erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1956. október 23. ; Budapesten kitört a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
(Albert Camus)

Az elvetélt kísérlet

A Székely Hadosztály és a Tanácsköztársaság harcai volt a címe annak a szerda esti előadásnak, melyet Romsics Ignác történész, akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára tartott a Székely Nemzeti Múzeumban. Ennek folyamán pedig világossá vált, hogy miközben a háború után egymást követő magyar kormányok a békés megegyezés érdekében még a jól felfegyverzett és harcedzett csapatokat is leszerelték, a környező népek hatalmas területeket kanyarítottak ki maguknak az ország testéből.

1803. október 17. ; Deák Ferenc születése

„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”
(Deák Ferenc)

1803. október 17-én született Söjtörön Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.

1235. október 14. ; IV. Béla második koronázása

„Mária-oltáron, nézd, nyugszik a sírban e három:
Béla, neje s herceg – örvendjenek ők az egeknek!
Míg lehetett, ült trónja felett a király hatalomban:
Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan.”
(IV. Béla király sírverse)

1235. október 14-én koronázták másodszor Magyarország királyává IV. Bélát (ur. 1235-1270), II. András (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis legidősebb fiát.

1648. október 11. ; II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme

„a férfiaknak mind fejek szedték, és a vezér maga eleibe kihordatni parancsolván, mind egyig megnyúzatja bőröket az agy koponyájáról levonatja, azokat szalmával megtölteti és szekerekre számán úgy rakatja vala, sőt, hogy a hadakozás alatt minden fejet hozzá vinnének, minden fejtől egy-egy tallért rendelt és fogyatkozás nélkül adatott vala.”
(Szalárdi János az úgynevezett „Szejdi-dúlásról”)

1849. október 6. ; Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet.

1918. szeptember 30. ; Szabó Ervin halála

„Minden meggyőződés annyit ér, amennyit hirdetője a maga cselekvésével valóra vált.”
(Szabó Ervin)

1918. szeptember 30-án hunyt el Szabó Ervin, a dualizmus korszakának egyik legjelentősebb baloldali radikális ideológusa, aki anarcho-szindikalista eszméivel komoly hatást gyakorolt a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század folyóirat, valamint a szociáldemokraták köreire is.

1213. szeptember 28. ; Meráni Gertrudis királyné meggyilkolása

„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”
(János esztergomi érsek híres kétértelmű mondata Gertrudis megölése kapcsán)

1213. szeptember 28-án gyilkolták meg a Bánk bán vezette összeesküvés résztvevői Meráni Gertrudis magyar királynét, II. András (ur. 1205-1235) első feleségét.

1791. szeptember 21. ; Széchenyi István gróf születése

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”
(gróf Széchenyi István)

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett.

1802. szeptember 19; Kossuth Lajos születése

„Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig.”

(Kossuth Lajos)

 

1802. szeptember 19-én, Monokon született Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, aki emigrációból írt leveleivel és röpirataival egészen a századfordulóig – és sok szempontból napjainkig – döntő befolyást gyakorolt a magyar politikai életre és közgondolkodásra.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog