erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



„Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!”
(Abdurrahman budai pasa)

1686. szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.

Bővebben: 1686. szeptember 2. ; Budavár visszafoglalása



Folytatás
Részletek a Kézdiszék 1916 írásban és képekben könyvből, mely a száz éves évfordulóra jelent, meg amikor augusztusban a román csapatok elfoglalták Háromszéket. A könyvbemutató szeptember másodikán lesz Kézdivásárhelyen a Bórudvarban a Kosztándi Galériában.

Kézdiszék 1916 írásban és képekben (részletek)

A háborúban az emberélet és szenvedés csak másodlagos érv a cél elérése mellett

Bővebben: Száz éve rohanták le a román csapatok Erdély egy részét (Részlet Kézdiszék 1916 írásban és képekben könyvből IV.)



1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Amellett, hogy hazánk jelentős revíziós sikert ért el, a döntés számos negatív következménnyel is járt, elsősorban abból a szempontból, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát a Berlin-Róma tengellyel.

Bővebben: 1940. augusztus 30. ; A második bécsi döntés



1526. augusztus 29-én szenvedett katasztrofális vereséget a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király (ur. 1516-1526) is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország népének pedig egyszerre kellett elviselnie a két király versengésének és az oszmán hódításnak a nehézségeit.

Bővebben: 1526. augusztus 29. ; A mohácsi csata



„A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek.”
(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

Bővebben: 475 éve 1541-ben Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát



„…győzedelmes András király […] akit Jeruzsáleminek nevezünk, azután, hogy jeruzsálemi hadjáratáról, melyet a szaracénok ellenében a katolikus szent hit védelmére a magyaroknak tömérdek seregével indított vala, szerencsésen visszatért.”

(Részlet Werbőczi István Hármaskönyvéből, aki elsőként illette II. Andrást a „jeruzsálemi” jelzővel)

1217. augusztus 26-án szállt hajóra a dalmáciai Spalato kikötőjében II. András király (ur. 1205–1235) körülbelül ötezer főt számláló keresztes seregével.

Bővebben: 1217. augusztus 26. ; II. András keresztes hadával útra kel a Szentföldre



1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására.

Bővebben: 1456. augusztus 11. ; Hunyadi János halála



A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka - a Tanácsköztársaság és Trianon mellett - hazánk román megszállása. Az 1919-es magyar–román háború román kezdeményezés után tört ki, miután 1918. december 1-én kimondták Erdély csatlakozását a Román Királysághoz.

Bővebben: 1919 augusztus, a román csapatok elfoglalják Budapestet



1920. július 19-én nevezte ki Horthy Miklós gróf Teleki Pál földrajztudóst Magyarország miniszterelnökévé, miután Simonyi-Semadam Sándor kormánya a trianoni békeszerződés aláírása nyomán elvesztette támogatottságát. Teleki a számos poszton „megörökölt” kormánytagokkal 9 hónapig irányította az országot, első ciklusát a fehérterror letörésére irányuló törekvés, egy sikertelen gazdasági konszolidációs kísérlet és a numerus clausus megalkotása jellemezte.

Bővebben: 1920. július 19. ; Teleki Pál megalakítja első kormányát



1514. július 15-én győzedelmeskedett Szapolyai János vajda felmentő serege a Temesvárt ostromló Dózsa György paraszthadai felett. A jobbágyok döntő veresége megpecsételte a felkelés sorsát, melyet véres megtorlás és a „második jobbágyság” intézményének bevezetése követett.

Bővebben: 1514. július 15. Dózsa György vereséget szenved Temesvár alatt

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog