erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1116. február 3. Könyves Kálmán halála

„A strigákról [varázserővel bíró, vámpírszerű lények] pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.” (Eredetileg így hangzott Könyves Kálmán azon híres kijelentése, miszerint „boszorkányok pedig nincsenek.”)

1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király (ur. 1095-1116), I. Géza (ur. 1074-1077) idősebbik fia.

997. február 1. Géza nagyfejedelem halála

„Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.”
(Részlet Szent István király Nagy legendájából)

1919. január 29. A „legbátrabb város” kiűzi a cseh megszállókat

„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.”
(Részlet a 2005. évi XXXIX. törvénycikkből)

1738. január 25. A Porta Erdély fejedelmévé nevezi ki Rákóczi fiát

„Most sóhajtjuk leginkább a mi megholt urunkat,
mert szomorúan kell néznünk
az atya és a fia között való nagy különbséget.
Igen messze esett az alma fájától.”

(Mikes Kelemen)

1738. január 25-én állította ki I. Mahmud szultán (ur. 1730-1754) Rákóczi József nevére azt az athnamét, mely a néhai fejedelem fiát Erdély uralkodójának ismerte el. A kinevezés a későbbiek során semmilyen gyakorlati jelentőséggel nem bírt, ugyanis a török támogatással Magyarországra induló Rákóczi hadjárata teljes kudarcba fulladt, az év végén pedig ő maga is meghalt.

Vereség kellett a korszerűsítéshez

A Kós Károly Akadémia által szervezett történelmi előadássorozat meghívottjaként nemrég Pollmann Ferenc hadtörténész, kutató, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa beszélt az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének szerkezetéről és felszereltségéről az első világháború előtt és alatt.

Helytállásuk követendő

A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don-kanyarban, az 1943. január 12-én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolták a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, és áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedő frontvonalat.

1820. december 13. ; Gróf Széchényi Ferenc halála

„Hálás szivvel emlékeznek meg az ország karai és rendei gróf Széchényi Ferencz, királyi főkamarásmesternek azon bőkezüségéről s a közjólét gyarapitására irányzott igyekezetéről, mely szerint dicséretes emlékezetü őseinek nyomdokait követvén, terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyüjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átirta és ezekkel egy fölállitandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta.”
(Részlet az 1807. évi 24. törvénycikkből)

1608. december 5. ; Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem halála

„Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet…”
(Miskolczi Csulyak István udvari prédikátor temetési beszédéből)

1608. december 5-én hunyt el Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (ur. 1607-1608), zempléni nemes úr, aki kiváló szervezőképességének, politikusi kvalitásainak és házasságainak köszönhetően lerakta a Rákóczi família vagyonának és befolyásának alapjait.

1204. november 30. ; Imre magyar király halála

1204. november 30-án hunyt el Imre magyar király (ur. 1196-1204), III. Béla (ur. 1172-1196) idősebbik fia, aki nyolc esztendeig ült hazánk trónján. Az uralkodó országlása elsősorban az öccse, András által támasztott trónviszályról vált nevezetessé, mely Imre, majd gyermeke, III. László (ur. 1204-1205) korai halála miatt végül az ifjabbik testvér győzelmével zárult.

Fasizmus román kiadásban? 1940. november 27-én a román Vasgárda lemészárolja politikai ellenségeit

„Akasztófákat emelünk, mert nagyon elszaporodtak a gonosztevők,
Tegnap még oroszlánként harcoltunk, ma az uzsorások nyúznak,
Élve keresztre feszítjük azokat, akik eladják a földünket,
Hadd körözzék őket a hollók, és verje őket az eső és a szél.”

(Vasgárdista vers 1927-ből)

További cikkek...

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog