erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Az igazi dákok

Vasile Cotiugă:  Különböző korokban számos más külföldi utazó is megfordult a román fejedelemségekben és ők lustáknak, tolvajoknak, részegeseknek, vagy más hasonlóan kedvezőtlen módon írják le a románokat – ez a kép jelenlegi is felbukkan a románokról különböző médiákban és a nyugati sajtóban. Nemzetközi találkozókon is megesik – akadémiai kontextusban is, én magam is kerültem ilyen helyzetbe –, hogy egyes külföldi kollégák kitérnek ezekre az említésekre: „íme, kik voltak az őseitek”.

Apokalipszis, avagy a Nyugat alkonya

Mintegy száz éve, 1916 februárjának végén kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája a franciaországi Verdunnél. A Német Birodalom ettől a hadművelettől várta a háború eldöntését, de a csata rövid időn belül a világégés egyik legvéresebb, emlékezetében pedig a legfontosabb összecsapásává változott. Az akkori események napjainkig tartó hatása megkérdőjelezhetetlen.

1917 Április 6-án az Egyesült Államok belép az első világháborúba

„… az igazság sokkal fontosabb, mint a béke, és harcolnunk kell azokért a dolgokért, melyek mindig is a legközelebb álltak a szívünkhöz – a demokráciáért, azok jogaiért, akik alávetik magukat a hatalomnak, hogy beleszólhassanak a saját kormányzásukba, a kis nemzetek jogaiért és szabadságáért és a jog egyetemes uralmáért […] hogy így békét és biztonságot hozzunk minden nemzet számára, és végre szabaddá tehessük a világot.”
(Részlet Woodrow Wilson elnök 1917. április 2-i kongresszusi beszédéből)

A székelyek eredete (1921)

A középkori krónikás hagyományra támaszkodó magyar történeti irodalomban és az egész magyarság köztudatában századokon át szilárd meggyőződésként élt a székelyek hun eredetének és Attila halála óta folytonos erdélyi birtoklásának hite, mígnem a XVIII. században Fasching Ferenc és Timon Sámuel az ősi hagyomány hitelét kétségbe vonva, a székelyekben királyainktól kitelepített határőröket véltek felismerni.

1526. november 11. Szapolyai János koronázása

„Szent Márton napján végbement a koronázási szertartás a székesfehérvári szentegyházban. Podmaniczky István, nyitrai püspök, mint legidősebb a főpapok között, tevé Zápolya János fejére a koronát, miután Verbőczy István felszólítására: akarjátok-e Zápolya Jánost királyotokul, felhangzott az „akarjuk”. Móré László és Török Bálint a templom egyik oszlopához támaszkodva kacagott e jeleneten. – Soha több fát, mint az erdőn! Hát már aztán Jankó pajtást úgy fogjuk híni, hogy 'Fölséges uram!' Három napig föl nem hagytak a főurak a kacagással. Mindegyik tartotta magát olyan legénynek, mint János vajda.”
(Jókai Mór: Fráter György)

1526. november 11-én koronázták Magyarország királyává Szapolyai János erdélyi vajdát (ur. 1526-1540), a köznemesi párt vezetőjét, hazánk utolsó nemzeti – vagyis magyar születésű – uralkodóját.

1444. november 10. A várnai csata

„A szökés lehetetlen, a megadás pedig számomra elképzelhetetlen. Harcoljunk bátorsággal és becsülettel!”
(Hunyadi János a várnai csata előtti haditanácson)

1444. november 10-én vívták az I. Ulászló magyar király (ur. 1440-1444) és Hunyadi János által vezetett keresztes hadak, illetve II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) seregei a várnai csatát, mely a keresztény uralkodó meggondolatlan támadása és halála miatt a törökök győzelmével végződött.

1956, A szovjet hadsereg inváziót indít a magyar forradalom leverésére

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
(Nagy Imre 1956. november 4-i rádióközleménye)

1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója,

A második rigómezei csata

„Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”
(Hunyadi János)

1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő hős által vezetett sikertelen hadjárat volt az utolsó keresztény kísérlet a Duna irányában terjeszkedő oszmánok Európából való kiűzésére, tehát a rigómezei fiaskó megpecsételte a balkáni keresztény államok sorsát.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog