erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1690. augusztus 21. Thököly Imre győzelmet arat a zernyesti csatában


Magyar Nemzeti Galéria: Székely Bertalan: Thököly Imre menekülése 

„Hogy én rám senki ne panaszkodjék, hogy az ország generálisa lévén, elbúttam, ím ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, s kész vagyok itt is meghalni.”
(Teleki Mihály, Erdély főgenerálisa a zernyesti csata előtt)

1690. augusztus 21-én győzte le Thököly Imre serege Donatus Heisler császári tábornok és Johann Doria ezredes hadait a zernyesti csatában, aminek eredményeként a „kuruc király” egy rövid időre megszerezte a főhatalmat Erdélyben.

 

1690. április 15-én a Habsburgokkal szemben elszenvedett politikai vereségektől megkeseredett Apafi Mihály erdélyi fejedelem (ur. 1661-1690) befejezte életét, az uralkodóválasztásnak köszönhetően pedig a Porta lehetőséget kapott arra, hogy vazallus államában megingassa háborús ellenfele helyzetét. Bár Bécs és Konstantinápoly korábban megegyezett arról, hogy Apafit halála után fia, az ifjabb Apafi Mihály követi majd a fejedelmi székben, az 1690 tavaszán kiadott szultáni fermán kedvezményezettje Thököly Imre lett.

A Portán kiállított okmány önmagában nem veszélyeztette volna az Erdély beolvasztására törekvő I. Lipót (ur. 1657-1705) érdekeit, ám a Szent Liga háborújában bekövetkező fordulat váratlanul esélyt adott a „kuruc királynak” a fejedelemség megszerzésére. Mint ismeretes, a Habsburgok katonai sikereire féltékeny XIV. Lajos francia király (ur. 1643-1715) 1688-ban, a kicsiny Pfalzi Választófejedelemség örökösödési vitáját felhasználva háborús konfliktust robbantott ki Nyugat-Európában, amivel kétfrontos harcra kényszerítette a Habsburg Birodalmat. Ennek eredményeként a szerb és bosnyák területeken állomásozó császári hadvezérek helyzete 1690 tavaszára válságossá vált, az új nagyvezír, Köprülü Musztafa pedig kihasználta a kínálkozó alkalmat, és egészen az Al-Dunáig visszaszorította a keresztény seregeket.

A hadiszerencse fordultával Thököly Imre is lehetőséget kapott arra, hogy érvényt szerezzen a szultáni fermánnak, ám a fejedelmi szék elfoglalásához kezdetben Bécs hozzájárulását is igyekezett elnyerni. A korábban Havasalföldön és Orsova környékén hadakozó „kuruc király” elismeréséért cserében felajánlotta szolgálatait I. Lipót számára, ám az uralkodó nem kívánt egyezkedni Thökölyvel, így a bujdosók vezére fegyverrel indult meg Erdély elfoglalására.

Donatus Heisler tábornok, Erdély császári főparancsnoka és Teleki Mihály főgenerális számított arra, hogy Thököly megpróbál betörni a fejedelemségbe, ezért 1690. július 18-án nemesi felkelést hirdettek, majd lezárták a Kárpátok hágóit. A „kuruc király” augusztus elején meg is indult mintegy 20 000 főnyi, bujdosókból, illetve román, török és tatár katonákból verbuvált seregével a Bodzai-szoros felé, miután azonban hírül vette, hogy Heisler éppen itt összpontosította főerejét, módosította úti célját. Augusztus 15-én Thököly meglepetésszerű támadást intézett a Törcsvári-szorosban hagyott helyőrség ellen, majd sikeresen kicselezte a helyszínre érkező császáriakat.

A bujdosók vezére a havasalföldi vajdára bízta a szorosban zajló küzdelem irányítását, ő maga pedig serege nagyobb részével a havasokon keresztül néhány nap alatt Heisler hátába került. Augusztus 21-én a császári tábornok meglepetten konstatálta, hogy Thököly csapatai Zernyest falu közelében állnak, és első lépésben – Henter Mihály és Doria ezredes vezetésével – összesen 9 századnyi székely és német katonaságot küldött feltartóztatásukra. Ezek a hadtestek bátran megrohamozták a velük szemben felsorakozó tatárokat, és rövid időn belül meg is futamították a „kuruc király” lovasait, ám hamar kiderült, hogy az ellenség menekülése csupán színjáték volt.

A tatárok Thököly többi egységének gyűrűjébe csalogatták Doria és Henter katonáit, a bujdosók meginduló ellentámadása pedig a csatatérre érkező főparancsnok maradék seregét is elsöpörte. A zernyesti ütközet így az erdélyi trónkövetelő döntő győzelmével zárult, ráadásul a küzdelemben maga Heisler tábornok és Doria ezredes is Thököly fogságába esett. Az ősz Teleki Mihály a császáriak vereségét látva menekülni próbált a csatából, ám felbukott lovával, és az őt üldöző törökök kioltották életét.

A zernyesti ütközet után az erdélyi fejedelmi szék egy karnyújtásnyira került Thökölytől. A győztes hadvezér szeptember 25-én országgyűlést hívott össze a Szeben közelében található Keresztényszigetre, ahol a megjelent rendek elfogadták őt új uralkodójuknak, és segítséget ígértek számára a Habsburgok elleni harchoz. A kedvező események ellenére az új fejedelem nem vesztette el realitásérzékét, és – a fogoly Doria ezredes Bécsbe küldésével – újra felvette a kapcsolatot Lipóttal, ám lojalitásáért ekkor már magasabb árat szabott.

Thököly a fejedelmi cím mellett tábornagyi rangot és birodalmi hercegi címet kért az uralkodótól, ezenfelül pedig családi birtokait is vissza akarta kapni, ám egyezkedési kísérlete végül kudarcba fulladt. I. Lipót Lajos bádeni őrgróf seregének Erdélybe küldésével „válaszolt” a „kuruc király” ajánlatára, aki néhány héten belül visszaszorult Havasalföld területére, és ezzel de facto a fejedelmi hatalmat is elveszítette. Hosszú távon a zernyesti győzelem csupán annyi hasznot hozott az ismét bujdosóvá váló Thököly Imre számára, hogy a csatában foglyul ejtett Heisler tábornokért cserében kiválthatta Bécsben őrzött feleségét, Zrínyi Ilonát.

Szerző: Tarján M. Tamás

 

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog