erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



Nemzeti Audiovizuális Archívum; Vitéz János síremlékének fedőlapja az esztergomi Bazilika kriptájában1445. április 18-án ajánlotta Hunyadi János vajda és főkapitány a Várna melletti, előző évben elvesztett ütközetben elesett váradi püspök székének betöltésére Vitéz János prépostot, a humanizmus egyik legjelentősebb magyarországi képviselőjét.

Bővebben: 1445. április 18.; Hunyadi János erdélyi vajda Vitéz Jánost ajánlja a váradi püspökségre



„A 3. hadsereg Szabadkától nyugatra jól összefogott súllyal törje át az erődvonalakat, nyugatról kerítse be és semmisítse meg a jugoszláv erőket. A gyorsan mozgó csapatokkal lehetőleg a Ferenc-csatornától délre előretörni, mielőbb elérni a Duna vonalát és birtokba venni az átjárókat. A 11. dandár a hadsereg jobb szárnyán támad azzal a feladattal, hogy a baranyai háromszöget birtokba vegye. A bezdáni csatornatorkolat zsilipje gyorsan elfoglalandó; a vállalkozás esetleg még a hadsereg megindulása előtt végrehajtandó.”
(Részlet a Honvéd Vezérkar főnöke április 9-i hadműveleti intézkedéséből)

Bővebben: 1941. április 11. ; A Délvidék visszafoglalása (+videó)



1820. április 7-én látta meg Temesváron a napvilágot Klapka György, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, emigráns magyar politikus és későbbi országgyűlési képviselő.

Bővebben: 1820. április 7. Klapka György születése Temesváron



1490. április 6-án hunyt el Bécsben, 50 (vagy 47) esztendős korában Mátyás magyar király, aki birodalma építése során az osztrák hercegi és cseh királyi címet is megszerezte.

Bővebben: 1490. április 6. Mátyás király halála Bécsben



A Habsburg-dinasztiának nem volt Erzsébet királynénál népszerűbb tagja Magyarországon. A közvélemény nemcsak elfogadta, hanem magáénak érezte személyét, sőt, szinte glóriát vont köréje.

Bővebben: Egy királyné szerepe. A magyarok és Erzsébet



1941. április 3-án lőtte magát főbe Teleki Pál földrajztudós, politikus, Magyarország miniszterelnöke, várnegyedbeli otthonában.

Bővebben: 1941. április 3. Teleki Pál öngyilkosságot követ el



1387. március 31-én koronázták magyar királlyá Luxemburgi Zsigmondot, Nagy Lajos (ur. 1342-1382) lányának, az 1382 óta trónon ülő Máriának férjét.

Bővebben: 1387. március 31. Luxemburgi Zsigmond koronázása Fehérváron



1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát.

Bővebben: 1464. március 29. Hunyadi Mátyás királlyá koronázása Székesfehérváron



1613. március 28-án hunyt el Csehországban Báthory Zsigmond, a trónjáról háromszor lemondó erdélyi fejedelem.

Bővebben: 1613. március 28. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem halála



1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten a tanácsköztársaságot, létrehozva a proletárdiktatúrát, ahol a hatalom a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) illette meg.

Bővebben: 1919. március 21. ; Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog