erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Erdély, Románia ősi föld elmélet kezdete

„Lassan, óvatosan, igazi oláh módra kezdődött meg az aknamunka Erdély ellen. Az erdélyi oláhság vezetői az első perctől kezdve nemcsak kész munkatársak, hanem buzdító, irányító, sőt vezérlő agitátorok lettek. Sajrnos, a határozott, céltudatos irredenta mozgalomnak két körülmény valósággal a közére játszott:
az egy k a kettős monarchia
diplomáciájának fölényes közönye,

Visszatekintő - Akasztófadomb (Kézdivásárhely)

Mintegy száz éve írta a Székely Újság Kézdivásárhely dombjáról mely manapság már nemlétezik, ahogyan a szerző megjósolta a múlté.

Künn járok a szabadban. A nagy természetben, amely már érezteti tavaszi leheletét. Járom az utat, mint a forrás után szomjazó vándor, lábam göröngyről-göröngyre lép és lelkem messze távolban keres valakit, valamit. . .

Visszatekintő - Erdély gazdasági jövője a nagy háború után (1)

Igaz, hogy háborús viszonyok közt írta a szerző a cikket, az is igaz, hogy a viszonyok a száz évvel ezelőttiekhez gyökerest megváltoztak, mégis érdemes a korabeli véleményeken elgondolkodni. Sok olyan gondolat van ami nagyon is aktuális, még hasonlóság is van a két kor között. Huszonhat éve mi is örököltünk a kommunizmus után egy lepusztult gazdasági helyzetet, lerombolt, morális- és erkölcsi viszonyt, sajnos ez utóbbi azóta is hanyatlik. Akkor is óriási volt a népfogyás, most is. Akkor is rátelepedett egy hatalom, most is máshol döntenek sorsáról nem itt a Kárpátok közt. Ugyanazokkal kell Erdélynek ma is megküzdenie mint a nagy háború után.

Visszatekintő: Adatok az 1917 —18. tanév előkészítéséhez

Az oktatás újraélesztését 1917-ben a háború nehézségei és a román betörés viszontagságai mellett megnehezítette a  lakosság kapzsisága, a kiszolgáltatottság német katonaságnak, a helyi hatóságok tehetetlensége és félelmei. Miután sikerült tantermeket és bútorzatot előteremteni a a jóhiszemű lakosság segítségével a tanerő hiánnyal kellett megküzdeniük.

1917-ben érkeznek az első hírek az 1916-ban elhurcoltakról

"Az elhurcolt túszok sorsa Romá­niába Kézdivásárhrtyről jelenti tudósítónk (Az Est 1917):

Zágoni Mózes kovásznai bérkocsist az oláhok túszként magukkal hurcolták. Vele együtt még 373 embert vittek el magukkal Kovásznáról és környékéről, akikről eddig semmiféle hír nem érkezett.

Kézdivásárhelyi gondok a múltban

Mindig is székelyföldnek ez a csücske ahol Háromszék van, a mindenkori hatalom elhanyagolt, kizsákmányolt vidéke volt és ma is az. Az erőket mai napig rabolják, a háborúk alatt kirabolták. A nagy háborúban, amit a románok a betörés után itt hagytak, azt a németek dézsmálták, rekvirálás gyanánt, még a városi vagy falusi kúriák berendezése is tetszett nekik és vagonokba rakták. A második világháborúban mikor visszakerült Romániához Erdély megint hordtak innen, amit csak tudtak.
Már a dualizmus ideje alatt folyamatosan arról szolt Molnár Józsiás kézdivásárhelyi parlamenti képviselő felszólalása, hogy elhanyagolják Háromszéket. Ez a szemlélet nem változott egyáltalán még 1917-ben sem, még a fejlesztési tervezetekből is kihagyták, főleg Felső-Háromszéket. Erről szól a korabeli Székely Újságban megjelent cikk.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog