Tény az, hogy az oláh egység gondolata 1848-ban még nem volt meg s a szabadságharcunk alatti oláh lázadás távolról sem ennék az érdekében történt, hanem — amint egy oláh emigráns 1851-ben Párisban ki is jelentette — az osztrák reakció felbujtására.
Az oláh egység — a Saguna erdélyi oláh metropolita, az osztrák reakció bárósított, meghitt embere által szerkesztett kérvényben tűnik fül. Ez az irat, amelyet 1849-ben adtak át Ferenc Józsefnek, a kettős monarchia oláhjainak egyesítését és nemzeti önkormányzatát kívánja politikai és egyházi tekintetben. Ennek továbbfejlesztése Majorescu János erdélyi születésű oiáh tanár, majd egy ideig bécsi birodalmi törvénytár-szerkesztő memoranduma, mely német, illetve osztrák protektorátus alatt kívánta Edély, Bukovina és Beszarábia egyesítését.
Innen már csak egy lépés a teljes dákóoláh program: a Tiszától kezdve Erdélyen, Bukovonán,
Szerbián keresztül a Fekete- és az Égéitengerig élő, mintegy tízmillió oláh egyesítése
egy államban. Találóan szegezi le Beksics a tényeket: ,az oláh egység gyakorlati sorrendben megtámadja szinte az összes közép-európai és keleti hatalmakat. Igényeket támaszt Ausztria ellen Bukovina címén, megtámadja Magyarországot a hazug dáktradiciók nevében, kiterjeszti igényeit Szerbia dumamelléki vidékeire, nem hagyja békén még Bulgáriát és Törökországot sem s különös jogot formál Makedóniára. Nyíltan nem mervén fellépni, öklét zsebében szorítja össze Oroszország ellen, midőn titkos óhajtásokat
táplál az oláh államtól elszakított Bessrarábiára.
A fentebb említett Majorescu hamarosan megunva Bécsben a birodalmi törvénytár szerkesztését, elment Oláhországba- Memoranduma tartalmából következtetve szinte bizonyos, hogy a szellemi apja az oláh egység és teljes Románia eszméjének.”

Koréh Endre.

Forrás: Magyarország 1918. augusztus 30. száma, Arcanum Digitális Tudománytár

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog