További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1660. május 22. A szászfenesi csata

„Rettenetes kopjatörés és erős harcz tartaték mindkét részrül, úgy hogy noha a törökök közel négyannyi számmal is lévén… a mieink a harczhelyről kimozdulni nem akarának és mind a két részrül nagy sokan hullanának. De végre a mieinknek jobb szárnya, akiben a székely atyafiak is volnának, meghanyatlani és nagyon is hátat adni kezdett vala […] itt is a török seregek nekifelesedvén, azon szárnyon is újabban derekasan megnyomaték és ugyan meg is futamtaték a székelység föl a völgyen Oláhfenes felé, úgy többször meg sem fordíttathatnék.”
(Részlet Szalárdi János beszámolójából)

1703. május 12. Rákóczi és Bercsényi kiadja a brezáni kiáltványt

„…minden rendű igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő s életünken uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert…”
(Részlet a brezáni kiáltvány szövegéből)

1270. május 3. | IV. Béla király, a „második honalapító” halála

„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

1270. május 3-án, 34 esztendőnyi országlás után hunyt el IV. Béla király (ur. 1235-1270), a „második honalapító”, aki az 1241-42. évi mongol pusztítás után hallatlan energiával építette újjá Magyarországot.

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető

A magyar térképtörténet talán leghíresebb darabja az a hatalmas etnikai térkép, ami a trianoni békeszerződésen lett volna a magyar delegáció csodafegyvere. A magyar térképek önhibájukon kívül csődöt mondtak, a győztesek szempontjai erősebbek voltak a valós nemzetiségi viszonyoknál. A Bátky Zsigond és Kogutowicz Károly által tervezett térkép eredeti példánya csak a közelmúltban, majdnem száz év után került elő. A térkép digitalizálva, georeferálva most már interneten is böngészhető.

Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése

Szemelvények Gidó Csaba tanulmányából "Az 1902-es tusnádi székely kongresszus és a székely kivándorlás kérdése" a teljes szöveg itt olvasható

Székelyföld a történelem folyamán egy sajátos gazdasági, társadalmi és kulturális entitást képezett a Kárpát-medencében. A XIX. században a székely gazdasági és társadalmi élet válságos időszakba érkezett. Székelyföld mind etnikai, mind földrajzi szempontból egy elszigetelt térséget alkotott Erdély keleti határvidékén, körülvéve románok és szászok lakta területekkel.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog