erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1516. március 13. Meghal II. Jagelló Ulászló magyar király

1516. március 13-án hunyt el II. Ulászló király, a cseh és a magyar trón birtokosa.

Ulászló már Mátyás idejében trónkövetelőként lépett fel Magyarországon, nagyapjára, I. Albert királyra (ur. 1437-1439) hivatkozva, de szembekerült az előtte uralkodó Mátyással (ur. 1458-1490) Csehországban is, ahol ketten versengtek Podjebrád György megürült trónjáért.

1890. március 9. Tisza Kálmán benyújtja lemondását

"Ezelőtt pár évvel magam is láttam, hogyan hajladoztak előtte az emberek. Ma már nem hajladozik senki. Tisza Kálmán egyszerű öreg úr. Pózolni sohasem tudott. Most is azt a kabátot viseli, amit a nagyváradi szabója varr neki és pirítós kenyeret eszik kuglerek helyett a vacsorája után.

1456. március 1. ; II. Ulászló király születése

„Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.”
(Móra Ferenc: Titulász bankója)

574 éve született Mátyás király

Az egyik legnagyobb uralkodónk, Hunyadi Mátyás magyar király 1443. február 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron.

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik többek között az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László.

Bem felhívása a székelyekhez – 1849. február 22.

Bem arról értesülve, hogy Karl Urban ezredes csapatai betörtek Észak-Erdélybe, s február 18-án Királynémetinél legyőzték Riczkó Ignác ezredes csapatait, a medgyesi főhadiszállásról 1849. február 22-én felhívással fordult a székelyekhez. Arra hivatkozva, hogy "az oláh egy hűségtelen nép", s a február 5-i marosborgói vereség is a románok árulásának következménye, kijelentette: "Nekünk arra kell törekednünk, hogy egy másodszori beütését az ellenségnek, ha őt visszavertük, lehetlenné tegyük és ezen határszélekre oly férfiakat telepítni,

1711. február 21. II. Rákóczi Ferenc örökre elhagyja Magyarországot

„Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt [ti. a szatmári békét] a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésének, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbet kérték tőlem. De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amiről magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.”
(II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból)

További cikkek...

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog