erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Visszatekintő: Adatok az 1917 —18. tanév előkészítéséhez

Az oktatás újraélesztését 1917-ben a háború nehézségei és a román betörés viszontagságai mellett megnehezítette a  lakosság kapzsisága, a kiszolgáltatottság német katonaságnak, a helyi hatóságok tehetetlensége és félelmei. Miután sikerült tantermeket és bútorzatot előteremteni a a jóhiszemű lakosság segítségével a tanerő hiánnyal kellett megküzdeniük.

Igazgató, felsőbb intézkedés folytán, 1917 jun. 26-án tért vissza Titelről Kézdivásárhelyre, ahol az iskolát, internátust és saját lakását is, a már említett szomorú állapotban, kifosztva, feldúlva, széjjelrongálva s elhagyatott tisztátalanságban találta.

Az intézeti épületet most is a Generalkommandó dér Gruppé Gérok tartja lefoglalva, ahonnan azonban Gerok tábornok vezérkari irodái máj. havában a zabolai gróf Mikes-féle kastélyba vonultak, itt hagyván az említett távbeszélő, vasutépitészeti, térképészeti és orvosi osztagokat.
Igazgató hazaérkezesekor még oly sok katonaság volt Kézdivásárhelyen, hogy nem csak az iskola helyiségeinek átadásáról hallani sem akartak, sem a katonai, sem a polgári hatóságok, hanem az Igazgatónak sem adtak egyetlen szobát sem vissza, magánlakásából sem, sőt amikor Igazgató — teljesen hajléktalanul lévén — egy más privát lakás egyetlen, szobájához hozzájutott, s polgári hatóság nyilatkozata szerint — ezt az ideiglenes lakóhelyet sem lehetett — még egy hétre sem biztosítani.
A mikor pedig Igazgató, az intézet 3 épületének 36 szobája berendezéséből, az ott levő katonaság egyik részének beleegyezésév idegenben levő irodája részére egy pár felesleges bútordarabot elvitetett és kitakarhatott, másnap már ott volt, a másik katonai rendelkezés, mely szerint nem adnak ki semmit, még ha felesleges is az elvitt asztalt és pár széket azonnal vissza kell hordani. — Ez volt akkor a saját tulajdonnal való rendelkezés jogának — fokmérője!
Bizony-bizony, — a menekülés és egy teljes évi hányattatás és anyagi leromlás után, heteken, sőt hónapokon át itthon lenni s mindenből, amiért egy ember egy egész életen át küzdött, ennyire védtelenül és ridegen kitaszítva és kiverve lenni kemény próbára tette a legnagyobb türelmü és önmegtagadásra elhatározott egyéneket is.
Iyen viszonyok között a következő tanév elő készítése s az 1917- 18, tanévi beiratások is, Sólyom Ferenc nyug. járásbiró, gondnoksági tag privát lakásán folytak le, ahol nevezett szívességből, igazgató és irodája hajlékot találtak 1918. szept. 15 - ig, illetve okt. 17 ig, amikor
is igazgató az intézetben levő lakását is, hazatérésé után 3 és fél hónap múlva, birtokba vehette.
Az iskola helyiség visszaszerzése, a jelzett nehéz viszonyok között, a legnagyobb feladat elé állította Igazgatót, aki julius és aug. havában a Minisztériumban, a Kormánybiztosnál személyesen is, a Tanfelügyelőségné1, de legfőképpen az össze s helyi, katonai parancsnokságoknál és a polgári hatóságoknál nap nap után kért, kilincselt, anélkül, hogy eredményt érhetett volna el Feljártuk a város nagyobb épületeit s a Ref. Bérpalotában, a régi Ref. Papilakban, az Óvoda épületben és a Jancsó-féle sörgyárban próbáltunk helyiséget szerezni.
Mindhiába, a helyi polgári hatoságok semmit sem tehettek és nem is nagyon akartak tenni, mert hatáskörük, ebben az időben, még a jámbor óhajtásnál alig ért többet és ez épületek visszaszerzésében a katonai hatóságok zaklatását látták, a melynek megtorló kellemetlen következményeitől, s az egész város kiüritésétől való félelmüket nyíltan kifejezték.
Ilyen reménytelen helyzet és küzdelmek után, Igazgató Hász József kir. törvényszéki elnök gondnoksági taggal kihallgatáson jelentkeztek 1917 aug. 26 án Zabolán, Gerok tábornoknál, ahol Hász József kir. törvényszéki elnök meggyőző érvekkel tolmácsolta iskoláink szükségét és a megoldás lehetőségét s ugyanott Gróf Khuen Héderváry Károly főhadnagy összekötőtiszt segítségével is kieszközölték, hogy az intézetben levő német katonai orvosi osztagnak, reánk nézve a lehető legkedvezőtlenebb véleménye ellenére, a német távbeszélő osztag parancsnokának, a derék Klix századosnak jóindulatú és pártoló javaslatára, Gérok tábornok az épületek közül a leányinternátus épületét szept, hó 9-ig teljesen kiürítette tanításra visszaad fél-fél napos tanításra
a két polgári iskola céljaira, úgyszintén igazgató is később, nagynehezen hozzájuthatott az intézetben levő lakásához.
Enélkül a lépések nélkül, talán ma sem volna helyisége a két polgári iskolának, ami midőn
mégis valóra vált, a város és vidék közönségének őszinte örömével és hálájával találkozott.
Az iskola épületét nem adhatták vissza a katonák, az oda beépített költséges és, nagy munkát igénylő távírda é s telefon berendezkedés miat. Ez az épület még ma is a katonaság használatában van.
Az iskola helyiség megszerzése után, az internátus épületeinek helyreállítása adta a nagy gondot. Minden ajtó, minden ablak rosz, a vízvezeték elromolva, a világítási berendezés elpusztítva, a vizöblitéses clozettek összetörve, a intézeti kút lezserelve és elrabolva minden helység és az udvar szánalmas elhagyatottságban: piszok, szem ét, dudva mindenfelé. Új árnyékszékeket is kellett építeni minden helyiség és az udvaron s mindezekre az sepsiszentgyörgyi m. kir. államépitészeti hivatal utján 1 1 6 0 4 kor. 76 fillért adtunk ki, pedig itt csakis a legszükségesebb javításokról volt
szó. mert (zen egy épület teljes helyreállitása, még sokkal több kiadást fog igényelni.
Szeptember első napjaiban kőműves, asztalos, lakatos, bádogos, szerelők stb. dolgoznak
az internátus épületében, 6 — 8 asszony a belső takarítást, 1 0 — 14, a helyi fogházból kikért polgári rab pedig a küldő takarítást végzik. Az intéézeti bútorokat a városban házanként kellett felkutatni és hazahordatni. Iskolapadjaink künt a városban egy katonai iskola és egy kávéház beren dezéséül szolgáltak , de alig volt katonai lakóház, ahol 1— 2 pad ne akadt volna. A városban feltalált s a bútoroknak azonban csak egy kis részét s azt is nagy nehezen adták ki a katonák, a többi nagyobb rész, ma is használatukban van.
A megkerült rozoga és piszkos bútorokban nincs egyetlen rekesz vagy polc, a fiókok hiányzanak az ajtók betét deszkái kiverve s ezekből a katonák, állítólag mind postaládákat készítettek. A bőrbútorok nagy része lenyúzva, az összes függönyök letépve, a kályhák egyréssé elhordva, a porcellán mosdok összetörve, a vízőblítéses closettek leírhatatlan helyzetben, az irattár itthon maradt része elégetve, irományok és könyvek a tornateremben szétdobálva, összetaposva.
Ebből a leírhatatlan helyzetből 2 hét alatt mégis oda jutottunk, hogy szept hó 15-én, úgy a polgári leány, mint a polgári fiú iskolát is megnyitottuk. Nem mondhatjuk, hogv most már teljes lelkínyugalommal, mert az átadás feltétéihez kötött és ideiglenes vott s gyakran megsuhogtatták felettünk az intézet ujból váló lefoglalásának s kitelepítésének, a város körítésének Demokles kardját. Az iskolát még nem szívesen látták a polgári hatóságok sem , mintha bizony a két polgári iskola működése s több száz gyermek boldogulása nem is állami, nem is nemzeti és közérdekű ügy lett volna.
A megnyitás után a tanítás mellett, leltározni kezdtük a könyvtárak, szertárak és a bútorzat megkerült és megmaradt darabjait, úgy azokat, a melyek már az intézetben voltak, valamint amelyek a városban még ma is a katonák kezében és használatában vannak.
Ezen munkálatainkról jelentért és kimutatást tettünk a felsőbb hatóságoknak s egyúttal lépéseket tettünk a kártérítés ügyében is. Igazgattó német katonaságból az elhasznált tűzifa és kőszén értékék
4906 kor, 80 fillért, ugyancsak Gróf Khuen Héderváry Károly főhadnagy segítségével megszerezte s ezen összeget a General Kommandó Gruppé Gerok megfizette.
A m. kir. kormány megbízásából városunkban működő hadi-kárfelvevő bizottság, a helyszínén végzett munkálatai és tapasztalatai alapján, az intézetek kárait Összesen 81185 koronában állapította meg
1916. aug 28-iki érték állapot szerint. Ez az összeg azonban, a tényleges kárnak csak egy részét fogja fedezni.
Hanem a baj, nem azért baj, hogy egyedül járjon. Mert midőn ennyi küzdelem után az iskolát megnyitottuk, nem volt elegendő tanerő és nem is lett egy fél tanéven át, 1918. jan-ig mert hiába volt a Minisztérium minden jóindulata, hasztalan bízta meg a Minisztérium egyik tanerőt másik után, ide Kézdivásárhelyre, a belső hadszíntérre, az ország határszélére, az oláhok szomszédságába, a háborús helyzet és rettenetes drágaság miatt 8 megbízott tanerő közül, csupán 2 jött el, egyik október közepén a másik januárban.

1917. Balázs Márton igazgató jelentése

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog