erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

117 éve szeptember 10-én gyilkolták meg Sisit

„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”

(Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, 1898. szeptember 11.)

1916. augusztus vége, román betörés Erdélybe, Kézdivásárhely lerohanása (+korabeli képek)

A szarajevói merényletet követő politikai válság idején eleinte egyedül a magyar miniszterelnök ellenezte makacsul a Szerbia elleni háborút. Nem akarta a monarchiát újabb délszláv területekkel növelni, mert ettől a dualista egyensúly megbomlását féltette, de állásfoglalásában központi szerepe volt egy erdélyi betöréstől való félelemnek is. Tisza a Román Királyságot már a háború elején az ellenség közé sorolta, Lehet, hogy maga sem hitte de többszőr elmondta –, hogy egy román támadás esetén az erdélyi románok között felkelés törhet ki.

Lángokban Kézdivásárhely

A történetírások szinte minden településről feljegyeznek kisebb nagyobb tűzpusztítást, de kevés olyan város volt Erdélyben, mint Kézdivásárhely ahol a város nagy része az enyészet áldozata lett.

1849. augusztus 13. A világosi fegyverletétel

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

1914. július 28. Kirobban az első világháború

1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

Bővebben: nagyhaboru.szek-helyek.ro

Jósika István, az Erdély, Vlachia és Moldva első Egyesülését kitervelő román

A román történetírásban gyakran megesik, hogy egyes tettek, vagy személyek szimbolikus jelentése fontosabb, mint maga a történelmi jelentőségük. Az ilyenfajta folyamatok háttérbe szorítanak embereket és tetteket, akik és amelyek lassan feledésbe merülnek. Ez a helyzet Vitéz Mihállyal (Mihai Viteazul) is. A nagy uralkodót egészen a XIX. századig másodlagos jelentőségű fejedelemnek és vajdának tartották, amikor a nagy forradalmár Nicolae Bălcescu ráébredt az 1600-as, Vitéz Mihály jogara alatt megvalósult Egyesülés (így! – E-RS) jelentőségére és az akkori román történetírás képzeletbeli középpontjába helyezte a nagy uralkodót.

A nándorfehérvári diadal (1456. július 22.)

1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451–1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot.

200 éve volt a waterlooi csata


A fél világ szövetkezett a száműzetésből visszatérő Napóleon ellen, valóságos keresztes hadjárat indult ellene. A túlerő ellen még a császár zsenialitása is kevés volt, az 1815. június 18-i waterlooi véres mészárszék megadta a kegyelemdöfést neki.

Amit Trianon eltakar: a Nagy Háború otthon

Hogyan került bele Magyarország a háborúba?

Ami a tragikus következmények és hosszú veszteséglisták (félmilliónál több halott, 1,5 millió sebesült, 800 ezer hadifogoly) miatt is jelentős, de azért is, mert a háborús vereség alakította ki azt az új európai és közép-európai rendet, amelyet a Trianon szimbolikus erejű szóval emlegetünk.

Bővebben

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog