További információért kattintson a képre.

 

erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

1490. április 6. Mátyás király halála Bécsben

1490. április 6-án hunyt el Bécsben, 50 (vagy 47) esztendős korában Mátyás magyar király, aki birodalma építése során az osztrák hercegi és cseh királyi címet is megszerezte.

 

A király 1485-ben foglalta el a Német-Római Császárság egyik legjelentősebb városát, miután hódoltatta az osztrák tartományokat, felvette a hercegi címet is. Mátyás birodalma halálakor volt a legnagyobb, ezért sokan úgy tartják, a korai vég drámai módon kettévágta a király hatalmának növekedését. A valóságban a Hunyadi-korszak utolsó éveiben érezhető volt már a hanyatlás, az uralkodónak ugyanis a főbb akadályokat nem sikerült leküzdenie.

Először is, második felesége, Aragóniai Beatrix nem szült neki gyermeket, így Mátyásnak szembe kellett néznie az 1463-as bécsújhelyi szerződésbe foglalt alkuval, miszerint halálával a Habsburgokra száll országa, éppen arra a dinasztiára, melynek császári címét és közép-európai pozícióját elhódítani igyekezett. Mátyásnak 1473-ban született egy természetes fia, Corvin János, őt próbálta meg örököseként elfogadtatni, ám a kérdést sohasem sikerült megnyugtatóan rendezni.

Kudarcok érték Mátyást a császári címért való küzdelem során is, 1481-től kezdődő hadjárataival hiába hódította meg az osztrák és stájer tartományokat, Bécset, majd 1487-ben Bécsújhelyt is III. Frigyestől (ur. 1440-1493), hiába szerezte meg Ulászlóval megosztva a cseh királyi trónt, ezzel együtt a választófejedelmi rangot, Frigyes 1486-ban római királlyá koronáztatta fiát, a későbbi I. Miksa császárt (ur. 1493-1519). A német rendek sem támogatták Mátyás császári ambícióit, mert túl erős jelöltnek találták, központosított kormányzata, a Fekete Sereg ereje nem nyerte el a tetszésüket.

Ebből a kudarcból kifolyólag a király nem könyvelhetett el sikereket a török elleni keresztes háború szervezésében sem, amely előfeltételének valószínűleg a császárság megszerzését tartotta. Mátyás megfelelő alkalom és támogatás hiányában 1483-ban tíz évre fegyverszünetet kötött II. Bajazid oszmán szultánnal (ur. 1481-1512). Pár évvel később mégis kedvező alkalom kínálkozott, Dzsem herceg ugyanis, aki trónkövetelőként lépett fel bátyjával szemben, keresztény fogságba került. Mátyás innentől minden erejét a herceg megszerzésére fordította, segítségével polgárháborút akart kirobbantani a Török Birodalomban, ami kiváló lehetőség lett volna a Balkán-félsziget és Konstantinápoly felszabadítására. A király azonban hiába kilincselt Velencénél, és a pápánál, a Dzsemért remélt török váltságdíjjal nem mérkőzhetett.

1489-re nyilvánvalóvá vált, hogy Mátyás összes diplomáciai és katonai vállalkozása holtpontra jutott: ettől kezdve már csak fia öröklése foglalkoztatta, akit az ország legnagyobb váraival és számos ispánsággal megajándékozott. A király szinte bármit hajlandó volt megtenni azért, hogy szomszédai, de különösen a Habsburgok, elismerjék Corvin Jánost, Miksának a garanciáért kész volt átadni minden elfoglalt örökös tartományt. Mátyás 1490 tavaszán Bécsbe vonult, útja során fiának adományozva a fontosabb várak kulcsait.

Ekkor már nagy fájdalmai voltak köszvénye miatt, így a városban ritkán mutatkozott, az április 6-i virágvasárnapi misén csak az udvari kápolnában imádkozott, és aznap délután hirtelen elhunyt. Mátyás váratlan halála persze számos legendát hozott magával, Antonio Bonfini mérgezésről ír visszaemlékezéseiben, illetve szólnak legendák arról is, hogy a királyt nagyravágyó főúri hívei gyilkolták meg, ezzel szemben halálát valószínűleg gutaütés okozta.

Hunyadi Mátyással egész életműve a sírba szállt: birodalma nyugati tartományait hamar visszafoglalták a Habsburgok, Habsburg Miksa és Jagelló Ulászló mellett Corvin Jánosnak esélye sem volt a trónra jutni, kénytelen volt beérni a horvát bánsággal. A Fekete Sereget szétzavarták, a Mátyás által felépített közigazgatást lerombolták, a megválasztott II. Ulászlót (ur. 1490-1516) tehetetlensége mellett koronázási fogadalma is gúzsba kötötte.

Sajnálatos módon hosszú távon a nagy király halálával uralkodásának kulturális kincsei is elvesztek. Mecénás híján a királyi udvarból távoztak az európai hírű tudósok és művészek, a pozsonyi egyetem pedig hamarosan bezárta kapuit. Még az Európa szerte híres Corvinák sem kerülhették el a szomorú sorsot, Buda 1541-es elfoglalásakor ugyanis I. Szulejmán Konstantinápolyba vitette a korszak egyik legnagyobb és leggazdagabb könyvtárát. Hunyadi Mátyás halála minden szempontból korszakhatár volt a magyar történelemben, az őt követő szerencsétlen korszakot pedig az a szállóige vetíti elő legjobban, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság.”

 

Szerző: Tarján M. Tamás

 

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog