erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

A kézdivásárhelyi túszok kálváriája, avagy út Raducaneni felé - 2

Mahig Berard plébános rettenetes dolgokat beszél el a túszok sorsáról utazásáról és Raducaneni ott tartózkodásáról. Beszámolója szerint a románok – úgy látszik – valósággal kéjelegtek abban, hogy mikép tehetnék a szerencsétlenek sorsát elviselhetetlenebbé.
Október 10-ike éjszakáján indították útnak a a tuszokat, egész úton ütlegelték őket az ittas csendőrök. Az első megálló helyük Sósmező volt.

1448. október 19. Véget ér a második rigómezei csata

„Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”
(Hunyadi János)

1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő hős által vezetett sikertelen hadjárat volt az utolsó keresztény kísérlet a Duna irányában terjeszkedő oszmánok Európából való kiűzésére, tehát a rigómezei fiaskó megpecsételte a balkáni keresztény államok sorsát.

A kézdivásárhelyi túszok kálváriája, avagy út Raducaneni felé


Kézdivásárhely Városháza a 19. század eleje

Emlékezzünk 1916. októberben elhurcolt kézdivásárhelyi többségben idős emberekre cikk folytatása

Máhig Berar plébános visszaemlékezése 1918. március

 A túszok összeszedése

„Igaz történelmi hűség szempontjából meg kell jegyeznem, hogy nem okt. 10-én, hanem 9.én este fél tizenegykor történt meg gyászos, szenvedésteljes elhurcoltatásunk.

Emlékezzünk 1916. októberben elhurcolt kézdivásárhelyi többségben idős emberekre


Kézdivásárhelyre bevonuló magyar tüzérség (Fotó: 1916 Vasárnapi Újság)

1916. szeptember 26 - 1916. szeptember 29. A Falkenhayn vezette német–osztrák-magyar erők döntő vereséget mérnek az 1. román hadseregre, és visszafoglalják Nagyszebent. Számos ágyút és vasúti kocsit, illetve vonatot zsákmányolnak. (Részlet Kézdivásárhely 1916 írásban és képekben)

A románok szeptember 29-én elrendelik a visszavonulást, ezzel a nagyszebeni csata eldőlt, ez volt a német csapatok első nagy győzelme Erdélyben

A románok meghátráltak, ezzel együtt megindult Felső-Háromszék kifosztása és a túszszedés Kézdivásárhelyről több mint 104 embert hurcolnak el és zárják lágerbe Răducăneniben.

1648. október 11. II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme

„a férfiaknak mind fejek szedték, és a vezér maga eleibe kihordatni parancsolván, mind egyig megnyúzatja bőröket az agy koponyájáról levonatja, azokat szalmával megtölteti és szekerekre számán úgy rakatja vala, sőt, hogy a hadakozás alatt minden fejet hozzá vinnének, minden fejtől egy-egy tallért rendelt és fogyatkozás nélkül adatott vala.”
(Szalárdi János az úgynevezett „Szejdi-dúlásról”)

1849. október 6. Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

1946. október 5. Gróf Bethlen István halála

„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”
(Bethlen István a nyilasoknak az Országgyűlésben)

1946. október 5-én hunyt el gróf Bethlen István, a Horthy Miklós nevével fémjelzett keresztény-konzervatív rendszer legjelentősebb államférfija, aki egy évtizedes kormányzása alatt konszolidálta a politikai életet, növekvő pályára állította a megcsonkított ország gazdaságát, ezzel együtt pedig a korszak kulturális és szociális reformjait is megalapozta. Bethlen, miután következetes konzervativizmusával a második világháború után is megőrizte hitelét, az országot felszabadító és újra megszálló szovjetek szemében különösen veszélyes politikai ellenfélnek bizonyult, ezért életét moszkvai fogságban, egy börtönkórházban fejezte be.

Lázár János: A történelmi Magyarországot tudatosan számolták föl


Magyarország a VIII század végén

A Nagy Háború óta Magyarország és a magyarság megcsonkítva keresi helyét Közép-Európában”

Okulhatunk abból, ami az első világháború kitörése előtt, és a háború alatt történt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Hódmezővásárhelyen.

1848. szeptember 29. A pákozdi csata


„Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.”
(Petőfi Sándor: A vén zászlótartó)

1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog