További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1279. augusztus 10. ; A második kun törvények kiadása

És miután a kunok bőséges sokasága nagy kiterjedésű földet igényel, elrendeljük, hogy akik […] nemzetségökkel együtt a Duna és Tisza közt, vagy a Körös folyó mellett, vagy a Maros és Körös folyók között, vagy e körül, vagy a Temes és Maros folyók között megszálltak […] azon helyeken, vagy földeken, melyen eredetileg minden nemzetséget sátraikkal együtt a Mi nagyatyánk, Magyarország híres emlékezetű dicsőséges királya: Béla király Úr letelepített, ott telepedjenek le most és az előrebocsátott módon ott székeljenek, éppen úgy, mint királyságaink nemesei…”

1849. augusztus 9. | Bem vereséget szenved Temesvárnál

1849. augusztus 9-én vívták a Bem József vezette magyar honvédseregek az 1848-49-es szabadságharc utolsó ütközetét, mely során Temesvár mellett döntő vereséget szenvedtek Haynau császári táborszernagytól. A számos kapitális hibával tarkított csata után a magyar erők minden győzelmi esélyt elvesztettek, és négy nappal a temesvári kudarc után – Világos mellett – le is tették a fegyvert.

Nem a székelyek voltak az elsők Székelyföldön


Kőkeretes sír Csíkszentmártonból

Fotó: csikimuzeum.ro

Mítoszromboló újdonságokkal állt elő a székelység történetéről Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa. Nemrég Kubinyi András-díjat kapott a Csíki-medence középkori településtörténetének kutatásáért, ennek eredményeit ismertette Kolozsvárott, köztük jó néhány mítoszromboló újdonsággal a Főtér.ro beszámolója szerint. Nekünk elmondta azt is, mi a helyzet ezzel a dákoromán folytonossággal.

1708. augusztus 3. Rákóczi vereséget szenved Trencsénnél


Kép: Kuruc vitéz portréja. Egyes vélemények szerint Bottyán Jánost, Rákóczi egyik legjobb hadvezérét ábrázolja

 

1708. augusztus 3-án vívta II. Rákóczi Ferenc fejedelem az általa indított szabadságharc legszerencsétlenebb kimenetelű csatáját, mely során a kurucok Trencsénnél katasztrofális vereséget szenvedtek a Siegbert Heister irányította császári erőktől.

1914. július 28. Kirobban az első világháború

1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

1290. július 10. ; Kun László király meggyilkolása

„…éppen azok a kunok, akikhez szegődött, de főként Arbuz, Törtel és Kemecse és ezeknek rokonai és cinkosai, akiket a kunok közössége bízott meg vele igen sok tárgyalás és tanácskozás után, az éj csendjében megragadták az alkalmat, sátrában szörnyű sebeket ejtettek rajta, és könyörtelenül megölték.”
(Részlet a Budai Krónikából)

1540. július 7. ; II. János magyar király születése

1540. július 7-én született II. János magyar király, – János Zsigmond néven – az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia. Második Szapolyai-királyunk csecsemőként került a trónra, így uralkodása nagy részében Fráter György, majd anyja, Izabella királyné vezette az országot, személyes irányításához az Erdély státuszát rendező speyeri egyezmény aláírása, és a fejedelemség különleges vallási toleranciájának megteremtése vonatkozik.

Igazi bravúr volt a pozsonyi győzelem


A 907. évi diadalt őseink sajátos harcmodora és reflexíjai vívták ki a jelentős fölényben levő bajor csapatok ellen, ezzel fejeződött be a magyar honfoglalás a Kárpát-medencében

Történelmi múltunk egyik méltatlanul elfeledett diadala az ezeregyszáztíz esztendeje, 907. július 4. és 5. között aratott sorsdöntő pozsonyi győzelem, amelyet honfoglaló őseink arattak a Pannónia visszaszerzésére készülődő bajorok felett. A kétnapos összecsapás a magyar fegyverek győzelmével zárult, amelynek köszönhetően megszilárdult a Dunántúl feletti magyar uralom, és egészen Szent István király uralkodásának végéig ellenséges hadak nem merészkedtek országunk területére.

1664. június 30. ; A törökök elfoglalják Új-Zrínyivárat

„A bécsi haditanácsban elhatározták, hogy abban az esetben, ha a háború kitörne, Zrínyivárra semmi tekintettel sem lesznek; úgy veszik, mintha nem is léteznék és vagy megtartják, vagy feladják, amint az a hadműveletek érdekében kívánatosnak mutatkozik.”

(Részlet Montecuccoli emlékirataiból)

1664. június 30-án foglalták el Köprülü Ahmed oszmán nagyvezír seregei a Mura partján fekvő Új-Zrínyivárat,

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog