erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Az 1834-es kézdivásárhelyi nagy tűzvészről


Kézdivásárhely a 20. század eleje

Erdélyben 23 év után, 1834 májusában egybehívták az Országgyűlést. Kézdivásárhelyen Szotyori József főbíró, Kováts Dániel főjegyző, Fülöp Sámuel orátor és Balogh Pál javaslatára az Országgyűlés küldötteinek Török István ügyvédet és Jancsó Jánost választották.

 

Székelyföldön a lakosság reményekkel várta az Országgyűlés Kolozsvárra össze­hívott tanácskozásaitól és a törvényhozástól sorsuk könnyebbülését. Kézdivásárhely két országgyűlési követe örömmel fogadta, hogy a székelység gondjainak orvoslására báró Wesselényi Miklóst választották szószólónak.
Viták, érvek és ellenérvek hangzottak el a három nemzet (magyar, székely és szász) részéről, amikor július végén értesültek az országgyűlési követek, hogy Kézdivásárhely városának háromnegyede leégett 29-én 10 és 14 óra között. A két kézdivásárhelyi követ azon fáradozott, hogy értesítve az Országgyűlés egybehívott küldötteit, adományokat kérjenek a város lakosságának megsegítésére. Ez alkalommal az alábbi levelet olvasták fel.
„A folyó év közelebb elenyészett július hónapja 29-ik napján egy vigyázatlanságból támadott reggel 10 órától délután két óráig képzelhetetlen forró szél közt dühösködő tűz – kedves honunk Kézdivásárhely városának több mint háromnegyed részét a fellegekig felnyúló, s az utcákon vízözönként folyó lángok pozdorjává tevén a piaci nagy templomunkat, messziről fénylő bádogos toronynak, iskolánknak, a katonai pompás nagy nevelőháznak, a városháznak, 16 boltoknak és sok más középületeknek porba döntéseken kívül a kereskedés és fáradhatatlan szorgalom által magukat valamennyire vagyonosító 240 gazdának minden mezei takarmányokkal ezek mellett csupán mesterségekből élő igen számos háznépből, számtalan székely katona atyánkfiainak lakházait minden épületekkel hamuhalommá változtatván; a város nagyobb részit egyszerre elborító szörnyű égés miatt a magukon lévő köntösökön kívül semmi egyebeket megmenteni nem tudó szerencsétleneknek, kétségbeesve tébolyognak a mezőkön és a szomszéd falvakban. Egyik rész szívet vérző zokogások közt jajgat az omladozó épületek romjai alá temetett kedves férje, hív nője, édes szülője, bölcsőstül elégett ártatlan csecsemője, elbódulva a lángok közt rohannak gyermekeik után. A másik rész a már meghűlt hamura borulva alélva várja az ínség legszörnyübbikét, az éhenhalást. Ezeknek a koldusbotra s végső veszélyre jutott több ezer nyomorult atyánkfiainak, sorstársainknak, bárcsak az éhhaláltól lehet felmentésük kieszközlése okán bátorkodunk édes hazánknak Kolozsvár városában lévő nagylelkű hazánkfiait és jó érzéssel tele kedvű lányait segedelemnyújtásra felszólítani. Teljes reménnyel lévén hogy részvételre, könyörületességre találnak a többszázados szorgalom után virágzani kezdett város bús sírja a múlt, jelen és jövő kétségbe ejtő képzeletei szörnyű hányattatásai között jajgató sok ezer szerencsétlennek képében tett alázatos esedezéseit.
Kolozsvár, augusztus 9. 1834.
Török István ügyvédnek és Jancsó Jánosnak, Kézdivásárhely városa országgyűlési követjeinek”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, Fond 20, inv. 7, dos. 871, fil. 2)
Kézdivásárhely városának felsőbbség rendeléséből végzett összeírása szerint az egész kár becsültetett 1 245 204 forintra.
Az adakozók neve: Wesselényi Miklós: egyezer forint, Czirjék Dénes: a fehérvári jószágából 50 véka elegybúza, 100 veder újbor és a háromszéki jószágból 50 forint. Kolozsvár városa 11 fertályából 222 forint. Gróf Lázár László: gyűjtött és átaladott 380 forintot és 2 aranyat. A két kézdivásárhelyi követ augusztus folyamán 2147 forintot és 59 krajcárt gyűjtött össze az adakozóktól. November 30-ig a két kinevezett követ még ötezer forintot gyűjtött.
1834. szeptember 13-án az Országgyűlés levelet küldött Bécsbe, amelyben a kézdivásárhelyi nagy égésről a következőket írják. „...Azt, hogy a jelen országgyűlésnek a 30 és 31-es üléseiről vitt jegyzőkönyv idezárt kivonatából tisztán látható okokból egy Bécsbe menendő küldöttség neveztetvén ki; ennek a mai gyűlésből adatott felvilágosító utasításban belétettük azt, hogy a régmúlt 1764-es esztendőben a mostani katonaság felállításakor számos törvényeink és privilégiumaink ellenére a szabad adás-vevés betiltatván. Ez okozta városunknak egy maroknyi helyre szűkült építését és az abból következni kelletett borzasztó romlást.” (Fond 20, inv, 7, dos. 586, fil. 26)
Kézdivásárhely városának elöljárósága 1834 októberében egyöntetű szavazással Wesselényi Miklósnak a város területén telket és polgári jogot szavazott meg. Báró Wesselényi Miklós köszönőlevelet írt a városnak:
„Tekintetes nemes város!
Mélyen hatott szívemre s lelkemet magasra emelte a Tekintetes Városnak irántam mutatni méltóztatott kijelelő kegyessége, megtiszteltetése miszerint engem polgári jussal, birtokkal, s megbizatással ajándékozott meg. Ily szívességet köszönni meg, ilyen megtiszteltetésnek becsét s annak valódi érzését szavakkal fejezni ki nem lehet; azon érzést csak táplálni vagyok hív s keblemben képes, s azon köszönetet csak tettekre törekedés által kívánom s óhajtom tehetni s tenni. Már a Tekintetes Városnak buzgó hív polgára úgy tekintem a tekintetes város által nekem ajánlott s adott telket, mint legszebb s drágább birtokomat, mint azon helyet, melyen bár mi viszontagságok, vagy üldözések csapásai után is édes nyugalmat találnék önérzésem s nemes lelkű szabad polgárok oltalmában. Mint az elfáradt vándor, ki becsülettel megtett nehéz útja után nyugodt lélekkel vonul meg, s pihen a dicső tölgy árnyékában.
Mély tisztelettel s hálás érzéssel öröklök a Tekintetes Városnak.
Kolozsvár, október 28-án, 1834.
Hív polgárja: Wesselényi Miklós” (Fond 20, inv. 7, dos. 866, fil. 1)
Aligha kell mondanunk a kedves Olvasónak, hogy a korabeli, régies mondatszerkesztésen, megfogalmazásokon, a helyesíráson csak annyit változtattunk, hogy könnyebb legyen az amúgy veretes, régi nyelvet megérteni. Báró Wesselényi Miklós köszönőlevele ma is megrendítő, lírai, nemes lélekre vall.

Józsa Lajos

 

Háromszék

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog