erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

 



1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

Bővebben: 1849. augusztus 13. A világosi fegyverletétel



1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

Bővebben: nagyhaboru.szek-helyek.ro



A román történetírásban gyakran megesik, hogy egyes tettek, vagy személyek szimbolikus jelentése fontosabb, mint maga a történelmi jelentőségük. Az ilyenfajta folyamatok háttérbe szorítanak embereket és tetteket, akik és amelyek lassan feledésbe merülnek. Ez a helyzet Vitéz Mihállyal (Mihai Viteazul) is. A nagy uralkodót egészen a XIX. századig másodlagos jelentőségű fejedelemnek és vajdának tartották, amikor a nagy forradalmár Nicolae Bălcescu ráébredt az 1600-as, Vitéz Mihály jogara alatt megvalósult Egyesülés (így! – E-RS) jelentőségére és az akkori román történetírás képzeletbeli középpontjába helyezte a nagy uralkodót.

Bővebben: Jósika István, az Erdély, Vlachia és Moldva első Egyesülését kitervelő román



1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451–1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot.

Bővebben: A nándorfehérvári diadal (1456. július 22.)




A fél világ szövetkezett a száműzetésből visszatérő Napóleon ellen, valóságos keresztes hadjárat indult ellene. A túlerő ellen még a császár zsenialitása is kevés volt, az 1815. június 18-i waterlooi véres mészárszék megadta a kegyelemdöfést neki.

Bővebben: 200 éve volt a waterlooi csata



Hogyan került bele Magyarország a háborúba?

Ami a tragikus következmények és hosszú veszteséglisták (félmilliónál több halott, 1,5 millió sebesült, 800 ezer hadifogoly) miatt is jelentős, de azért is, mert a háborús vereség alakította ki azt az új európai és közép-európai rendet, amelyet a Trianon szimbolikus erejű szóval emlegetünk.

Bővebben

 



Első világháborús emlékmű épülhet Budapesten a kormány döntése értelmében; a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozat szerint a "központi" emlékművel a 100 évvel ezelőtti világháború hőseinek állítanának emléket.
A "központi" emlékművel a 100 évvel ezelőtti világháború hőseinek állítanának emléket. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt határozat szerint a kormány támogatja az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságnak a központi emlékmű felállításáról szóló javaslatát.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog