erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



„Mária-oltáron, nézd, nyugszik a sírban e három:
Béla, neje s herceg – örvendjenek ők az egeknek!
Míg lehetett, ült trónja felett a király hatalomban:
Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan.”
(IV. Béla király sírverse)

1235. október 14-én koronázták másodszor Magyarország királyává IV. Bélát (ur. 1235-1270), II. András (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis legidősebb fiát.

Bővebben: 1235. október 14. ; IV. Béla második koronázása



„a férfiaknak mind fejek szedték, és a vezér maga eleibe kihordatni parancsolván, mind egyig megnyúzatja bőröket az agy koponyájáról levonatja, azokat szalmával megtölteti és szekerekre számán úgy rakatja vala, sőt, hogy a hadakozás alatt minden fejet hozzá vinnének, minden fejtől egy-egy tallért rendelt és fogyatkozás nélkül adatott vala.”
(Szalárdi János az úgynevezett „Szejdi-dúlásról”)

Bővebben: 1648. október 11. ; II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme



„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet.

Bővebben: 1849. október 6. ; Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése



„Minden meggyőződés annyit ér, amennyit hirdetője a maga cselekvésével valóra vált.”
(Szabó Ervin)

1918. szeptember 30-án hunyt el Szabó Ervin, a dualizmus korszakának egyik legjelentősebb baloldali radikális ideológusa, aki anarcho-szindikalista eszméivel komoly hatást gyakorolt a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század folyóirat, valamint a szociáldemokraták köreire is.

Bővebben: 1918. szeptember 30. ; Szabó Ervin halála



„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”
(János esztergomi érsek híres kétértelmű mondata Gertrudis megölése kapcsán)

1213. szeptember 28-án gyilkolták meg a Bánk bán vezette összeesküvés résztvevői Meráni Gertrudis magyar királynét, II. András (ur. 1205-1235) első feleségét.

Bővebben: 1213. szeptember 28. ; Meráni Gertrudis királyné meggyilkolása



„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”
(gróf Széchenyi István)

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett.

Bővebben: 1791. szeptember 21. ; Széchenyi István gróf születése



„Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig.”

(Kossuth Lajos)

 

1802. szeptember 19-én, Monokon született Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, aki emigrációból írt leveleivel és röpirataival egészen a századfordulóig – és sok szempontból napjainkig – döntő befolyást gyakorolt a magyar politikai életre és közgondolkodásra.

Bővebben: 1802. szeptember 19; Kossuth Lajos születése



„…nekünk ollyan Nádorra van szükségünk, ki midőn eként a pártok felett király és nemzet között közvetítő kapocs gyanánt áll, s ez állásában szívvel lélekkel magyar legyen. És István herczeg magyarnak született, magyarnak neveltetett, ő e honnak nem adoptív polgára, ő e hazának született édes gyermeke, ki egy levegőn nőtt fel mivelünk, kit e hazához atyjának, anyjának sírja, atyja életének minden lépten szemébe tűnő nyomdokai, bölcsőjébeni első szív dobbanása gyermekkorának kedves emlékei, ifjúságának első eszmélete csatolnak…”
(Részlet Kossuth Lajos 1847. január 25-i országgyűlési beszédéből)

Bővebben: 1817. szeptember 14. ; István főherceg, az utolsó nádor születése



„Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, míg ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette.”

(Részlet Savoyai Jenő I. Lipótnak írt győzelmi jelentéséből)

Bővebben: 1697. szeptember 11. ; Savoyai Jenő Zentánál győzelmet arat a törökök felett



„Pompával adta meg mintegy a végtisztességet a sírjába temetett Erdélynek”

Bizonyos körökben nem kis felháborodást keltett a sepsiszentgyörgyi digitális turisztikai tájékoztatóban szereplő mondat, amit az egyik helyi román tanácsos „sérelemként” tálalt, miszerint Mihai Viteazul az akkori zűrzavaros időket kihasználva tette meg magát Erdély fejedelmének. Elismerjük, ez a megfogalmazás némileg elüt attól az idealisztikus képtől, amelyben Mihály vajda a három román ország (ebből egyik a 16. századi Erdély lenne) „egyesítőjeként” van megfestve, de sokkal közelebb áll az igazsághoz. Sőt.

Bővebben: Hogyan lett „fejedelem” Mihály vajda?

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog