További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1927. június 21.; „Magyarország helye a nap alatt” – Lord Rothermere cikke a revízióról

„A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét.”
(Részlet Lord Rothermere cikkéből)

1927. június 21-én jelent meg Lord Rothermere híres írása a Daily Mail című angol napilapban, mely – Magyarország helye a nap alatt címmel – a trianoni békeszerződés igazságtalanságát és a revízió szükségességét taglalta.

A cikk nyomán a brit sajtómágnás hatalmas népszerűségre tett szert hazánkban, és feléledt a remény, hogy az 1920-ban megszabott határvonalakat rövid időn belül sikerül megváltoztatni, a revíziós sikerekben bizakodók azonban jelentősen túlbecsülték Lord Rothermere befolyását.

Harold Harmsworth, Rothermere vicomte-ja 1868-ban, egy írországi származású ügyvéd gyermekeként látta meg a napvilágot Londonban. A férfi szülei egykoron a tisztes megélhetés biztosítása érdekében érkeztek a fővárosba, Harold és bátyja, Alfred azonban néhány évtizeden belül hatalmas vagyonra tett szert. A Harmsworth-fivérek a médiában csinálták meg a szerencséjüket, miután Alfred mesteri módon megérezte, hogy miként lehet felkelteni annak a milliós olvasótábornak az érdeklődését, amely műveltség tekintetében elmaradt a korábbi előfizetőktől. Ezzel gyakorlatilag a két testvér rakta le Angliában a „népszerű – ha úgy tetszik, bulvár – újságírás”, alapjait; kiadványaik rövid, közérthető, szenzációhajhász hírekkel és rengeteg képpel várták az olvasókat.

A Harmsworth-fivérek diadalútja 1888-ban, az Answers to Correspondents című lap megalapításával kezdődött, melynek ötlete és „dizájnja” Alfred fejéből pattant ki, ám Harold is hajlandó volt feláldozni állását – és állami nyugdíját – a vállalkozásért. A férfi valószínűleg nem bánta meg a döntését, hiszen a fent említett újság hatalmas hasznot hozott, így a testvérek hamarosan egy női- és egy gyermekmagazint is elindítottak, 1894-ben pedig megvásárolták az Evening News című esti napilapot, mellyel ugyancsak „csodát tettek.” A sajtóvállalat terjeszkedése a következő években sem torpant meg: 1896 májusában jelent meg az újságosoknál a Daily Mail, mely a búr háború kirobbanása után a szinte mesébe illő 1 milliós példányszámot is átlépte. Egy kisebb hullámvölgytől eltekintve az 1903-ban megalapított Daily Mirror is hasonló sikereket hozott, így a testvérek egyre nagyobb vagyont és befolyást szereztek. Haroldot például V. György király (ur. 1910-1936) 1914-ben Rothermere bárójává tette, 1919-ben pedig vicomte-i rangot adományozott számára.

Mivel a Harmsworth-sajtóbirodalom támogatta a brit világháborús erőfeszítéseket, és Lord Rothermere rajongott a repülőgépekért, 1917–18 során néhány hónapig a Légügyi Tanács elnökeként tevékenykedhetett. A sajtócézár a Párizs környéki békék megkötése után is aktív szereplője maradt a közéletnek: jóllehet, az 1921-ben megalapított Pazarlásellenes Ligával, vagy a nyolc évvel később megszülető Egyesült Birodalmi Párt révén nem tudott a politika meghatározó alakjai közé emelkedni, az 1924-es választások előtt megjelentetett hamis „Zinovjev-levéllel” – melyben a bolsevik politikus állítólag forradalomra buzdította a brit munkásságot – mégis főszerepet játszott a Munkáspárt bukásában. Lord Rothermere az 1920-as évek során a konzervatív táboron belül mindinkább nacionalista álláspontra helyezkedett – sőt, a következő évtizedben eljutott a brit fasizmus támogatásáig –, amit magyar szempontból azért fontos szem előtt tartanunk, mert a sajtómágnás ellenzékiségéből eredően nem rendelkezett komoly befolyással a brit politikában. A férfi hiába volt Nagy-Britannia harmadik leggazdagabb embere, ha nézeteit a szigetországi elit többsége nem támogatta; az 1927. június 21-én megjelentetett, Magyarország helye a nap alatt címet viselő írás nyomán felbátorodó hazai közvélemény tehát hiú ábrándokat kergetett a lorddal kapcsolatban.

Lord Rothermere, akinek figyelmét az ún. „magyar–román optánsper” körül kialakuló botrány, illetve 1927-es magyarországi útja mellett egy híres kalandorhölgy, Hohenlohe Stefánia fordította a trianoni béke igazságtalansága felé, június 21-én, a Daily Mail hasábjain fejtette ki véleményét a kelet-európai térség helyzetéről. A sajtómágnás azzal indította cikkét, hogy a párizsi békekonferencia által megszabott határok számos „Elzászt” hoztak létre, melyek – a francia–német viszonyt meghatározó tartományhoz hasonlóan – újabb háborút fognak kirobbantani Európában. Rothermere felhívta a figyelmet a kisantant törekvéseire, a magyar kisebbség jogfosztottságára, egyúttal pedig hangot adott ama kívánságának, hogy a trianoni utódállamoknak kölcsönt nyújtó bankok a hitelek megvonásával kényszerítsék rá ezeket a kormányokat a Magyarországgal való megegyezésre.

A revíziót illetően a sajtómágnás a határ menti területek visszacsatolását ajánlotta, aminek révén – becslései szerint – az idegen uralom alatt élő 3,5 millió magyarból kétmillióan kerülhettek volna ismét hazánkhoz. Rothermere úgy gondolta, a békeszerződés felülvizsgálatával eltűnnének azok a konfliktusforrások, amelyek ellehetetlenítik a Kárpát-medencében született új államok és Magyarország együttműködését, és az egész térséget fejlődő pályára állítanák, ami nem csak az itt élő népeknek, de Nagy-Britanniának is a javát szolgálná.

Az írás megjelenése valóságos eufóriát váltott ki Magyarországon. Az a tény, hogy a revízió ügye az egyik legolvasottabb brit napilapban került terítékre, ráadásul a szigetország egyik leggazdagabb emberének támogatását élvezte, olyan sikernek számított, amiről sokan álmodni sem mertek. Mivel néhány hónappal a Daily Mail cikke előtt Mussolini is hajlandóságot mutatott a versailles-i békerendszer felülvizsgálatára, sokan úgy vélték, hogy a határmódosítás már pusztán csak idő kérdése; ezt a várakozást egyébként egyes sajtóorgánumok felelőtlen módon még tovább fokozták. Rothermere cikke abban is fontos szerepet játszott, hogy 1927 júliusában, Herczeg Ferenc elnökletével megszületett a Magyar Revíziós Liga, mely az irredenta szervezetek tevékenységének összehangolását és a revíziós propaganda kiszélesítését tűzte ki céljául.

A brit sajtócézárt a publikáció közlése után valósággal elárasztották hálálkodó levelekkel és ajándékokkal, közadakozásból emlékművet állítottak számára Budapesten – ami még ma is látható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közelében –, sőt, Nagy Emil korábbi igazságügy-miniszter és Rákosi Jenő újságíró még a Szent Koronát is fel akarta ajánlani a lord Esmond nevű fiának. Mindazonáltal komoly tanulságokat rejt magában az a tény, hogy míg Rothermere személyét különleges tisztelettel illették, addig az általa javasolt változtatásokat a többség már nem fogadta el. A közvélemény jelentős része – például a Magyar Revíziós Liga is – azzal reagált a lord rendezési tervére, hogy Magyarország nem alkudhat meg, hanem a lehető legteljesebb revízióra kell törekednie. A sajtómágnás egyébként az ellentétes elképzelések dacára a későbbiekben is támogatta a magyarokat: 1931-ben például ő fedezte Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülésének a költségeit, majd Magyar fájdalom címmel két szobrot is ajándékozott hazánknak.

 Szerző: Tarján M. Tamás

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog