erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1526. augusztus 29. A mohácsi csata

1526. augusztus 29-én szenvedett katasztrofális vereséget a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király (ur. 1516-1526) is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország népének pedig egyszerre kellett elviselnie a két király versengésének és az oszmán hódításnak a nehézségeit.

1849. augusztus 23. Föld alá kerül a Szent Korona

1849. augusztus 23-án ásta el Szemere Bertalan, az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke és a kormánytagok egy csoportja a koronázási jelvényeket, a határ mellett fekvő Orsova városának közelében. A Szent Korona, a kard, a palást és a többi jelvény 4 esztendőn keresztül rejtőztek a föld mélyén, a császári hadsereg csak 1853 szeptemberében bukkant a nyomukra.

1690. augusztus 21. Thököly Imre győzelmet arat a zernyesti csatában


Magyar Nemzeti Galéria: Székely Bertalan: Thököly Imre menekülése 

„Hogy én rám senki ne panaszkodjék, hogy az ország generálisa lévén, elbúttam, ím ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, s kész vagyok itt is meghalni.”
(Teleki Mihály, Erdély főgenerálisa a zernyesti csata előtt)

1690. augusztus 21-én győzte le Thököly Imre serege Donatus Heisler császári tábornok és Johann Doria ezredes hadait a zernyesti csatában, aminek eredményeként a „kuruc király” egy rövid időre megszerezte a főhatalmat Erdélyben.

Miért nem akrtak az erdélyi románok egyesülni a regáttal 1919-ben?

 „Az erdélyi oláhok Románia ellen  Ostromállapot Erdélyben. Lázadás a román csapatok között” – (Friss Újság 1919. 12. 2.)

1919. november 21-én románok, szászok és magyarok az erdélyi kormányzótanács ellen puccsot szerveztek. A kormányzótanácsot elmozdítottnak jelentették ki és egy újat neveztek a helyébe. A puccs azon körülményből indult ki, hogy a letett kormányzótanács az annexió mellett volt, míg az új egy önálló Erdélyt és minden annexiós gondolattól távol áll.

1456. augusztus 11. Hunyadi János halála

1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására.

1279. augusztus 10. ; A második kun törvények kiadása

És miután a kunok bőséges sokasága nagy kiterjedésű földet igényel, elrendeljük, hogy akik […] nemzetségökkel együtt a Duna és Tisza közt, vagy a Körös folyó mellett, vagy a Maros és Körös folyók között, vagy e körül, vagy a Temes és Maros folyók között megszálltak […] azon helyeken, vagy földeken, melyen eredetileg minden nemzetséget sátraikkal együtt a Mi nagyatyánk, Magyarország híres emlékezetű dicsőséges királya: Béla király Úr letelepített, ott telepedjenek le most és az előrebocsátott módon ott székeljenek, éppen úgy, mint királyságaink nemesei…”

1849. augusztus 9. | Bem vereséget szenved Temesvárnál

1849. augusztus 9-én vívták a Bem József vezette magyar honvédseregek az 1848-49-es szabadságharc utolsó ütközetét, mely során Temesvár mellett döntő vereséget szenvedtek Haynau császári táborszernagytól. A számos kapitális hibával tarkított csata után a magyar erők minden győzelmi esélyt elvesztettek, és négy nappal a temesvári kudarc után – Világos mellett – le is tették a fegyvert.

Nem a székelyek voltak az elsők Székelyföldön


Kőkeretes sír Csíkszentmártonból

Fotó: csikimuzeum.ro

Mítoszromboló újdonságokkal állt elő a székelység történetéről Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa. Nemrég Kubinyi András-díjat kapott a Csíki-medence középkori településtörténetének kutatásáért, ennek eredményeit ismertette Kolozsvárott, köztük jó néhány mítoszromboló újdonsággal a Főtér.ro beszámolója szerint. Nekünk elmondta azt is, mi a helyzet ezzel a dákoromán folytonossággal.

1708. augusztus 3. Rákóczi vereséget szenved Trencsénnél


Kép: Kuruc vitéz portréja. Egyes vélemények szerint Bottyán Jánost, Rákóczi egyik legjobb hadvezérét ábrázolja

 

1708. augusztus 3-án vívta II. Rákóczi Ferenc fejedelem az általa indított szabadságharc legszerencsétlenebb kimenetelű csatáját, mely során a kurucok Trencsénnél katasztrofális vereséget szenvedtek a Siegbert Heister irányította császári erőktől.

1914. július 28. Kirobban az első világháború

1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog