erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



„Úgy hullottak el a rongyos gárda, a meztelen hősök csapásai alatt, mint a fürjek a pusztában. Ocskay elébb szétverte őket, azután útjokat állta, hogy ne menekülhessenek. Nekiszorította a Tisza mocsarának. Egy összekeverült tömeg lett belőlük, ami egymást gázolta bele a vízbe. Kende János volt az ezredeskapitányuk. Egészen beszorultak már a mocsárba, nem is gondolhattak többé a védelemre.”
(Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig)

1703. július 14-én aratta első győzelmét a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc sereg, miután a tiszaújlaki révnél

Bővebben: 1703. július 14. ; Rákóczi kurucainak első győzelme a tiszaújlaki révnél



„…éppen azok a kunok, akikhez szegődött, de főként Arbuz, Törtel és Kemecse és ezeknek rokonai és cinkosai, akiket a kunok közössége bízott meg vele igen sok tárgyalás és tanácskozás után, az éj csendjében megragadták az alkalmat, sátrában szörnyű sebeket ejtettek rajta, és könyörtelenül megölték.”
(Részlet a Budai Krónikából)

Bővebben: Kun László király meggyilkolása



A százötven évvel ezelőtti porosz–osztrák háború ráébresztette a bécsi udvart, hogy mégis érdemes kiegyeznie a magyarokkal.

Bővebben: A szuronyrohamok hattyúdala



Vasile Cotiugă:  Különböző korokban számos más külföldi utazó is megfordult a román fejedelemségekben és ők lustáknak, tolvajoknak, részegeseknek, vagy más hasonlóan kedvezőtlen módon írják le a románokat – ez a kép jelenlegi is felbukkan a románokról különböző médiákban és a nyugati sajtóban. Nemzetközi találkozókon is megesik – akadémiai kontextusban is, én magam is kerültem ilyen helyzetbe –, hogy egyes külföldi kollégák kitérnek ezekre az említésekre: „íme, kik voltak az őseitek”.

Bővebben: Az igazi dákok



Mintegy száz éve, 1916 februárjának végén kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája a franciaországi Verdunnél. A Német Birodalom ettől a hadművelettől várta a háború eldöntését, de a csata rövid időn belül a világégés egyik legvéresebb, emlékezetében pedig a legfontosabb összecsapásává változott. Az akkori események napjainkig tartó hatása megkérdőjelezhetetlen.

Bővebben: Apokalipszis, avagy a Nyugat alkonya



1860. április 8-án vetett véget életének gróf Széchenyi István reformkori politikus, az 1848-as Batthyány-kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere.

Bővebben: 1860. április 8.; Széchenyi István öngyilkosságot követ el Döblingben



„… az igazság sokkal fontosabb, mint a béke, és harcolnunk kell azokért a dolgokért, melyek mindig is a legközelebb álltak a szívünkhöz – a demokráciáért, azok jogaiért, akik alávetik magukat a hatalomnak, hogy beleszólhassanak a saját kormányzásukba, a kis nemzetek jogaiért és szabadságáért és a jog egyetemes uralmáért […] hogy így békét és biztonságot hozzunk minden nemzet számára, és végre szabaddá tehessük a világot.”
(Részlet Woodrow Wilson elnök 1917. április 2-i kongresszusi beszédéből)

Bővebben: 1917 Április 6-án az Egyesült Államok belép az első világháborúba



A középkori krónikás hagyományra támaszkodó magyar történeti irodalomban és az egész magyarság köztudatában századokon át szilárd meggyőződésként élt a székelyek hun eredetének és Attila halála óta folytonos erdélyi birtoklásának hite, mígnem a XVIII. században Fasching Ferenc és Timon Sámuel az ősi hagyomány hitelét kétségbe vonva, a székelyekben királyainktól kitelepített határőröket véltek felismerni.

Bővebben: A székelyek eredete (1921)



„Szent Márton napján végbement a koronázási szertartás a székesfehérvári szentegyházban. Podmaniczky István, nyitrai püspök, mint legidősebb a főpapok között, tevé Zápolya János fejére a koronát, miután Verbőczy István felszólítására: akarjátok-e Zápolya Jánost királyotokul, felhangzott az „akarjuk”. Móré László és Török Bálint a templom egyik oszlopához támaszkodva kacagott e jeleneten. – Soha több fát, mint az erdőn! Hát már aztán Jankó pajtást úgy fogjuk híni, hogy 'Fölséges uram!' Három napig föl nem hagytak a főurak a kacagással. Mindegyik tartotta magát olyan legénynek, mint János vajda.”
(Jókai Mór: Fráter György)

1526. november 11-én koronázták Magyarország királyává Szapolyai János erdélyi vajdát (ur. 1526-1540), a köznemesi párt vezetőjét, hazánk utolsó nemzeti – vagyis magyar születésű – uralkodóját.

Bővebben: 1526. november 11. Szapolyai János koronázása



„A szökés lehetetlen, a megadás pedig számomra elképzelhetetlen. Harcoljunk bátorsággal és becsülettel!”
(Hunyadi János a várnai csata előtti haditanácson)

1444. november 10-én vívták az I. Ulászló magyar király (ur. 1440-1444) és Hunyadi János által vezetett keresztes hadak, illetve II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) seregei a várnai csatát, mely a keresztény uralkodó meggondolatlan támadása és halála miatt a törökök győzelmével végződött.

Bővebben: 1444. november 10. A várnai csata

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog