erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



„Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.”
(Móra Ferenc: Titulász bankója)

Bővebben: 1456. március 1. ; II. Ulászló király születése



Az egyik legnagyobb uralkodónk, Hunyadi Mátyás magyar király 1443. február 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron.

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik többek között az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László.

Bővebben: 574 éve született Mátyás király



1645. február 24-én született I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az 1703–11 között vívott kuruc szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek az édesapja

Bővebben: 1645. február 24. I. Rákóczi Ferenc születése



Bem arról értesülve, hogy Karl Urban ezredes csapatai betörtek Észak-Erdélybe, s február 18-án Királynémetinél legyőzték Riczkó Ignác ezredes csapatait, a medgyesi főhadiszállásról 1849. február 22-én felhívással fordult a székelyekhez. Arra hivatkozva, hogy "az oláh egy hűségtelen nép", s a február 5-i marosborgói vereség is a románok árulásának következménye, kijelentette: "Nekünk arra kell törekednünk, hogy egy másodszori beütését az ellenségnek, ha őt visszavertük, lehetlenné tegyük és ezen határszélekre oly férfiakat telepítni,

Bővebben: Bem felhívása a székelyekhez – 1849. február 22.



„Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt [ti. a szatmári békét] a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésének, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbet kérték tőlem. De mindnek megmondtam szeretettel és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amiről magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak.”
(II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból)

Bővebben: 1711. február 21. II. Rákóczi Ferenc örökre elhagyja Magyarországot



1867. február 17-én nevezte ki Ferenc József (ur. 1848-1916) – akkor még csak császár – gróf Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökének, amivel a hosszú évek óta tartó kiegyezési folyamat végső szakaszába lépett.

Bővebben: 1867. február 17. ; Ferenc József Andrássy Gyula grófot nevezi ki miniszterelnöknek



„Ha elvész a híd, elvész Erdély!”
(Bem József)

1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek.

Bővebben: 1849. február 9. Bem József győzelmet arat Piskinél



„A strigákról [varázserővel bíró, vámpírszerű lények] pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.” (Eredetileg így hangzott Könyves Kálmán azon híres kijelentése, miszerint „boszorkányok pedig nincsenek.”)

1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király (ur. 1095-1116), I. Géza (ur. 1074-1077) idősebbik fia.

Bővebben: 1116. február 3. Könyves Kálmán halála



„Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.”
(Részlet Szent István király Nagy legendájából)

Bővebben: 997. február 1. Géza nagyfejedelem halála



„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. § Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” („Civitas Fortissima”) címet adományozza.”
(Részlet a 2005. évi XXXIX. törvénycikkből)

Bővebben: 1919. január 29. A „legbátrabb város” kiűzi a cseh megszállókat

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog