További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1738. január 25. A Porta Erdély fejedelmévé nevezi ki Rákóczi fiát

„Most sóhajtjuk leginkább a mi megholt urunkat,
mert szomorúan kell néznünk
az atya és a fia között való nagy különbséget.
Igen messze esett az alma fájától.”

(Mikes Kelemen)

1738. január 25-én állította ki I. Mahmud szultán (ur. 1730-1754) Rákóczi József nevére azt az athnamét, mely a néhai fejedelem fiát Erdély uralkodójának ismerte el. A kinevezés a későbbiek során semmilyen gyakorlati jelentőséggel nem bírt, ugyanis a török támogatással Magyarországra induló Rákóczi hadjárata teljes kudarcba fulladt, az év végén pedig ő maga is meghalt.

Vereség kellett a korszerűsítéshez

A Kós Károly Akadémia által szervezett történelmi előadássorozat meghívottjaként nemrég Pollmann Ferenc hadtörténész, kutató, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa beszélt az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének szerkezetéről és felszereltségéről az első világháború előtt és alatt.

Helytállásuk követendő

A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don-kanyarban, az 1943. január 12-én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolták a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, és áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedő frontvonalat.

1820. december 13. ; Gróf Széchényi Ferenc halála

„Hálás szivvel emlékeznek meg az ország karai és rendei gróf Széchényi Ferencz, királyi főkamarásmesternek azon bőkezüségéről s a közjólét gyarapitására irányzott igyekezetéről, mely szerint dicséretes emlékezetü őseinek nyomdokait követvén, terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyüjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átirta és ezekkel egy fölállitandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta.”
(Részlet az 1807. évi 24. törvénycikkből)

1608. december 5. ; Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem halála

„Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet…”
(Miskolczi Csulyak István udvari prédikátor temetési beszédéből)

1608. december 5-én hunyt el Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (ur. 1607-1608), zempléni nemes úr, aki kiváló szervezőképességének, politikusi kvalitásainak és házasságainak köszönhetően lerakta a Rákóczi família vagyonának és befolyásának alapjait.

1204. november 30. ; Imre magyar király halála

1204. november 30-án hunyt el Imre magyar király (ur. 1196-1204), III. Béla (ur. 1172-1196) idősebbik fia, aki nyolc esztendeig ült hazánk trónján. Az uralkodó országlása elsősorban az öccse, András által támasztott trónviszályról vált nevezetessé, mely Imre, majd gyermeke, III. László (ur. 1204-1205) korai halála miatt végül az ifjabbik testvér győzelmével zárult.

Fasizmus román kiadásban? 1940. november 27-én a román Vasgárda lemészárolja politikai ellenségeit

„Akasztófákat emelünk, mert nagyon elszaporodtak a gonosztevők,
Tegnap még oroszlánként harcoltunk, ma az uzsorások nyúznak,
Élve keresztre feszítjük azokat, akik eladják a földünket,
Hadd körözzék őket a hollók, és verje őket az eső és a szél.”

(Vasgárdista vers 1927-ből)

Múltunkról régészszemmel (A székelyek előtt magyarok éltek Székelyföldön? )

Az utóbbi másfél évtized régészeti kutatásainak eredményei alapján újra kell értelmezni mindazt, amit a hajdani Csíkszék településhálózatának és egyházszervezetének kialakulásáról, a csíki székelyek megtelepedéséről, a vármegyei magyarok és székelyek, ill. a magánbirtokok és a közösségi tulajdon viszonyáról eddig tudni véltünk. Legalábbis ez derült ki azon az előadáson, melyet dr. Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum fiatal munkatársa tartott csütörtök este a Székely Nemzeti Múzeumban.

A Székely Hadosztály a román történelem hamisítás célkeresztjében, mint a magyarok elleni uszítás eszköze. És mi az igazság? (Kratochvil Károly visszaemlékezései 7)

Sorozatunkat azért közöljük, hogy a Székely Hadosztály kapcsán a román történelmi hamisítás helyett az igazságot hallassuk. Ismerjük meg a Székely Hadosztály és a helybeliek vitézi kiállását. Annak a tollából szerezzünk tudomást a korabeli történésekről aki a hadosztályt vezette.

További cikkek...

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog